HIRDETÉS

Juncker Nagyszebenben tanácskozna Európa jövőjéről

Krónika 2017. szeptember 13., 16:47 utolsó módosítás: 2017. szeptember 13., 17:08

Nagyszebent javasolta az Brexitet követő első uniós csúcs színhelyéül szerda Jean-Vlaude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben elmondott beszédében, amelyben a román és bolgár schengen-csatlakozást is szorgalmazta.

Nagyszebenben tartana európai uniós csúcstalálkozót Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy nappal Nagy-Britannia EU-kiválását követően, 2019. március 30-án. Erre ő maga tett javaslatot szerdán az Európai Parlamentben az EU jövőjéről elmondott beszédében.

Az EB elnöke szerint a csúcson – amelynek javasolt helyszínét annak német nevén, Hermannstadtként is megnevezte - az immár 27 tagúra apadt unió jövőjét kellene megvitatni.

HIRDETÉS

Juncker legutóbb májusban járt Romániában, akkor az ország EU-csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából mondott beszédet a parlamentben, amelyben kiállt Románia schengeni övezethez való csatlakozása mellett. Ezen álláspontját szerdán is megismételte.

Az EB-elnök korábban Erdélyben is járt, vélhetően ekkor juthatott el Nagyszebenbe is.

Májusi parlamenti beszédében érdekességképp meg is jegyezte: amikor Erdélyben járt, luxemburgi nyelven értekezett az ott élők egy részével, mivel az először Erdélybe érkezett német ajkú népesség nem szász, hanem luxemburgi volt.

Nagyszeben kiválasztásához egyébként minden bizonnyal hozzájárult, hogy Klaus Johannis jelenlegi államfő, aki többször is kiállt amellett, hogy Romániának az EU „kemény magjához" kell tartoznia, és aki jó viszonyt ápol Junckerrel, ebből a városból származik, sőt államfővé választását megelőzően a város polgármestere volt.

Fotó: Presidency.ro

Johannis szerdán üdvözölte is Juncker felvetését, illetve azt, hogy az EB elnöke támogatja az ország schengeni csatlakozását.

Mihai Tudose kormányfő nagyszerűnek nevezte Juncker üzenetét, mivel ez az első alkalom, hogy nem bírálta Rmániát, hane m elismerte az eredményeit.

Juncker egyébként évértékelő beszédében kijelentette: Európa a szolidaritás kontinense, és az is marad, amely befogadja az üldözötteket, de az illegális bevándorlást meg kell fékezni, szabályozott mederbe terelve a migrációt.

Az EB elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hangsúlyozta:

a migráció ügye számos konfliktust okozott, mégis sikerült komoly előrehaladást elérni, a külső határok védelme például sokkal hatékonyabb,

mint korábban, és jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is.

Hozzátette: nem viselhetik egyedül a határvédelem felelősségét az EU külső határain fekvő tagállamok. Elmondta, a bizottság a hónap végére új javaslatokkal fog előállni, hogy

fel lehessen gyorsítani azoknak a visszaküldését, akik nem jogosultak menedékre,

továbbá kiemelte, javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.

Leszögezte: az európai uniós tagállamok minden esetben kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik. A tagországok ellátták az uniós bíróságot azzal az illetékességgel, hogy a legfelsőbb fokon döntsön - hangoztatta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.

„Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes” – mondta. Az Európai Unió nem állam, de legyen jogállam - tette hozzá.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS