
Fotó: Wikipédia
Az Egyesült Államok újabb csapásokat mért a jemeni húszikra egy amerikai tisztviselő szerint, egy nappal azután, hogy több nemzet részvételével összehangolt támadást indítottak közel 30 húszi célpont ellen.
2024. január 13., 09:002024. január 13., 09:00
A szombatra virradóra végrehajtott további csapások jóval kisebb mértékűek voltak, mint az előző éjszaka. Célpontjuk egy, a húszik által használt radarberendezés volt – mondta a tisztségviselő.
– közölte az amerikai központi parancsnokság.
A csapás „a január 12-én végrehajtott csapásokhoz kapcsolódó, konkrét katonai célpont elleni folytatásos akció volt, amelynek célja a Houthi azon képességének csökkentése, hogy tengeri hajókat támadjon, beleértve a kereskedelmi hajókat is” – áll a CENTCOM közleményében.
Egy húszi televíziós csatorna arról számolt be, hogy légicsapás érte Jemen fővárosát, Szanaát.
„Az amerikai-brit ellenség több légicsapással a fővárost, Szanaát vette célba” – jelentette be helyi idő szerint szombaton kora reggel az Al-Maszíra hírcsatorna.
A jemeni fővárosban élők a közösségi médiában arról számoltak be, hogy több hangos robbanást hallottak.

A nemzetközi jog semmibevételének nevezte az orosz külügyminisztérium szóvivője a Jemenre mért amerikai légicsapásokat.
Mint arról beszámoltunk, péntekre virradóra az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 28 különböző húszi objektumra mért csapást, hogy megpróbálja felszámolni a Vörös-tengeren haladó nemzetközi hajózási útvonalak elleni támadásaikat. A két országot Kanada, Ausztrália, Bahrein és Hollandia is támogatta.
A legutóbbi csapást az Egyesült Államok egyoldalúan hajtotta végre – mondta a tisztségviselő.
„Szövetségeseinkkel együtt biztosan válaszolunk a húsziknak, ha folytatják ezt a felháborító magatartást” – mondta Joe Biden amerikai elnök pénteken Pennsylvaniában tartózkodva.
Az Egyesült Államok vezette csapások után azonban az Irán által támogatott lázadócsoport újabb hajó elleni ballisztikus rakétát indított egy kereskedelmi hajó ellen az Ádeni-öbölben, Jementől délre.
„Minden, amit teszünk, minden, amit megpróbálunk tenni, az a további eszkaláció megakadályozása” – mondta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációs koordinátora pénteken a CNN-nek.
Az Egyesült Államok vezette első csapássorozat radarberendezéseket, parancsnoki és irányítási csomópontokat, valamint drónok, manőverező robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták tárolására és indítására használt létesítményeket vett célba. Ezek azok az elsődleges fegyverek, amelyeket a húszik a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni támadásokra használtak. A támadásokban öt ember meghalt és hatan megsebesültek a húszi hadsereg szóvivője szerint.

Az Egyesült Államok és a brit királyi légierő (RAF) célzott csapásokat hajtott végre a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen – jelentették be péntek hajnalban a két ország illetékesei.
Mohammed Ali al-Húszi, a húszik Legfelsőbb Forradalmi Bizottságának vezetője felszólította az amerikaiakat és a briteket, hogy „menjenek vissza az országukba”, és az izraeli hajók védelme helyett inkább a rasszizmus elleni küzdelemre összpontosítsanak.
Al-Húszi a jemeni fővárosban, Szanaában a csapások miatti nagyszabású tüntetésen elhangzott beszédében
Azt is tanácsolta az országoknak, hogy vegyék figyelembe a húszi mozgalom vezetőjének, Abdul-Malik al-Húszinak a közelmúltban elhangzott figyelmeztetését, amikor azt mondta, hogy minden Jemen elleni támadásra erőteljes válaszlépésekkel fognak reagálni.
Visszautasítva azt az amerikai állítást, hogy a csapásokat „önvédelemből” indították Jemen ellen, al-Húszi azzal érvelt, hogy „nem támadtuk meg az amerikai partokat, nem értük el Florida partjait, nem támadtuk meg az amerikai szigeteket”.
– mondta Al-Húszi.
Az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot azzal vádolta, hogy deviánsok és a deviancia támogatói, és azt állította, hogy nem az emberiség szövetségesei. Al-Húszi továbbá bírálta az amerikaiakat, amiért veszélyeztetik a hajózás biztonságát, és aktívan dolgoznak a tengeri biztosítások árának emelésén.
Amerikát a nép ellenségének bélyegezte, és a terrorizmus forrásaként jellemezte.
A jemeni fővárosban pénteken hatalmas tömegek gyűltek össze, palesztin zászlókat tartottak a kezükben és tiltakoztak, miután az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság légicsapásokat mért a jemeni húszik célpontjaira.
Irán is elítélte az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által Jemenben végrehajtott légicsapásokat.
„Ez az indokolatlan háború sérti Jemen szuverenitását, a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és a Biztonsági Tanács határozatait, veszélyeztetve a regionális békét és biztonságot” – áll Irán ENSZ melletti állandó képviseletének pénteki, az X-en közzétett közleményében.
mondván, hogy „az Oroszország által a határozathoz benyújtott módosításokkal szembeni ellenállásuk előre megfontolt szándékra utal, hogy ezt az agressziót kövessék el”.
Hoszein Amir-Abdollahian, az ország külügyminisztere szintén bírálta a csapásokat, és azt írta az X-en: „A Jemen elleni katonai támadás helyett a Fehér Háznak azonnal le kellene állítania minden katonai és biztonsági együttműködést Tel-Avivval a gázai és ciszjordániai nép ellen, hogy a biztonság visszatérjen az egész térségbe”.
Az ENSZ vezetője szerint ugyanakkor a húsziknak azonnal fel kell hagyniuk a Vörös-tengeren a nemzetközi hajózás elleni támadásokkal.
Azt mondta, hogy a hajóikat a húszi támadások ellen védő országoknak a nemzetközi joggal összhangban kell cselekedniük, és nem szabad eszkalálniuk a helyzetet.
Jemeni kormány: A húszik propagandacéllal rángatták bele az országot katonai konfliktusba
Jemen nemzetközileg elismert kormánya pénteken közölte: a húszi lázadókat tartja felelősnek azért, hogy az országot „propagandacéllal” katonai konfliktusba rángatták bele.
A SABA jemeni hírügynökség által idézett közlemény szerint a brit és amerikai légicsapásokat a húszi célpontok ellen arra válaszul hajtották végre pénteken, hogy a síita lázadók az utóbbi hetekben folyamatosan támadták a Vörös-tengeren közlekedő hajókat.
Az ománi külügyminiszter jelezte: úgy véli, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által végrehajtott támadások csak tovább fogják élezni a már egyébként is rendkívül veszélyes helyzetet.
Jemenben 2014 augusztusa óta tart a polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, nemzetközileg is elismert jemeni elnökhöz hű erők között.
Farea Al-Muszlimi Jemen-szakértő, a Chatham House agytröszt munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaúdi irányítású erők légicsapásai a húszik ellen hosszú évekig súlyos szenvedést okoztak a jemeni lakosságnak, miközben azonban nem tudták hatékonyan elrettenteni a lázadókat újabb támadások végrehajtásától. „A szaúdiak kilenc évig próbálkoztak ezzel a módszerrel, és nyilvánvaló, hogy nem működött” – fogalmazott a szakértő.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!