Hirdetés

Izrael: válaszolni fogunk az iráni támadásra

•  Fotó: Izraeli védelmi minisztérium

Fotó: Izraeli védelmi minisztérium

Irán Izrael elleni támadására „válaszlépéseket fogunk tenni” – szögezte le az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy hétfőn.

Hírösszefoglaló

2024. április 16., 07:592024. április 16., 07:59

„Irán kárt akart okozni Izrael Állam stratégiai képességeiben, ez olyasmi, ami a múltban nem történt meg” – mondta Halevi, miközben a csapás által eltalált Nevatim légitámaszponton a csapatokhoz szólt.

„Felkészültünk a Vaspajzs műveletben, ez a felkészültség Iránt arra késztette, hogy a légi fölénnyel is szembesüljön, amit önök nagyon jól bizonyítottak” – mondta.

Hirdetés

Halevi elmondta, hogy

Izraelnek már múlt hétfő óta voltak értesülései az iráni csapásról, hozzátéve, hogy Izrael „nagyon erős és tudja, hogyan kell ezzel egyedül megbirkózni”.

Daniel Hagari ellentengernagy, az IDF szóvivője egy sajtótájékoztatón megismételte a vezérkari főnök üzenetét.

Egy esetleges izraeli válaszlépésre vonatkozó kérdésre válaszolva Hagari hangsúlyozta, hogy az izraeli hadseregnek „mindent meg kell tennie, ami szükséges” Izrael védelmében.

Idézet
És ezt akkor fogjuk megtenni, amikor a legalkalmasabbnak tartjuk”

– tette hozzá.

Korábban az izraeli hadikabinet eldöntötte: válaszcsapást mérnek Iránra, amely érzékenyen érinti a perzsa államot, de nem vezet totális háborúhoz.

A döntés értelmében „tisztán és erőteljesen” visszavágnak Iránnak egy válaszlépéssel. A cél az, hogy jelezzék,

Izrael „nem hagyja, hogy egy ilyen mértékű, ellene indított támadás reakció nélkül maradjon”.

Közben a Fehér Ház hétfőn azt közölte: Irán nem küldött figyelmeztetést az Egyesült Államoknak az Izrael elleni katonai akció időkeretéről vagy lehetséges célpontjairól.

Az Egyesült Államok és Irán között valóban történt üzenetváltás, azonban soha nem érkezett üzenet Irán hétvégi támadásának időkeretére vagy célpontjaira vonatkozóan – jelentette ki John Kirby, a Fehér Ház szóvivője újságírók előtt.

Azokat a jelentéseket, amelyek szerint Irán figyelmeztette az Egyesült Államokat a terveivel kapcsolatban, „kategorikusan hamisnak” és „kitalációnak” nevezte.

„Ez az egész narratíva, amely szerint Irán egy nekünk küldött üzenetben beszámolt terveiről, nevetséges” – mondta a szóvivő, aki nem tért ki az üzenetváltás tartalmára.

Török, jordániai és iraki tisztségviselők vasárnap közölték, hogy Irán a támadás előtt több nappal széles körű bejelentést tett, de az amerikai tisztségviselők állítása szerint

Teherán nem figyelmeztette Washingtont, a támadással pedig jelentős károkat akart okozni.

Közben telefonos megbeszélést folytatott az Izrael ellen intézett iráni támadás nyomán hétfőn Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint Patrusev azt hangoztatta, hogy a konfliktus további elmélyülésének megakadályozása érdekében minden félnek önmérsékletet kell tanúsítania. Hangsúlyozta, hogy Oroszország támogatja a nézeteltérések kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel történő megoldását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva Moszkva rendkívüli aggodalmának adott hangot a feszültség növekedése miatt a közel-keleti térségben, és felszólította a térség minden országát, hogy tanúsítson önmérsékletet.

A további eszkaláció senkinek sem áll érdekében – emelte ki.

Peszkov hangsúlyozta, a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy „minden nézeteltérést kizárólag politikai és diplomáciai módszerekkel kell megoldani”.

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Izrael biztonságának szavatolása a közel-keleti térség békéjének alapvető feltétele, de véget kell vetni a Gázai övezetben dúló konfliktusnak is.

Sunak, aki hétfőn a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatást az Izrael ellen szombat éjjel végrehajtott iráni támadásról, kijelentette: nem lehet vita tárgya, hogy Izrael biztonságát garantálni kell.

A konzervatív párti kormányfő hangsúlyozta, hogy Izrael maga mögött tudhatja Nagy-Britannia maradéktalan támogatását, amikor a hétvégén is tapasztalt fenyegetésekkel kénytelen szembenézni.

