2007. augusztus 01., 00:002007. augusztus 01., 00:00
A Camp David-i elnöki nyaralóban George Bushsal folytatott tárgyalásait követően Brown újságírók előtt azt mondta: egyetért az amerikai elnökkel abban, hogy Irakban „vannak olyan feladatok, amelyekről le kell mondanunk, és olyan felelősségek, amelyeknek meg kell felelnünk. Célunk, akárcsak az Egyesült Államoké az, hogy lépésről lépésre átadjuk az ellenőrzést az iraki hatóságoknak” – fogalmazott. Hozzátette: döntéseket kizárólag a helyszínen tevékenykedő katonai parancsnokok tanácsa alapján hoznak. Ezzel Brown az amerikai szóhasználathoz igazodott. Vendéglátója mindezt úgy nyugtázta, hogy Gordon Brown „érti a téteket”, amelyek kockán forognak Irakban. London elkötelezettsége az iraki háború folytatása mellett kulcsfontosságú az amerikai kormányzat számára. Nagy-Britannia öt és fél ezer katonája szolgál jelenleg Irakban, bár szerepük egyre inkább áthelyeződik a harci bevetésekről az iraki erők támogatására. Közös sajtóértekezletükön Bush nem adott közvetlen választ arra a kérdésre, hogy tervei szerint továbbadja-e a háborút a 2009 januárjában hivatalba lépő következő amerikai elnöknek. Megjegyezte azonban, hogy „ez sok időbe telik még Irakban, ahogy az ideológiai harc is soká tart még”. A brit kormányfő kijelentette, George Bushsal egyetértettek abban, hogy fokozzák a nyomást a szudáni Dárfúr tartományban zajló erőszak megfékezése érdekében. „Dárfúr ma a legsúlyosabb humanitárius katasztrófa a világban” – hangsúlyozta. „Megállapodtunk, hogy meggyorsítjuk az ENSZ és az Afrikai Unió közös békefenntartó misszióját támogató ENSZ-határozat elfogadását (...), támogatjuk a mielőbbi béketárgyalásokat” – mondta, említést téve a dárfúri konfliktus 200 ezer halottjáról, kétmillió menekültjéről, és a térség nemzetközi segélyekre szoruló négymillió éhezőjéről. George Bush kijelentette, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia derűlátó azzal kapcsolatban, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjainak sikerül végre megállapodással lezárniuk a világkereskedelmi tárgyalások régóta zajló dohai fordulóját. A brit miniszterelnök érti, hogy „ha valóban érdekeltek vagyunk a szegénység felszámolásában, fontos számunkra, hogy sikerre vigyük a dohai fordulót” – mondta Bush a sajtóértekezleten, hozzátéve, hogy Gordon Brown „hozott magával néhány érdekes javaslatot a továbbiakra vonatkozóan”.
Brown Camp Davidből New Yorkba utazott tovább háromnapos egyesült államokbeli útján. Ott találkozik Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral, és beszédet mond a világszervezetben.
Hírösszefoglaló
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.