
„Lenyűgöző életút” Karikó Katalin munkásságát is elismerte a német kancellár
Fotó: Cseke Csilla/MTI
Megnyitották Berlinben szerdán az ENSZ közegészségügyi szakosított szerve, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális járványügyi elemző és előrejelző központját, amelyet a koronavírus-világjárvány tanulságaként hoztak létre.
2021. szeptember 01., 20:512021. szeptember 01., 20:51
2021. szeptember 01., 20:562021. szeptember 01., 20:56
Angela Merkel német kancellár a világjárvány-, és járványügyi elemző központ (WHO Hub for Pandemic and Epidemic Intelligence) megnyitóján kiemelte: a koronavírus-világjárvány rámutatott, mennyire fontos szervezet a WHO, mint globális közegészségügyi hatóság.
Munkájának minőségét azonban az ENSZ tagállamainak támogatása határozza meg. „A WHO csak annyira lehet jó, amennyire a tagállamok engedik” – mondta.
Hasonlóan fogalmazott Jens Spahn német egészségügyi miniszter is, aki kiemelte a bizalom jelentőségét, és
A WHO új központját a német kormány évi 30 millió euróval támogatja.
Az intézmény feladata a járványok kialakulásának veszélyével kapcsolatos adatok minél szélesebb körű – a többi között az állategészségügyre, a klímaváltozásra és a demográfiára kiterjedő – gyűjtése és elemzése a megelőzés és a védekezés javítását szolgálva. A központban számos tudományág – például az adat-, és az orvostudomány – eredményeit és művelőit összefogva igyekeznek minél korábban előre jelezni a veszélyeket.
El kell elérni, hogy „jobban fel legyünk készülve a jövőbeli járványokra és világjárványokra” – mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy ehhez elengedhetetlen a globális tudományos együttműködés.
Karikó Katalin aki egyebek mellett a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz részvételével tartott rendezvényen hangsúlyozta, hogy az új intézetnek fontos szerepe lehet a szakértők, kutatók közötti közvetlen párbeszédben is. Mint mondta, a járvány miatti lezárások azt is megmutatták, hogy a tudományos munkához is nélkülözhetetlenek a személyes kapcsolatok, találkozások.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!