KMAT: magyar modell a 21. században

Az ülés első részét Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke nyitotta meg, majd a magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője elmondta: az új kormány már első intézkedései között igyekezett újraéleszteni és újragondolni a magyar-
magyar kapcsolatokat, illetve azon nemzetpolitikai intézmények – MÁÉRT, KMKF, KMAT –egymáshoz való viszonyát, amelyek a nemzetpolitikai fordulat következményeként az egymásra találást és az együttműködést elősegíthetik.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport elnöke azt hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet a napirenden tartsuk. Ennek érdekében elnöksége alatt az úgynevezett kisebbségi intergroup arra törekedett, hogy a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozó intézményeket, műhelyeket szerte Európából összekössék egymással.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő felhívta a figyelmet a szakmaiság szükségességére. „Azt kell
elérnünk – mondta a romániai magyar politikus –,hogy kisebbségi kérdésekben minket kérdezzenek meg”.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke felhívta a figyelmet: a magyar nemzetpolitika újdonság Európa e térségében, sem a románok, sem a szerbek, sem a szlovákok nem fordítanak ilyen kitüntetett figyelmet elszakított nemzeti közösségeikre.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke a magyarság végveszélybe kerüléséről beszélt, Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nemrégiben megválasztott elnöke pedig megköszönte azt a szolidaritáshullámot, amely az utóbbi időben a magyar nemzet egésze részéről töretlenül nyilvánult meg a felvidéki magyarság irányában. Ennek köszönhetően a negyedik legjobb eredményt érték el a szlovákiai önkormányzati választásokon, mutatott rá a felvidéki politikus, akit a régi elnök, Csáky Pál is elkísért a brüsszeli tanácskozásra.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a „kisebbség” megjelölés megtévesztő lehet az elszakított magyar nemzetrészek esetében, hiszen túl azon, hogy a Székelyföldön jelentős többségben élnek a székelyek, a modellként használható katalán és baszk autonómia-statútumokban a „nép” fogalmát használják.

A KMAT első ülésszaka három fontosabb napirendi pont megbeszélésével folytatódott. Az előkészített munkadokumentumok alapján közös álláspont kezdett körvonalazódni a közösségi autonómiák mint az európai stabilitás eszközei, a „magyar modell” 21. századi érvényessége kapcsán, valamint elkezdődött a vita a nemrégiben elfogadott polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz lehetséges használatáról is.

A bő kétórás megbeszélést követően a Magyar Néppárti Delegáció látta vendégül munkaülésén a KMAT tagjait. Gyürk András, a magyar delegáció vezetője köszöntőjében kiemelte: ilyen magas rangú nemzeti küldöttség még nem tisztelete meg látogatásával a magyar EP-képviseletet, ugyanakkor rámutatott: a nemzeti összefogás – vagyis az anyaországi, erdélyi és felvidéki EP-képviselők együttműködése – számukra az Európai Parlamentben ma már természetes.

Tőkés László, a magyar delegáció tiszteletbeli elnöke felvezetőjében hangsúlyozta: a nemzetegyesítés feladatán túl a nemzeti önrendelkezés általános rendezőelvét kell érvényesítenünk az egész Kárpát-medencében. Ehhez jelen pillanatban adottak a feltételek: a magyar Országgyűlés az állampolitikát meghaladó törvényeket fogadott el 2010-ben, így a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel, illetve a könnyített honosítás hozzájárult ahhoz, hogy végre a nemzetpolitikai rendszerváltoztatás is érdemben elkezdődhessen.