Bejelentkezett. Donald Trump kijelentette, ő is bele akar szólni abba, hogy ki legyen az új iráni vezető
Fotó: Facebook/Fehér Ház
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadművelet, Pete Hegseth védelmi miniszter kijelentette: a művelet még csak most kezdődött, Donald Trump elnök pedig arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
2026. március 06., 08:332026. március 06., 08:33
Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM) vezetője, Brad Cooper tengernagy Pete Hegseth védelmi miniszterrel közös, az iráni bevatkozás témájában tartott sajtótájékoztatóján közölte:
Pete Hegseth figyelmeztetett: a háború eszkalálódni fog.
„Ha azt hiszik, hogy már mindent láttak, csak várjanak” – mondta Hegseth, leszögezve: drámaian nőni fog az Irán ellen bevetett tűzerő.
Az Egyesült Államok „számos új képességet” vet be az Iránnal vívott háborúban – mondta Cooper. Elmagyarázta, hogy az Egyesült Államok nem csak drága fegyvereket használ a viszonylag olcsó fegyverek elfogására.
Hegseth megismételte, hogy az iráni népnek nem szabad tiltakoznia az amerikai-izraeli katonai művelet alatt, de azt mondta, hogy „eljön az a pillanat”, amikor Donald Trump elnök vagy az iráni nép úgy dönt, hogy „itt az ideje kihasználni ezt az előnyt”.
Eközben Donald Trump csütörtökön egy interjúban leszögezte: ő is bele akar szólni, ki lesz a szombaton megölt legfőbb iráni vezető, Ali Hamenei utódja.
Az Axiosnak adott telefoninterjúban az elnök kifejtette, hogy jelenleg Ali Hamenei fia, Mojtaba Hamenei a legesélyesebb utód a legfelső vezetői posztra, ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte őt a pozícióra.
„Az idejüket vesztegetik, Hamenei fia súlytalan. Be kell vonni engem is a kinevezésbe, ahogy Delcynél Venezuelában” – fogalmazott Donald Trump, arra utalva, hogy a Venezuelát jelenleg elnöki szerepkörben irányító alelnök, Delcy Rodríguez kinevezését ő hagyta jóvá, miután az Egyesült Államok katonai művelet során letartóztatta és eltávolította a dél-amerikai országból Nicolás Maduro elnököt.
Hangsúlyozta azt is, hogy elutasít minden olyan személyt, aki Hamenei politikáját folytatná, mert az azt jelenthetné, hogy az Egyesült Államoknak akár öt éven belül újabb háborúba kell bocsátkoznia Iránnal.
Trump a Time magazinnak arról beszélt: nincs időkorlát az iráni hadműveletek befejezésére.
Azt is leszögezte, hogy az Egyesült Államok minden egyes órában csapásokat mér az iráni drón- és rakétarendszerekre.
Korábban négy-öt hétről beszélt.
A hadműveletek pénteken is folytatódtak, Izrael Irán és az Irán által pénzelt síita terrorszervezet, a Hezbollah libanoni állásait is támadta.
Izrael csütörtökön felszólította a libanoni főváros, Bejrút déli részének lakóit, hogy hagyják el otthonaikat.
Ennek nyomán a CNN szerint ezrek fogtak pánikszerű menekülésbe.
Katar légvédelme sikeresen vert vissza egy, a Közel-Kelet legnagyobb amerikai katonai támaszpontja, az ak-udejdi létesítmény elleni dróntámadást.
Kuvaitban a légvédelem drón- és rakétatámadást vert vissza, Szaúd-Arábiában három, a Szultan Herceg légi támaszpont felé tartó ballisztikus rakétát semmisítettek meg, Bahrein főcárosában, Manámában egy szállodát és két lakóépületet ért találat, amely nyomán tűz keletkezett, amit eloltottak, és az Egyesült Arab Emírségek légvédelme is iráni drónokat és rakétákat semmisített meg.
Abbász Aragcsi egyben elutasított minden tárgyalást az Egyesült Államokkal, és leszögezte: Irán nem kért tűzszünetet.
Arra kérdésre, hogy tart-e egy esetleges amerikai szárazföldi inváziótól, az iráni külügyminiszter kijelentette: „Nem, számítunk rá.”
Hozzátette: „bízunk benne, hogy szembe tudunk velük szállni, és nagy katasztrófa lesz a számukra”.