Sunak kijelentette: Izraelnek joga, sőt kötelessége, hogy felszámolja a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorszervezet jelentette fenyegetést, de a Gázai övezetben meg kell állítani a vérontást, hiszen most már éhínség fenyeget az övezetben, és a harcok rettenetes áldozatokkal járnak a civil lakosság körében.

A brit kormányfő megerősítette London többször hangoztatott hivatalos álláspontját arról, hogy

az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásra alapuló rendezésére van szükség.

Sunak szerint London szeretné elérni, hogy „amikor elérkezik az ideje”, a Palesztin Hatóság hatékony kormányzati munkát tudjon végezni Ciszjordániában és Gázában is.

Rishi Sunak kijelentette: a térségi országok is hozzájárultak annak megakadályozásához, hogy az Izrael elleni hétvégi iráni támadásnak sokkal súlyosabb következményei legyenek. „Ez a jelentős tény is arra emlékeztet bennünket, hogy milyen fontosak azok a kísérletek, amelyek Izrael és szomszédai viszonyának normalizálását célozzák” – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Sunak felidézte, hogy Irán az Izrael ellen indított rakétákat és támadódrónokat Irak és Jordánia légterén keresztül próbálta célba juttatni.

Rishi Sunak szerint

katasztrofális hatással járt volna a térség biztonságára és az izraeli lakosságra egyaránt, ha az iráni támadás sikerrel jár.

A brit kormányfő megerősítette, hogy a brit királyi légierő Typhoon típusú harci repülőgépei is részt vettek a támadás elhárításában, és számos iráni drónt lelőttek. Nagy-Britannia emellett fontos hírszerzési, megfigyelési és felderítési támogatást is nyújtott partnereinek – tette hozzá.

Rishi Sunak – alig burkoltan az izraeli kormánynak címezve szavait – kijelentette:

London azt szeretné, ha most „nyugodt fejjel” meghozott döntések kerekednének felül.

Nem sokkal korábban, a BBC televíziónak nyilatkozva David Cameron brit külügyminiszter azt mondta: London arra ösztönzi az izraeli döntéshozókat, hogy „a szívük mellett az eszükre is hallgassanak”, és „ne csak kemények, hanem okosak is legyenek”.

Cameron hozzátette:

a brit kormány azt tanácsolja, hogy Izrael ne hajtson végre megtorló akciót Irán ellen. A brit külügyminiszter leszögezte azt is, hogy London nem támogatna egy ilyen válaszcsapást.

Eközben Kína közölte, hogy tudomásul vette Irán nyilatkozatát, miszerint az Izrael elleni akció „az önvédelem jogának gyakorlása” volt a két ország külügyminiszterei közötti hétfői telefonbeszélgetés során, és nem ítélte el a hétvégi csapásokat.

Vang Ji kínai külügyminiszter iráni kollégájának, Hoszein Amirabdollahiannak elmondta, hogy Kína elítélte a damaszkuszi iráni nagykövetség egyik épületét ért támadást – olvasható a kínai külügyminisztérium által kiadott közleményben.

A kínai külügyminiszter hozzátette, hogy az incidens „súlyosan sérti a nemzetközi jogot és elfogadhatatlan”.

Idézet
Kína tudomásul vette Irán nyilatkozatát, miszerint az általa tett lépések korlátozottak voltak, és az önvédelem jogának gyakorlása volt válaszul a nagykövetség épülete elleni támadásra”

– áll a közleményben.

„A jelenlegi regionális helyzet nagyon érzékeny, és Irán hajlandó önmérsékletet tanúsítani, és nem áll szándékában tovább eszkalálni a helyzetet” – tette hozzá a nyilatkozat Amirabdollahiant idézve.

Ettől függetlenül Kína közel-keleti különmegbízottja, Csaj Csün hétfőn találkozott Irit Ben-Abba Vitale izraeli nagykövettel, aki Izrael kínai nagykövetével, és utóbbi kifejtette Izrael álláspontját és aggodalmait a gázai konfliktussal kapcsolatban.

Csaj elmondta, hogy

Kína „mélységesen aggódik a regionális feszültségek jelenlegi eszkalálódása miatt, és a konfliktusok és a vérontás senkinek sem szolgálják az érdekeit”.

„Most az a legfontosabb, hogy azonnali tűzszünetet és az ellenségeskedések beszüntetését érjük el a Gázai övezetben, biztosítsuk a humanitárius segítségnyújtást, a lehető leghamarabb engedjük szabadon az összes fogva tartott személyt, és érjük el a palesztin kérdés politikai rendezését a kétállami megoldáson alapuló, Izrael és Palesztina békés egymás mellett élését szolgáló politikai megoldást” – áll a külügyminisztérium közleményében.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre

A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
2026. szeptember 15., kedd

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum
2026. szeptember 14., hétfő

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak

Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak
Hirdetés
Hirdetés