Johannis és Juncker egyetértett abban, hogy jelenlegi formájában nem maradhat az igazságügyi törvénycsomag
Fotó: Presidency.ro
Határozott figyelmeztetést fogalmazott meg szerdán Jean-Claude Juncker EB-elnök a román igazságügyi módosítások kapcsán. Leszögezte: azok sorsa befolyásolhatja az uniós megfigyelési mechanizmus és a schengeni csatlakozás ügyét is.
2018. január 31., 17:312018. január 31., 17:31
2018. január 31., 17:482018. január 31., 17:48
Ha a romániai igazságügyi törvények abban a formában maradnak, ahogy a parlament elfogadta őket, az EU másképp közelíti meg majd az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem eredményeinek figyelemmel követéséről szóló Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus (CVM) lezárásának és Románia schengeni csatlakozásának kérdését – fogalmazott meg burkolt figyelmeztetést Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke azt követően, hogy szerdán Brüsszelben tárgyalt Klaus Johannis román államfővel.
Juncker elmondta, a megbeszélések során biztosította Johannist arról, tiszteletben kívánja tartani azt a korábbi ígéretét, miszerint a CVM még a jelenlegi bizottság mandátumának idején lezáruljon. „Románia megérdemelt helye a schengeni övezetben van, és a bizottság nem nyugszik, amíg a CVM-et nem zárják le, és Romániát nem ismerik el az övezet tagjaként” – szögezte le az EB elnöke. Az igazságszolgáltatást szabályozó törvények sokat vitatott módosításai kapcsán megjegyezte: az ország jelentős előrelépést ért el a jogállamiság megszilárdításának terén.
Annak kapcsán, hogy a bukaresti balliberális koalíció egyes vezetői szerint az EB kemény állásfoglalása annak tudható be, hogy félretájékoztatták, Juncker határozottan cáfolta, hogy félreinformálták volna. „Nagyon jól tájékozott vagyok a jogállamiság helyzetéről. Folyamatos párbeszédet folytatunk a kormánnyal – az igazságügyi rendszer működik, ez pedig nem mondható el minden tagállamról” – tette hozzá. Juncker elmondta, várják a bukaresti alkotmánybíróság további, igazságügyi törvényekkel kapcsolatos ítéleteit. „Ha minden jól megy, biztosítanunk kell Románia helyét a schengeni övezetben, mivel az ország polgárai nem érdemlik meg, hogy másodrangúként kezelik őket. Mindent megteszünk ezen cél elérése érdekében” – hangoztatta Jean-Claude Juncker.
Klaus Johannis az igazságügyi törvények kapcsán kijelentette: a legfontosabbnak az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzését tekinti. „Eltökélt vagyok amellett, hogy a viták a legjobb törvényeket eredményezzék, a legfontosabb az, hogy a romániai igazságszolgáltatás függetlensége érinthetetlen, ezért teljes mértékben bevetek mindent, ami lehetséges egy elnök részéről, hogy megőrizzem azt” – szögezte le az államfő. Megjegyezte, a törvények módosításai komoly gondot jelentenek, ezt a problémát azonban Romániában kell megoldani, nem kívülről kell várni a megoldást.
„Olyan törvények kellenek, amelyek betöltik a szerepüket, de megfelelnek az európai értékeknek is – ennek érdekében dolgozom. A cél az alkotmánybíróság elvárásainak megfelelő, az igazságszolgáltatás függetlenségét szavatoló és az igazságszolgáltatás működését megkönnyítő törvények elfogadása. Küzdeni fogok az igazságügy függetlenségéért” – tette hozzá Johannis. Később elmondta, az igazságügyről szóló vita nem segíti a schengeni csatlakozás ügyét, de ha végre korszerű és korrekt törvények lesznek, a megfigyelési mechanizmus kérdése könnyen rendezhető lesz.
A román államfő Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével is tárgyalt
Fotó: Presidency.ro
Az államfő egyébként elmondta, brüsszeli látogatása során tárgyalt az uniós biztosokkal is, a tárgyalások jelentős része a jövő év első felében esedékes soros román EU-elnökségről szólt. Hozzátette, a romániai eseményeket azok jelentőségével egyenes arányú érdeklődés kíséri Brüsszelben. Az EU-elnökség kapcsán leszögezte: Románia Európa-barát ország és az is marad, eltökélt az EU megerősítése mellett, az elnökség ideje alatt megrendezendő csúcs során is hozzá kívánnak járulni egy kiváló jövő kiépítéséhez az EU számára. Az elnökségi program témái között megtalálható a fenntartható és méltányos növekedés minden EU-tagállam részére, egy biztonságos Európa megteremtése az európai polgárok számára, illetve az EU hatalmi tényezőként való megszilárdítása.
„Románia stratégiai célja a mélyebb uniós integráció, ezt az uniós elnökség is tükrözi majd” – szögezte le az államelnök, megjegyezve: nehéz témákban kell majd dönteni, ilyenek a Brexit, a 2020 utáni költségvetési időszak, valamint az EU jövője. Johannis ezt követően Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, majd Joseph Daullal, az Európai Néppárt (EPP) vezetőjével is tárgyalt Brüsszelben. Mint arról beszámoltunk, Tusk kedden levélben üdvözölte Viorica Dăncilă új román kormányfőt, egyben felhívva a figyelmet az európai értékek, a jogállamiság és a korrupcióellenes harc fontosságára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás