„Lenyűgöző életút” Karikó Katalin munkásságát is elismerte a német kancellár
Fotó: Cseke Csilla/MTI
Megnyitották Berlinben szerdán az ENSZ közegészségügyi szakosított szerve, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális járványügyi elemző és előrejelző központját, amelyet a koronavírus-világjárvány tanulságaként hoztak létre.
2021. szeptember 01., 20:512021. szeptember 01., 20:51
2021. szeptember 01., 20:562021. szeptember 01., 20:56
Angela Merkel német kancellár a világjárvány-, és járványügyi elemző központ (WHO Hub for Pandemic and Epidemic Intelligence) megnyitóján kiemelte: a koronavírus-világjárvány rámutatott, mennyire fontos szervezet a WHO, mint globális közegészségügyi hatóság.
Munkájának minőségét azonban az ENSZ tagállamainak támogatása határozza meg. „A WHO csak annyira lehet jó, amennyire a tagállamok engedik” – mondta.
Hasonlóan fogalmazott Jens Spahn német egészségügyi miniszter is, aki kiemelte a bizalom jelentőségét, és
A WHO új központját a német kormány évi 30 millió euróval támogatja.
Az intézmény feladata a járványok kialakulásának veszélyével kapcsolatos adatok minél szélesebb körű – a többi között az állategészségügyre, a klímaváltozásra és a demográfiára kiterjedő – gyűjtése és elemzése a megelőzés és a védekezés javítását szolgálva. A központban számos tudományág – például az adat-, és az orvostudomány – eredményeit és művelőit összefogva igyekeznek minél korábban előre jelezni a veszélyeket.
El kell elérni, hogy „jobban fel legyünk készülve a jövőbeli járványokra és világjárványokra” – mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy ehhez elengedhetetlen a globális tudományos együttműködés.
Karikó Katalin aki egyebek mellett a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz részvételével tartott rendezvényen hangsúlyozta, hogy az új intézetnek fontos szerepe lehet a szakértők, kutatók közötti közvetlen párbeszédben is. Mint mondta, a járvány miatti lezárások azt is megmutatták, hogy a tudományos munkához is nélkülözhetetlenek a személyes kapcsolatok, találkozások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!