Fotó: Videófelvétel
Sorozatban a második éjszaka indított légitámadást a Fekete-tenger partján fekvő Odessza ellen Oroszország szerdára virradóra.
2023. július 19., 10:042023. július 19., 10:04
Az orosz hadsereg a Fekete-tengerről indított Kalibr rakétákkal támadta a várost, a légvédelem működésbe lépett – közölte Szerhij Bratcsuk, a helyi operatív törzs szóvivője.
A légvédelem a kikötő közelében lépett működésbe,
Moszkva kedden azt közölte, aznapra virradóra a Krími hidat ért hétfői támadás miatt mért csapásokat Odesszára és Mikolajivra.
Ugyanakkor, mint ismeretes, Moszkva hétfőn bejelentette, hogy kilép az ukrán gabona fekete-tengeri szállítását lehetővé tevő gabonamegállapodásból, mivel annak során nem teljesült az orosz élelmiszer és műtrágya exportját szavatoló rész, Odessza pedig kulcsfontosságú az ukrán gabona tengeri exportja szempontjából.
Mindeközben a Krímben mintegy kétezer személyt kellett evakuálni, miután tűz ütött ki egy katonai kiképzőtáborban. A beszámolók szerint az incidens kelet-krími Kirovszki katonai bázissal szomszédos területet érinti.
A tűz miatt le kellett zárni a közeli Tavrida autópályát.
Közben kedden Washingtonban Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke arról beszélt:
„A jelentős ár ellenére az ukránok rendületlenül és megfontoltan haladnak előre, brutális és véres csatákat vívva hazájuk visszafoglalásáért” – mondta Milley újságíróknak nyilatkozva, miután a katonai segélyezést összehangoló Nemzetközi Ukrajna Kontaktcsoporttal egyeztetett.
„Messze van ez a kudarctól” – hangsúlyozta az amerikai tábornok, hozzátéve, hogy még sok küzdelem van hátra.
Úgy fogalmazott, hogy
Lloyd Austin védelmi miniszter mindenkit biztosított arról, hogy Kijev szövetségesei nem fognak felhagyni Ukrajna támogatásával. „Munkánk folytatódik, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy az ukránok sikert arassanak” – tette hozzá.
Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége közös nyilatkozatban ítélte el az ukrajnai háborút
Elítélték az ukrajnai háborút az európai uniós tagállamok, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségéhez (CELAC) tartozó országok vezetői kedden Brüsszelben kiadott közös nyilatkozatukban.
A két szervezet kétnapos csúcstalálkozójának lezárásaképpen kiadott záródokumentumban az EU és a CELAC országainak állam-, illetve kormányfői „mélységes aggodalmukat fejezték ki az Ukrajna ellen folyó háború miatt, amely továbbra is mérhetetlen emberi szenvedést okoz, és súlyosbítja a világgazdaságban meglévő törékenységeket, korlátozza a növekedést, növeli az inflációt, megzavarja az ellátási láncokat, fokozza az energia- és élelmiszer-ellátást, és növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat”.
„Támogatunk minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amelynek célja az igazságos és fenntartható béke az ENSZ alapokmányával összhangban” – olvasható a nyilatkozatban.
Más témák mellett az elfogadott dokumentumban a vezetők „mélységes sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a gyarmati idők transzatlanti rabszolga-kereskedelme emberek millióinak okozott mérhetetlen szenvedést”.
„Teljes mértékben támogatjuk a rabszolgaságot emberiség elleni bűncselekményként elismerő durbani nyilatkozatot, és a cselekvési tervében foglalt kapcsolódó elveket és elemeket. A rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem az emberiség történelmének szörnyű tragédiái voltak, nemcsak visszataszító barbárságuk, hanem nagyságrendjük, szervezett jellegük és különösen az emberi jogok és szabadságjogok tagadása miatt is” – hangsúlyozták a vezetők. A CELAC ennél a bekezdésnél utalást tett a Karibi Közösségek tízpontos jóvátételi igazságszolgáltatási tervére is.
A csúcstalálkozó során az EU kétoldalú megállapodást írt alá Chilével a kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködésről, valamint Argentínával és Uruguayjal energiaügyben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozón reményét fejezte ki, hogy még év végére létrejön a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!