Fotó: Rompres
2007. október 12., 00:002007. október 12., 00:00
A francia néppárti Alain Lamassoure és a román szocialista Adrian Severin EP-képviselő előterjesztése azon alapult, hogy az uniós állam- és kormányfők idén júniusban Brüsszelben tartott értekezletükön felkérték az EP-t: októberig álljon elő a saját jövőbeli összetételére vonatkozó javaslatával, annak figyelembevételével, hogy az EU reformszerződésének tervezete szerint a képviselői helyek számát a mostani 785 helyett 2009-től 750-ben maximálizálnák.
A szavazás előtti vitában Lamassoure elmondta: jobb lett volna olyan matematikai megoldást találni, amely automatikusan alkalmazható lett volna a későbbi bővítések esetén is, erre azonban a szűk határidő nem adott módot. Severin azt emelte ki, hogy a tervezett új rendszer jobban figyelembe veszi a demográfiai realitásokat, és a szolidaritást is erősíti a kisebb és nagyobb országok között.
Az EP összetételéről végső soron a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanácsnak kell döntenie, egyhangúlag. A csütörtöki szavazás tehát nem mondta ki még a végső szót: az uniós állam- és kormányfők október 18–19-én, Lisszabonban tartanak csúcstalálkozót a reformszerződésről. Előtte a külügyminiszterek október 15-én Luxembourgban egyeztetnek. Amennyiben nem fogadnának el új szabályozást, az Unió jelenleg érvényes alapszerződéseiben, valamint a román, illetve bolgár csatlakozási szerződésben foglaltak szerint kellene eljárni. Ezek szerint az EP-nek 2009-től kezdve 736 tagja lenne.
Az egyes tagállamoknak jutó helyek számát a „degresszív arányosság” elvének alkalmazásával határozták meg. Eszerint a mandátumok száma a lakosság lélekszámának a függvénye ugyan, de minél népesebb egy ország, annál több lakosra jut egy mandátum. A legnagyobb lélekszámú, 82 milliós Németország esetében a mostani 99-ről 96-ra csökken a képviselői helyek száma. A legkisebb tagországnak, Máltának jelenleg öt mandátuma van, 2009-től viszont hat lesz.
Csökken a mandátumszáma Magyarországnak, Belgiumnak, Romániának, a Cseh Köztársaságnak, Dániának, Görögországnak, Franciaországnak, Írországnak, Olaszországnak, Litvániának, Hollandiának, Lengyelországnak, Portugáliának, Szlovákiának, Finnországnak és Nagy-Britanniának. Változatlan marad a jelenlegi mandátumszám Bulgária, Észtország, Spanyolország, Ciprus, Lettország és Luxemburg esetében, míg Szlovénia, Ausztria és Svédország több mandátumhoz jut.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok