Fotó: Rompres
2007. október 12., 00:002007. október 12., 00:00
A francia néppárti Alain Lamassoure és a román szocialista Adrian Severin EP-képviselő előterjesztése azon alapult, hogy az uniós állam- és kormányfők idén júniusban Brüsszelben tartott értekezletükön felkérték az EP-t: októberig álljon elő a saját jövőbeli összetételére vonatkozó javaslatával, annak figyelembevételével, hogy az EU reformszerződésének tervezete szerint a képviselői helyek számát a mostani 785 helyett 2009-től 750-ben maximálizálnák.
A szavazás előtti vitában Lamassoure elmondta: jobb lett volna olyan matematikai megoldást találni, amely automatikusan alkalmazható lett volna a későbbi bővítések esetén is, erre azonban a szűk határidő nem adott módot. Severin azt emelte ki, hogy a tervezett új rendszer jobban figyelembe veszi a demográfiai realitásokat, és a szolidaritást is erősíti a kisebb és nagyobb országok között.
Az EP összetételéről végső soron a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanácsnak kell döntenie, egyhangúlag. A csütörtöki szavazás tehát nem mondta ki még a végső szót: az uniós állam- és kormányfők október 18–19-én, Lisszabonban tartanak csúcstalálkozót a reformszerződésről. Előtte a külügyminiszterek október 15-én Luxembourgban egyeztetnek. Amennyiben nem fogadnának el új szabályozást, az Unió jelenleg érvényes alapszerződéseiben, valamint a román, illetve bolgár csatlakozási szerződésben foglaltak szerint kellene eljárni. Ezek szerint az EP-nek 2009-től kezdve 736 tagja lenne.
Az egyes tagállamoknak jutó helyek számát a „degresszív arányosság” elvének alkalmazásával határozták meg. Eszerint a mandátumok száma a lakosság lélekszámának a függvénye ugyan, de minél népesebb egy ország, annál több lakosra jut egy mandátum. A legnagyobb lélekszámú, 82 milliós Németország esetében a mostani 99-ről 96-ra csökken a képviselői helyek száma. A legkisebb tagországnak, Máltának jelenleg öt mandátuma van, 2009-től viszont hat lesz.
Csökken a mandátumszáma Magyarországnak, Belgiumnak, Romániának, a Cseh Köztársaságnak, Dániának, Görögországnak, Franciaországnak, Írországnak, Olaszországnak, Litvániának, Hollandiának, Lengyelországnak, Portugáliának, Szlovákiának, Finnországnak és Nagy-Britanniának. Változatlan marad a jelenlegi mandátumszám Bulgária, Észtország, Spanyolország, Ciprus, Lettország és Luxemburg esetében, míg Szlovénia, Ausztria és Svédország több mandátumhoz jut.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Látogatottsági adatok