Odacsaptak. Izrael hadereje ismét iráni célpontokat támadott
Fotó: X/Izraeli védelmi minisztérium
Izrael szombat reggel „megelőző csapást” mért Iránra – jelentette be Jiszráel Kac védelmi miniszter.
2026. február 28., 08:492026. február 28., 08:49
2026. február 28., 11:362026. február 28., 11:36
Izraelben közben rendkívüli állapotot hirdettek.
A kormány azért hirdette ki a rendkívüli állapotot, mert Irán drónokkal és ballisztikus rakétákkal történő válaszcsapásra számít.
A BBC szerint
Robbanások hallatszottak Teherán Pasteur negyedében, ahol Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének rezidenciája és irodája található, közölték az iráni államhoz köthető hírügynökségek.
A Farsz hírügynökség jelentése szerint legalább 7 rakéta csapódott be a területre.
Izraelben megszólaltak a légvédelmi szirénák.
A hadsereg riasztást küldött a polgárok mobiltelefonjára, arra kérve őket, hogy maradjanak „védett területek közelében”.
A légügyi hatóság bejelentette, hogy Izrael szombaton lezárta légterét a polgári járatok előtt.
Az izraeli polgári védelmi parancsnokság megtiltotta a gyülekezéseket, bezáratta az oktatási intézményeket és a munkahelyeket, a létfontosságú munkahelyek kivételével.
Üvöltő Oroszlán és Epikus harag hadművelet
Izrael bejelentette, hogy új, Irán elleni hadműveletének neve Üvöltő oroszlán lesz, közölte a Miniszterelnöki Hivatal. Ez a név a júniusi 12 napos háborúban Izrael által „Felkelő oroszlánnak” nevezett hadműveletre utal. Az amerikai művelet neve Epikus harag.
Az egyik tisztségviselő azt mondta, hogy a csapások folyamatban vannak, és „nem kis csapásként” jellemezte őket.
Egy amerikai illetékes szerint az amerikai csapások jelenleg katonai célpontokra összpontosulnak, de a folyamatban lévő műveletre hivatkozva nem kívánt részleteket közölni.
Egy másik amerikai tisztségviselő szerint
Az Egyesült Államok intézkedéseket hozott a régióban tartózkodó amerikai katonai személyzet védelmére a fellépés előtt – mondta az első tisztségviselő.
A CNN amerikai katonai illetékesekre hivatkozva azt közölte, hogy több naposra tervezik a a csapásokat.
Hónapokug tartott az akció tervezése
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint hónapokig tartó „szoros közös tervezés” zajlott az Egyesült Államok és Izrael között az Irán elleni közös csapásmérő hadjárat előtt. A koordináció lehetővé tette a két hadsereg számára, hogy „széles körű csapást” hajtsanak végre teljes szinkronban és koordinációban. A hadjárat célja az iráni rezsim „módszeres lebontása” és az „Izrael egzisztenciális fenyegetéseinek elhárítása”. A CNN korábban arról számolt be, hogy az iráni ballisztikus rakéták és rakétakilövő állások Izrael első célpontjai között voltak. „Még ebben az órában is, az izraeli légierő vadászgépei továbbra is csapásokat mérnek Irán-szerte célpontokra a pontos hírszerzési információk alapján” – közölte az IDF. „A műveletek szükség szerint folytatódnak.”
Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei nincs Teheránban – közölte a Reuters hivatalos forrásokra hivatkozva.
Maszúd Peszeskján iráni elnök életben van – közölte az IRNA iráni állami hírügynökség egy, az elnöki hivatalhoz közel álló forrásra hivatkozva.
Peszeskján „jó egészségnek örvend” – közölte az IRNA egy rövid Telegram-bejegyzésben.
Az első jelentések szerint a helyi biztonsági erők súlyos veszteségeket szenvedtek, a Forradalmi Gárda soraiban több tucatnyian meghaltak és megsebesültek, köztük néhány kulcsfontosságú személyiség.
A beszámolók szerint Iránban ugyanúgy majdnem teljesen leállt az internet, mit a tavalyi tizenkét napos háboú idején.
Közben szombat délelőtt
– jelentette Irán félhivatalos Farsz hírügynöksége.
