
A nemzetközi jog semmibevételének nevezte az orosz külügyminisztérium szóvivője a Jemenre mért amerikai légicsapásokat.
2024. január 12., 12:462024. január 12., 12:46
2024. január 12., 13:242024. január 12., 13:24
Marija Zaharova a Telegram-csatornáján pénteken azt írta: „A Jemen elleni amerikai légicsapások újabb példáját jelentik annak, ahogy az angolszászok kiforgatják az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és
A szóvivő pénteki sajtóértekezletén Moszkva nevében elítélte a támadást.
„Január 12-én éjjel az úgynevezett nemzetközi koalíció, amelyet az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által vezetett illegális koalíciónak kellene nevezni, rakéta- és bombatámadásokat hajtott végre számos helyszínen a szuverén Jemen területén (…) Beigazolódtak félelmeink, hogy az Egyesült Államoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Vörös-tengerrel kapcsolatban képviselt álláspontja csak ürügy volt a térségben kialakult feszült helyzet további fokozására. Határozottan elítéljük az Egyesült Államok és szövetségeseinek ezen felelőtlen cselekedeteit” – fogalmazott Zaharova.
Álláspontja szerint a Vörös-tenger térségében bekövetkezett nagyszabású katonai eszkaláció
„Abból indulunk ki, hogy az illegális koalíciónak ez a kalandja közvetlen veszélyt jelent a globális békére és biztonságra” – tette hozzá a diplomata.
Zaharova emlékeztetett arra, hogy Oroszország pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte.
Elítélte a jemeni célpontok elleni támadást Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is, és azt mondta,
Mint megírtuk, péntekre virradóra az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapásokat hajtott végre a jemeni húszi lázadók állásai ellen Jemen négy tartományában, beleértve a fővárost is. A műveletet Rishi Sunak brit miniszterelnök azzal indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban veszélyes, destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve. A támadások komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat is.
Oroszország állandó ENSZ-képviselete a Telegram-csatornáján közölte, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsa pénteken két ülést tart közel-keleti kérdésekben: egyet a Gázai övezetben kialakult helyzet, másikat pedig – orosz kezdeményezésre – a Jemen elleni amerikai és brit csapások ügyében.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet és a libanoni síita Hezbollah szintén elítélte pénteken a brit légierő támadásait a jemeni húszi lázadók állásai ellen.
Közleményeikben
„Határozottan elítéljük a Jemen elleni kirívó amerikai-brit agressziót, és felelőssé tesszük őket a térség biztonságát érintő következményekért. Washingtonnak és Londonnak tiszteletben kell tartania azon arab országok szuverenitását, amelyek nem nézik karba tett kézzel a cionista bűnöket” – írta közleményében a Hamász.
„Elítéljük a Jemen biztonsága és szuverenitása, valamint a palesztinokat támogató tiszteletreméltó emberek elleni támadásokat, akik minden tőlük telhetőt megtesznek Gáza ostromának megtörésére. Az agresszió ismét megmutatja, hogy az Egyesült Államok teljes értékű partner a gázai és a térségbeli mészárlásban, támogatja azt, és megtámadja azokat, akik a palesztin nép mellett állnak.
– jelentette be a Hezbollah.
Az Európai Unió 2013 júliusban felvette a Hezbollah fegyveres szárnyát a terrorizmus elleni feketelistájára a libanoni fegyveres csoportnak a bulgáriai halálos buszrobbantásban való részvétele és a szíriai háborúban játszott szerepe nyomán. A Hamász is szerepel az EU 21 szervezetet felsoroló terrorszervezetet felsoroló listáján.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centit emelkedett a vízállás, amikor a fő Dunában folyamatos apadás tapasztalható – jelentette ki Magyar Péter kormányfő szombaton Pakson.
Kijev bizalmasan jelezte a Trump-kormánynak, hogy Oroszország még 2027-ben sem lesz feltétlenül képes elfoglalni Donyeck megye fennmaradó, ukrán ellenőrzés alatt álló területeit – közölte a Kyiv Independent.
Donald Trump elnök pénteken kijelentette, hogy azt tervezi, hogy a Hormuzi-szorosot amerikai területté nyilvánítja, miután „befejeztük Irán legyőzését”.
Nem különösebben érintette meg a Majka néven ismert rappert, dalszövegírót és műsorvezetőt, Majoros Pétert az, hogy erdélyi koncertje előtt sms-ben megfenyegették, a koncertet az ügyvédei tanácsára mondta le – ezt maga Majka nyilatkozta a Blikk-nek.
Ukrajnának csupán a tizedrésze van meg azoknak az elfogórakétáknak, amelyekre sürgősen szüksége van az Egyesült Államoktól az egyre erősödő orosz ballisztikus rakétatámadások megállításához – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN-nek.
szóljon hozzá!