Kijelölik a kerítés nyomvonalát a magyar–román határon

Mint arról beszámoltunk, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kedden jelentette be, hogy – megakadályozandó, hogy a migránsok a határzárat megkerülve Románián keresztül jussanak be Magyarországra – a magyar–román határon is kerítést építenek „észszerű mélységig”, ami nagyjából a Maros vonalát jelenti, mintegy 26 kilométeres hosszúságban.

A határsértők máris megjelentek a térségben: a román határrendészek kedd délután két afgán határsértőt fogtak el a magyar–román–szerb hármashatár közelében.

Eközben a magyar Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője szerdán Szegeden közölte: harmincöt esetben indult büntetőeljárás a határzár tiltott átlépésének bűntette miatt kedden a magyar–szerb határ térségében. Csiszér-Kovács Viktória elmondta, a rendőrség vizsgálja, hogy a határ illegális átlépése során történt-e más bűncselekmény is, megrongálták-e a határzárat.

Kedden a magyar–szerb határszakaszon 316 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, és az elfogottak negyede-ötöde gyermek. A migránsok jelentős részénél nem merült föl bűncselekmény gyanúja, így esetükben határrendészeti eljárás indult.

Seres József, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) dél-alföldi regionális igazgatója elmondta, idén 171 920 menedékkérelmet vett át a hivatal, a befogadóállomásokon 698 ember tartózkodik. Horgosnál a migránsok továbbra is remélik, hogy átjuthatnak Magyarországra

Mindeközben a szerb oldalon, a két horgos-röszkei határátkelőnél a migránsok továbbra is abban reménykednek, hogy Magyarország megnyitja a határt, és bejuthatnak az Európai Unió területére.

Egy csoportjuk késő éjszakáig hangoskodott az M5-ös autópályán lévő határátkelőn felállított kapunál, ám hajnalban ők is aludni tértek a két átkelő közötti bozótos, füves területen kialakult rögtönzött sátortáborban. Reggel többen is azt mondták az MTI tudósítójának, reményt adott nekik, hogy egy szerb politikus a helyszínre látogatott, és ígéretet tett arra, hogy beszél magyar kollégáival. Kedd este Nebojsza Stefanovics szerb belügyminiszter járt a horgosi átkelőnél, a migránsok elbeszélése alapján pedig voltak olyanok, akik lefordították nekik azt, amit a politikus mondott.

Megérkeztek az első migránsok Horvátországba

A migránsok többsége ugyanakkor tudomásul vette, hogy Magyarország felé lezárult az illegális határátkelés lehetősége, és egyenesen Horvátország felé vette az irányt a szerb–macedón határtól. Az első migránscsoport már szerda reggel nyolc órakor megérkezett a horvátországi Tovarnikba. A migránsok azzal a busszal érkeztek a szerb–horvát határra, amely még kedd este indult a macedón–szerb határról, Presevóból.

A horvát közszolgálati televízió tudósítója szerint a bevándorlók – mintegy ötvenen – gyalog indultak el a horvát határátkelő felé, majd útközben váratlanul a kukoricás felé vették az irányt, és illegálisan lépték át a határt. A Jutarnji List című horvát napilap arról számolt be, hogy két autóbusznyi migráns érkezett Újlakra (Ilokra) is. A hatóságok közülük tízet előállítottak, mert illegálisan próbálták meg átlépni a határt.

A magyar–szerb határ közeli Magyarkanizsáról is busz indult Horvátország felé. Ranko Ostojic belügyminiszter kedden a sajtónak nyilatkozva rámutatott, hogy bár Horvátország a schengeni egyezmény részese (jóllehet még nem tartozik a schengeni övezethez), sosem szüntette meg határainak ellenőrzését, továbbra is fokozott ellenőrzés van érvényben. Az országban húszezer rendőrt mozgósítottak a menekültprobléma kezelésére, ebből hatezer az államhatárokat felügyeli. A miniszter hozzátette, hogy mindenkit regisztrálnak, és aki nem hajlandó alávetni magát az eljárásnak, azt kiutasítják az országból.

Zoran Milanovic miniszterelnök kedden azt mondta: Zágráb átengedi Horvátországon a migránsokat, és segíteni fog nekik, hogy eljussanak Nyugat-Európába. „Horvátország kész arra, hogy befogadja ezeket a szerencsétlen embereket, és segítse őket abban, hogy eljussanak oda, ahová akarnak menni. Ez nyilvánvalóan Németország vagy valamelyik skandináv ország” – mondta a parlamentben a kormányfő, képviselői kérdésre válaszolva. Az nem derült ki szavaiból, hogy milyen irányban engedik tovább a migránsokat.

Milanovic szerint Horvátországban közel sem lesznek olyan állapotok, mint Szerbiában és Magyarországon. Továbbra is elutasította, hogy falakkal vagy szögesdróttal védjék meg az ország határait a menekülthullámmal szemben.

Ugyanakkor kiemelte, hogy szem előtt tartják az ország alapvető biztonsági és nemzetbiztonsági érdekeit. Eközben Cecilia Malmström uniós biztos arról beszélt: bármilyen kísérlet, amely falak és kerítések építésére irányul, „nem az az Európa, melyet mi akarunk.\"

Obama megerősített együttműködést akar

Eközben Barack Obama amerikai elnök azt mondta: a súlyosbodó migrációs válság megköveteli az európai államok és az Egyesült Államok, valamint a nemzetközi közösség együttműködését. Obama szerint a megerősített együttműködés révén kell biztosítani, hogy az emberek biztonságba kerüljenek, hogy emberségesen bánjanak velük. Emellett foglalkozni kell a probléma forrásával, a nem szűnő szíriai válsággal is – húzta alá. Mint mondta, az Egyesült Államok fontosnak érzi, hogy az általános humanitárius erőfeszítések részeként befogadja a maga részét a szíriai menekültek közül.

Szexuális támadások a német menekültügyi központokban

Jelentős veszély fenyegeti a nőket és a gyermekeket a giesseni befogadóállomáson. Menekült férfiak bántalmazzák és erőszakolják meg menekülttársaikat, legyen szó akár nőkről, akár gyerekekről – írta a The Huffington Post című lap német internetes kiadása.

A lap birtokába jutott információk szerint drámai hangú levelet kapott a hesseni parlament. Az aláírók a helyi jóléti szervezet, a ProFamilia Hessen, a tartományi nőtanács és a tartományi nőiroda munkaközössége. A levél állítása szerint menekült férfiak bántalmazzák és erőszakolják meg menekülttársaikat, nőket és gyerekeket egyaránt.

A cikk utal arra, hogy a nőknek alárendelt szerepük van, különösen azoknak, akik egyedül keltek útra. Ezekre a nőkre gyakran „szabad prédaként” tekintenek a táborban, ennek következménye nemi erőszak és szexuális bűncselekmények sokasága. Egyes források kényszerített prostitúcióról is beszámoltak – áll a levélben.

A nők többsége zárt utcai ruhában alszik, és éjjel nem mer egyedül WC-re sem menni. Sok nő számára még nappal is félelmetes átmenni a tábor egyik feléből a másikba – áll a The Huffington Post által ismertetett levélben. A giesseni eset nem egyedülálló. Más befogadóközpontok is jelentettek hasonló eseteket – írta az újság, hangsúlyozva: nem tűrhető, hogy a menekültek legsebezhetőbb csoportjai, a nők és gyermekek áldozatokká váljanak. „Angela Merkel kancellárnak inkább a giesseni nőket kellene meglátogatnia ahelyett, hogy menedékkérő férfiakkal szelfizik” – fogalmazott a The Huffington Post.