Bahrein az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségese a Perzsa-öbölben, és állandó otthont ad az amerikai haditengerészet ötödik flottájának manámai főhadiszállásának.
Az amerikai haditengerészet ötödik flottájának bahreini kiszolgáló központját „rakétatámadás érte” – jelentette a bahreini hírügynökség.
Egy katari tisztviselő szerint Katar két iráni rakétát fogott el az ország légterében.
A beszámolók szerint Irán a Szaúd-Arábiában, Jordániában, Bahreinben, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben található amerikai támaszpontokat is támadni próbálta.
Erdélyi idő szerint délelőtt fél tizenkettőkor az izraeli hadsereg közölte: Izrael újabb csapáshullámot indított a rezsimhez tartozó célpontok ellen Nyugat-Iránban.
A közlemény körülbelül 3,5 órával azután hangzott el, hogy Izrael és az Egyesült Államok megindította az Irán elleni csapássorozat első sortüzét.
Az Izraeli Védelmi Erők közölték, hogy „repülőgép-csapást mértek számos katonai célpontra”, amelyek a rezsimhez tartoznak Nyugat-Iránban.
Donald Trump elnök egy közösségi médiában közzétett videóban megerősítette, hogy az Egyesült Államok katonai műveletet indított Iránban.
– mondta az elnök a videóban.
„Fenyegető tevékenységei közvetlenül veszélyeztetik az Egyesült Államokat, csapatainkat, tengerentúli bázisainkat és szövetségeseinket szerte a világon” – mondta a nyolcperces üzenetben.
„Az iráni rezsim 47 éve harsogja, hogy a Halál Amerikára!, és véget nem érő vérontási és tömeggyilkossági kampányt folytat, amelynek célpontjai az Egyesült Államok, csapataink és az ártatlan emberek sok-sok országban” – mondta.
Az elnök „hatalmasnak és folyamatosnak” nevezte az iráni katonai műveletet, amelynek célja, hogy megakadályozza az országot abban, hogy amerikai életeket veszélyeztessen.
„Az Egyesült Államok hadserege hatalmas és folyamatos műveletet folytat, hogy megakadályozza, hogy ez a nagyon gonosz, radikális diktatúra veszélyeztesse Amerikát és alapvető nemzetbiztonsági érdekeinket” – mondta a videóüzenetben.
El fogjuk pusztítani a rakétáikat, és a földig fogjuk rombolni a rakétaiparukat.”
Elmondta, hogy Irán azon dolgozott, hogy újjáépítse nukleáris programját, miután júniusban Amerika bombázta az atomlétesítményeit.
„Minden lehetőséget elutasítottak, hogy elérjék nukleáris ambícióikat, és mi ezt már nem tudjuk elfogadni” – mondta.
A rendszer elit hadseregének számító Forradalmi Gárda tagjait választás elé állította: megadják magukat, vagy meghalnak.
Mint ismeretes, Izrael tavaly júniusban az Egyesült Államok támogatásával ugyancsak megelőző csapást insított Irán ellen, a tizenkét napig tartó akció célpontjai az ország nukleáris programjának létesítményei, a ballisztikus rakéták és magas rangú katonai vezetők.
BREAKING:
— Globe Eye News (@GlobeEyeNews) February 28, 2026
Israel is currently striking Iran’s capital, Tehran. pic.twitter.com/xQ3lZSQm5h
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombat reggel rezsimváltásra szólított fel Iránban a hadművelet megindítása utáni első videónyilatkozatában.
Netanjahu felszólította „az iráni nép minden szegmensét”, hogy „vesse le magáról a zsarnokság igáját, és hozzon létre egy szabad és békés Iránt”.
Azt mondta: „Közös fellépésünk megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a bátor iráni nép a saját kezébe vegye a sorsát.”
A júniusi 12 napos iráni háború alatt Netanjahu ugyancsak felszólította az iráni népet, hogy lázadjon fel a rezsim ellen.
Netanjahu videónyilatkozatát azzal kezdte, hogy megköszönte Donald Trump elnöknek „történelmi vezetését”.
– mondta Netanjahu.
Izrael péntekre virradóra támadást indított Irán ellen, az akció célpontjai az ország nukleáris programjának létesítményei, a ballisztikus rakéták és magas rangú katonai vezetők.
