
Fotó: Rompres
2008. május 13., 00:002008. május 13., 00:00
A szavazóhelyiségek 95,16 százalékából beérkezett adatok feldolgozása nyomán kiderült: a Demokrata Párt köré szervezõdött és a Borisz Tadics államfõ vezette, az Európai Szerbiáért nevû pártszövetség a szavazatok 38,75 százalékát szerezte meg. Ez valószínûleg 102 helyet jelent majd számára a 250 tagú parlamentben. Második helyen a Szerb Radikális Párt végzett a szavazatok 29,22 százalékával, s feltehetõen 77 mandátummal. Harmadik Tadics volt szövetségese, a Vojiszlav Kostunica vezette pártszövetség 11,34 százalékkal, s várhatóan 30 parlamenti képviselõvel. Õket a szerb szocialisták köré szervezõdött hármas pártkoalíció követi 7,57 százalékkal és 20 mandátummal. A szerb pártok közül ötödikként bejutottak még a parlamentbe a liberálisok – 5,3 százalék, 14 képviselõ. A nemzetiségi szempontból korábban sokszínûnek mondható belgrádi parlamentben ezúttal három, a nemzeti kisebbségeket képviselõ párt, illetve pártszövetség lesz: a Magyar Koalíció (1,86 százalék és 4 képviselõ), a Bosnyák Lista az Európai Szandzsákért nevezetû párttömörülés (0,92 százalék és 2 képviselõ), valamint a dél-szerbiai presevói völgyben élõ albánok pártja (0,39 százalék és 1 képviselõ).
Kostunica volt miniszterelnök és Tomiszlav Nikolics, a radikálisok vezetõje tegnap már el is kezdte a tárgyalást egy esetleges kormányalakításról. A megbeszéléseket még folytatják, lesznek tárgyalások a Szerbiai Szocialista Párt vezette hármas pártkoalícióval és a Bosnyák Lista az Európai Szandzsákért nevû tömörüléssel is. Ha ezúttal is pontosnak bizonyul az általában jó elõrejelzéseirõl ismert CeSID (Központ a Szabad Választásokért és a Demokráciáért) becslése, akkor ez a négy párt, illetve pártszövetség 129 helyet szerez a 250 tagú belgrádi parlamentben. Az máris biztosnak tûnik, hogy ezúttal a Szlobodan Milosevics örökségétõl szabadulni s magukat korszerû szociáldemokrata pártként elfogadtatni akaró szocialisták alkotják majd a mérleg nyelvét. A három párt alkotta Magyar Koalíció annak ellenére is kielégítõen szerepelt a szerbiai választásokon, hogy a szabadkai helyhatósági választáson nem sikerült elérnie kitûzött célját, vagyis azt, hogy a városi közgyûlés legnagyobb ereje legyen – jelentette ki Pásztor István, a koalíció listavezetõje. Ami a többi, jelentõs magyar lakossággal rendelkezõ települést illeti, az elõzetes adatok szerint a magyar pártok abszolút többséget szereztek Topolyán és Magyarkanizsán, a legnagyobb frakcióval fognak rendelkezni a zentai, a kishegyesi és az óbecsei önkormányzatban, s a második legerõsebb képviselõcsoportot adják Csókán és Adán. A vajdasági parlamenti választáson – ahol 60 képviselõi helyrõl listás szavazáson, 60-ról pedig közvetlen, egyéni indulós választáson – döntenek, a Magyar Koalíció mintegy 100 ezer szavazatot kapott, és négy biztos képviselõi helye van – közölte Pásztor István.
Hírösszefoglaló
Megverték Toroczkait?
Egyelõre nincs hivatalos értesülés arról, hogy a hétvégén Szabadkán bántalmazták volna Toroczkai Lászlót. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnökét – több híradás szerint – kegyetlenül megverték, amikor szombatról vasárnapra virradóra, egy, a követõinek elmondott szabadkai beszéd után vissza akart térni Magyarországra. Állítólag szerbek rángatták ki a kocsijából, ütlegelték, emiatt agyrázkódást szenvedett, egy foga kitört, és egy bordája megrepedt. Kórházi ellátása után a híradások szerint a szerb rendõrség kihallgatta, majd a határra vitte, s közölték vele, hogy két évre kitiltották Szerbiából.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.