2010. április 09., 12:572010. április 09., 12:57
A szavazást megelőző napokban nagy összhang alakult ki a közvélemény-kutatók között, bár két héttel ezelőtt a Fidesz várható győzelmén kívül szinte semmiben nem értettek egyet az intézetek. Hét közvélemény-kutató - a Forsense, a Magyar Gallup Intézet, a Medián, a Nézőpont Intézet, a Századvég-Kód, a Szonda Ipsos és a Tárki - március végén felvett, és április elején közölt adatai egyaránt azt mutatják, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetségnek legalább kétharmados többsége lesz a következő Országgyűlésben.
A Medián becslése szerint ez azért is valószínű, mert az ellenzéki pártszövetség akár már 50 százalék körüli listás eredmény birtokában is megszerezheti a mandátumok kétharmadát, márpedig 55 százaléknál gyengébb Fidesz-eredményre egyik intézet sem számít.
A Szonda Ipsos 62, a Medián és a Nézőpont 60, a Gallup, valamint a Századvég 59 százalékra teszi a Fidesz támogatottságát a biztos szavazó pártválasztók körében, a Tárki pedig 56 és 60 százalék közötti fideszes eredményt jósol.
A Gallup kivételével abban is egyetértenek a közvélemény-kutatók, hogy a választás második helyezettje az MSZP lesz, igaz, a Medián az MSZP és a Jobbik fej fej melletti küzdelmét várja. A Gallupnál viszont a Jobbik egy százalékkal meg is előzte a szocialistákat.
A Tárki ezzel szemben kis híján kétszer annyi MSZP-szimpatizánssal számol, mint ahány jobbikossal: várakozásuk szerint a szocialista párt 900 ezer-egymillió, a Jobbik pedig 500-600 ezer szavazatra számíthat. A Forsense adatai szerint az MSZP 19, a Jobbik 12 százalékon áll, és a Szonda Ipsos szerint is hét százalékpont a szocialisták előnye.
A Századvég adatai azt mutatják, hogy az MSZP 18, a Jobbik 15 százalékot szerez, míg a Nézőpont Intézet 12, illetve 8 százalékos támogatottságot mért a szocialista pártnak és a Jobbiknak.
Változás a márciusban közétett kutatási eredményekhez képest, hogy a Szonda Ipsos kivételével mindegyik közvélemény-kutató azt jósolja: az LMP bejut az Országgyűlésbe, míg az MDF-et egyikük sem várja a parlamentbe. A Gallup és a Századvég 5, a Forsense és a Nézőpont 6, a Tárki 6-8 százalékosra becsüli az LMP támogatottságát.
A Medián szerint is bejuthat a Lehet Más a Politika, mert bár a választani tudó biztos szavazók körében 4 százalékot mért az intézet az LMP-nek, a párt az elmúlt három hétben csaknem megháromszorozta táborát.
Az MDF viszont egyik adatsor alapján sem jutna a parlamentbe, mivel azok egybehangzóan 2-3 százalékot jeleznek a demokrata fórumnak.
Hasonlóan vélekednek az intézetek a szavazási hajlandóságról is: a Gallup 59, a Medián 56, a Tárki 59 és 64 százalék közötti részvételi arányra számít. A Századvég is úgy véli: a szavazáson való részvételét ígérő 65 százaléknyi választónál végül kevesebben mennek el voksolni.
Mindez azt jelenti, hogy a választási részvétel várhatóan alacsonyabb lesz a négy és a nyolc évvel ezelőttinél. Akkor a választásra jogosultak több mint kétharmada szavazott az első fordulóban.
A vasárnapi választás előtt három intézet vállalkozott a következő Országgyűlés összetételének megtippelésére. A Medián szerint a Fidesz-KDNP 275 képviselői helyével a mandátumok több mint 70 százalékát megszerzi, az MSZP 51, a Jobbik 50, az LMP pedig 10 fős frakciót alakíthat.
Ennél is nagyobb Fidesz-fölényt jósol a Nézőpont Intézet. Becslésük szerint a 386-ból 284 mandátum jut a Fidesz-KDNP-nek, 50 az MSZP-nek, 37 a Jobbiknak, 15 az LMP-nek.
A Republikon Intézet a Medián és a Szonda Ipsos márciusi adatai alapján jósolta meg a következő Országgyűlés összetételét; eszerint a Fidesz-KDNP 267, az MSZP 62, a Jobbik 47, az LMP 10 képviselői helyre számíthat. Azaz az Orbán Viktor vezette pártszövetség a kétharmadosnál is nagyobb többséggel rendelkezhet, miközben a szocialista párt elveszíti jelenlegi frakciójának kétharmadát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Látogatottsági adatok