Előzőleg Donald Trump elnök pénteken elismerte, hogy nehéz döntés előtt áll az Iránnal szembeni további lépésekkel kapcsolatban, miután a diplomáciai erőfeszítések nem hoztak kielégítő eredményt.
„Nagy döntést kell hoznunk” – mondta Trump a CNN szerint a texasi Corpus Christi-ben, ahol energiaügyi programját népszerűsítette.
„Van egy ország, amely 47 éve robbantja le az emberek lábait, karjait” – mondta.
„Megállapodást akarnak kötni, de olyan megállapodást kell kötniük, amelynek van értelme” – mondta az elnök.
Hozzátette, hogy a texasi repülőút során konzultált Texas két republikánus szenátorával, Ted Cruzzal és John Cornynnel az Air Force One fedélzetén.
„Azt mondtam, hogy olyan megállapodást kell kötnünk, amelynek van értelme” – mondta Trump, hozzátéve:
Arról is beszélt: amerikai életek veszhetnek oda az Irán elleni katonai művelet következtében.
„Az iráni rezsim ölni akar. Bátor amerikai hősök élete veszhet oda, és lehetnek áldozataink is – ami gyakran megtörténik a háborúban –, de ezt nem a máért tesszük. Ezt a jövőért tesszük, és ez egy nemes küldetés” – mondta az elnök.
Azt mondta, hogy az Egyesült Államok „minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy minimalizálja az amerikai személyzetre leselkedő kockázatot a régióban”.
Az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége útján arra kérte pénteken Izraelben tartózkodó állampolgárait, hogy a térség feszült biztonsági helyzete miatt azonnal hagyják el az országot. Ennek hatására ugyanezt tette számos ország, köztük Románia.
Mint arról beszámoltunk, Trump még pénteken elégedetlenségét hangoztatta az Iránnal zajló tárgyalások hangvétele miatt, újabb egyeztetést jelentett be a teheráni küldöttséggel, de nem zárta ki a katonai erő alkalmazását Irán atomprogramja miatt.
Az elnök a Fehér Házat elhagyva újságírók kérdéseire válaszolva ismét világossá tette, hogy Irán nem kerülhet atomfegyver birtokába, és azt hangoztatta, hogy „nagyszerű lenne”, ha ezt a célt katonai erő alkalmazása nélkül lenne képes elérni, valamint hozzátette, hogy erről egyelőre még nem született döntés.
„Mi rendelkezünk a világon a leghatalmasabb hadsereggel, szeretném nem használni, de néha igénybe kell vennünk, meglátjuk mi történik” – fogalmazott Donald Trump, aki kijelentette,
Pénteken az amerikai külügyminisztérium bejelentette, engegélyezték, hogy az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének működéséhez nem nélkülözhetetlen személyzet elhagyja szolgálati helyét.
Marco Rubio külügyminiszter a közel-keleti térség biztonságát érintő tárgyalásokra hétfőn és kedden Izraelbe utazik, pénteken pedig az ománi külügyminiszterrel találkozott Washingtonban.
Omán képviselői közvetítőként vannak jelen az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokon, amelyek legutóbbi fordulója csütörtököt Genfben volt.
Donald Trump pénteken újságírók kérdéseire válaszolva azt sem zárta ki, hogy az Egyesült Államok átvegye a Kuba feletti ellenőrzést.
„Nagyon könnyen végződhet egy Kuba feletti barátságos átvétellel” – fogalmazott, és hozzátette, hogy magas szinten zajlanak egyeztetések a havannai kormányzattal, amiért Marco Rubio külügyminiszter felelős.
Donald Trump Kubát egy nagy bajban lévő országnak nevezte, ahol nincs pénz, nincs olaj, nincs élelmiszer, és az Egyesült Államok segítségét akarja.
Eközben műholdas felvételek azt mutatták, hogy
Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok régi szövetségese, a múlt hónapban közölte Iránnal, hogy nem engedi, hogy légterét vagy területét katonai akciókhoz használják Teherán ellen, amely csütörtökön közvetett tárgyalásokat folytatott Washingtonnal nukleáris programjáról.
