Készül Magyarország új külpolitikai stratégiája

Az intézet a Külügyminisztériumfelkérésére készített tanulmánytaz autonómia, önkormányzatiság éskisebbségi magyar közösségépítéstárgykörében. Ebben megállapítja,hogy a magyar állam elsődleges célja a határontúli magyarság kulturális reprodukciójánakbiztosítása, aminek elengedhetetlen feltétele azautonómia. A tanulmány szerzői azt is leszögezik,hogy ha nem sikerül az autonómia megvalósításáról,támogatásáról megegyezni egy „nemzetiminimum”-ban, Magyarország nem képviselhetihatékonyan a határon túli magyarok érdekeit.
A dokumentum egyébkéntannak a mintegy 40-50 tanulmánynak az egyike, amelyekelkészítésére a magyar Külügyminisztériuma témák elismert szakértőit kérte fel. Edolgozatok közül néhányat márközvitára bocsátottak a HVG hetilap honlapján(http:// hvg.hu/kulugy.aspx). Göncz Kinga külügyminiszterbeköszöntőjében úgy vélte, szükségvan a külpolitikai stratégia újrafogalmazására,mert az utóbbi években gyökeresen átalakultMagyarország helye és szerepe a nemzetközikapcsolatok rendszerében. Budapesten még Antall Józsefkormányzása idején fogalmazták meg amagyar külpolitikai stratégiát. Ennek hárompillére az euroatlanti integráció, a jószomszédikapcsolatok ápolása és a határon túlimagyarok támogatását magában foglalónemzetpolitika volt. E három cél - legalábbis akijelentések szintjén - azonos súllyal voltjelen az elmúlt 17 év magyar külpolitikájában.

Autonómia-előrejelzés

Az ENKI autonómiatanulmányánakszerzői valószínűsítik, hogy a Magyarországgalszomszédos országok magyar közösségeinekaz autonómia elérése lesz a legfontosabb célaz elkövetkező egy-két évtizedben. „Az eddigitapasztalat viszont azt mutatja, hogy a magyar állam agyakorlatban nem mozdította elő az autonómiaügyet”– áll a tanulmányban. A szerzők megállapítják,a kisebbségi autonómiatörekvések nemszámíthatnak támogatásra az EU részéről,ezért az autonómia kérdésébenMagyarországnak is szűk a mozgástere. Ezért amagyar államnak hosszú távon a kisebbségikérdés háttérbe szorulásárakell felkészülnie. „Az EU biztonságpolitikaiszemléletét felváltja a multikulturálisnézőpont. A helyi feszültségeket elhomályosítjamajd a bevándorlók kérdése, az kerülmajd a figyelem központjába” – áll adolgozatban. Éppen ezért az EU-n belüliregionalizmust, regionális együttműködéstkell erősíteni, amelynek keretében a határontúli magyarok – lehetőség szerint – megteremthetikautonómiájukat, egy jól működőönkormányzatisággal. Középtávúcélként a Magyarországgal szomszédosállamok demokratizálódásánakelősegítését, a hatalom decentralizációját,a szubszidiaritás elvének gyakorlatba ültetésétjelölik meg. Ez elősegítheti a magyar közösségeketabban, hogy ők hozzanak döntéseket az őket érintőkérdésekben.
Egy másik – a nemzetiidentitás megőrzésének, megújításánakaz intézményrendszerét számba vevő –tanulmányban az ENKI szakértői megállapítják,elavult a szülőföldön maradás doktrínája.„A megsegítő támogatáspolitika helyettkétoldalú együttműködésre, amagyar–magyar viszonyok depolitizálására, ahatáron túli magyar intézményekmodernizálására, a regionálisfejlesztések uniós támogatására, amunkaerő-piaci pozíciók Kárpát-medenceijavítására van szükség” – álla dolgozatban. A közoktatásban a környezetéveljó kapcsolatokat fenntartó, autonóm, magasszakmai értéket képviselő intézményrendszerfenntartását, működtetését tekintikcélnak. Fontos szerepet szánnak ugyanakkor az írottés elektronikus sajtónak is az identitásmegőrzésében.

Ellentmondásos szomszédság

A szomszédságpolitikárólDeák András György külpolitikai szakértőírt tanulmányt a minisztérium felkérésére.A szakértő megállapítja, hogy a magyarkülpolitika ellentmondásos helyzetbe kerültRomániával kapcsolatban, mert úgy kellene„veterán EU-tagállamként” megnyilvánulnia,hogy közben a régi és új tagállamokközti megkülönböztetést elutasítja.A szerző szinte biztosnak tekinti, hogy RomániaEU-csatlakozásával a bukaresti normakövetésikényszer fellazul, ez pedig csökkenti a magyarnyomásgyakorlási képességet. A magyarnemzetpolitikai célok elérésének esélyeitrontó tényezőként veszi számba, hogy acsatlakozási folyamatban Románia leginkább akisebbségvédelem terén tudott eredményeketfelmutatni. „Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásaazt mutatta az EU felé, hogy Romániában –apróbb ügyektől eltekintve – a kisebbségikérdés rendezett” – állapítja meg aszerző. Hozzáteszi, Magyarország ennek ellenéresem tekinthet el attól, hogy a romániai magyarok csakmérsékelten elégedettek a román államkisebbségpolitikai teljesítményével. DeákAndrás György úgy véli, a határontúli magyarság támogatása soránMagyarországnak a gazdasági fejlődés ésa piacosodás szempontjait is figyelembe kell vennie.