Eközben az ománi külügyminiszter, aki kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokban, a CBS televíziós csatornával pénteken közölte:
Az ilyen megállapodás a készletek felszámolásáról jelentős engedményt jelentene és változást hozna a 2015-ös iráni nukleáris megállapodáshoz képest, amelyből Donald Trump amerikai elnök első hivatali ideje alatt kilépett.
Badr Albuszaidi ománi külügyminiszter elmondta, hogy „véleménye szerint” megállapodás született a készletek kérdéséről, valamint az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve „teljes és átfogó ellenőrzéséről”.
Albuszaidi leszögezte: Irán „nem lesz képes ténylegesen felhalmozni azt az anyagot, amely lehetővé tenné számukra a bomba előállítását”.
Az Iránban jelenleg tárolt készleteket „a lehető legalacsonyabb szintre keverik össze... és üzemanyaggá alakítják, amely visszafordíthatatlanul felhasználásra kerül” – mondta.
Albuszaidi hozzátette, hogy „ha megállapodás születik, egy elfogadott megállapodás, akkor teljes hozzáférés lesz” az iráni nukleáris létesítményekhez a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőrei számára.
Biztosnak mutatkozott abban is, hogy „még az Egyesült Államok ellenőrei is hozzáférést kapnak a folyamat valamelyik szakaszában”, ha megállapodás születik.
Péntek reggel Albuszaidi találkozott J. D. Vance amerikai alelnökkel, hogy megbeszéljék a tárgyalások legfrissebb fejleményeit.
Amikor megkérdezték tőle, hogy szerinte a megállapodás elegendő-e ahhoz, hogy meggyőzze az Egyesült Államokat arról, hogy ne hajtson végre katonai csapásokat Iránban, Albuszaidi azt válaszolta: „Remélem”.
Eközben a Reuters szerint
Trump keddi kongresszusi beszédében elkezdte az amerikai közvéleménynek elmagyarázni, miért indíthat az Egyesült Államok támadást Irán ellen, mondván, hogy Teherán „olyan rakétákon dolgozik, amelyek hamarosan elérhetik” az Egyesült Államokat.
Két forrás szerint azonban nem történt változás a 2025-ös, nem titkosított amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) értékelésében, amely szerint 2035-ig tarthat, mire Irán a meglévő műholdas űrhajózási hordozórakétáiból (SLV) „katonailag használható interkontinentális ballisztikus rakétát” (ICBM) fejleszt ki.
A Fehér Ház nem volt hajlandó kommentálni az ügyet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bill Clinton volt amerikai elnök azt mondta a pénteki parlamenti bizottsági meghallgatás előtt közzétett nyilatkozatában, hogy „fogalma sem volt” a volt barátja, Jeffrey Epstein által elkövetett szexuális bűncselekményekről.
Az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége útján arra kérte pénteken Izraelben tartózkodó állampolgárait, hogy a térség feszült biztonsági helyzete miatt azonnal hagyják el az országot. Ennek hatására ugyanezt tette számos ország, köztük Románia.
Az Európai Bizottság megkezdi a Mercosur-megállapodás ideiglenes alkalmazását – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben pénteken.
Az Egyesült Államok és Irán csütörtökön Genfben lezárta harmadik tárgyalási fordulóját anélkül, hogy jelentős áttörést ért volna el, például végleges megállapodást kötött volna az iráni atomprogramról – közölte a CNN hírtelevízió.
Új európai biztonsági rendszer kialakítását, fegyverkorlátozási megállapodások megkötését sürgette a miniszterelnök pénteken Budapesten, a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban.
Pakisztán péntek hajnalban légicsapásokat hajtott végre afgán területek ellen, robbanásokat jelentettek Kabulból is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön bejelentette, hogy beszélt Steve Witkoff amerikai megbízottal és Donald Trump elnök vejével, Jared Kushnerrel a genfi béketárgyalásokat követően.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Az orosz hadsereg összesen 39, különböző típusú rakétával és 420 drónnal támadott ukrajnai energetikai és infrastrukturális létesítményeket csütörtökre virradóra, a célpontok csaknem 90 százalékát megsemmisítette a légvédelem.
Az Egyesült Államok jelenleg az ukrajnai béke érdekében tett lépések folytatásában érdekelt, és ezért tovább folytatja a közvetítést a két háborúban álló fél között – jelentette ki J.D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!