„Legutóbb sem kértünk tűzszünetet. Korábban Izrael volt az, aki tűzszünetet kért. Azután kértek feltétel nélküli tűzszünetet, hogy tizenkét napig ellenálltunk az agressziójuknak” – jelentette ki, utalva a tavalyi tizenkét napos háborúra, amelyben az izraeli és az amerikai hadsereg iráni atomlétesítményeket támadott.
Múlt csütörtökön Aragcsi még Genfben tárgyalt egy esetleges megállapodásról Steve Witkoff-fal, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjával, illetve Jared Kushnerrel, az elnök vejével.
– mondta most, és hozzátette, hogy a múlt hét óta nem tárgyalt Witkoff-fal vagy Kushnerrel.
„Tény, hogy nincs kedvező tapasztalatunk az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásról. Különösen nem a kormányzattal. Tavaly kétszer tárgyaltunk, idén pedig a tárgyalások közepette megtámadtak bennünket” – mondta az iráni külügyminiszter.
A jelenlegi konfliktus kapcsán Aragcsi megjegyezte, hogy „ebben a háborúban nincsen győztes”.
Hozzátette, hogy az ő győzelmük „az ismételt ellenállás a törvénytelen célokkal szemben”.
A légitámadásokban megölt legfőbb iráni vallási és politikai vezető utódlása kapcsán a külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy meg kell várni, amíg a Bölcsek Tanácsa megválasztja az új vezetőt.
Ezzel kapcsolatban
„Ez teljességgel az iráni nép ügye, és senki sem avatkozhat be” – mondta.
Europol: megnőtt a terrortámadások veszélye az Európai Unióban
Az iráni konfliktus miatt megnőtt a terrortámadások veszélye az Európai Unióban – közölte Jan op gen Oorth, az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezetének (Europol) szóvivője az Euractiv című, angol nyelvű brüsszeli hírportálnak nyilatkozva csütörtökön.
Jan op gen Oorth hangsúlyozta, a terrorista és más erőszakos szélsőséges fenyegetettség szintje megemelkedett az EU területén.
A terrorista fenyegetettség megnyilvánulhat magányos szereplők vagy kis, saját kezdeményezésű sejtek általi hazai radikalizálódás formájában – mondta a szóvivő, majd kiemelte, hogy az online tartalom gyors terjesztése is fokozhatja a radikalizálódást az EU-ban élő iráni diaszpóra és más egyének körében.
A hírportál emlékeztetett: az Európai Bizottság biztonsági kérdésekkel foglalkozó kollégiuma a héten korábban úgy döntött, hogy megerősíti együttműködését az Europollal, tartva az iráni megtorlástól. Közölték továbbá, hogy egy regionális hírszerző forrás az Euractivnak március elején úgy nyilatkozott: ha az irániak eljutnak a kétségbeesésig, kaotikus állapotokat okozó terrorizmus elkövetéséhez folyamodhatnak, amelynek során közvetlen teheráni kapcsolatokkal nem is rendelkező, független csoportok szabadon cselekedhetnek.
Az Europol szóvivője nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Irán által irányított megbízottak aktivizálódhatnak, majd kifejtette: ezen szereplők közé tartozik az úgynevezett „iráni ellenállási tengely”, illetve más bűnszövetkezetek, amelyek az iráni biztonsági intézmények irányítása alatt állnak. Az Europol tisztviselője hozzátette: ezen szereplők műveletei magukban foglalhatnak terrortámadásokat, megfélemlítési kampányokat, kibertámadásokat, félretájékoztatást és online csalásokat, valamint a terrorizmus finanszírozását.
Véleménye szerint a nyugati infrastruktúrát és az üzleti életet célzó kibertámadások kockázata is tovább nőhet, ha a konfliktus továbbra is fennáll.
„A konfliktus párhuzamos dinamikát fog teremteni az online térben. A bűnözői és terrorista hálózatok kihasználják a fokozott információs környezetet a mesterséges intelligencia által támogatott csalással és dezinformációval” – fogalmazott Oorth a hírportál beszámolója szerint.
Azt is elmondta: az Europol folyamatos kapcsolatban áll a ciprusi illetékes rendvédelmi hatóságokkal, és készen áll támogatni Ciprust, ha a hatóságok ilyen támogatást kérnek.
Trump: nem érdekel, ha nő a benzinár, majd visszaesik
Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy nem aggódik az iráni háború következtében emelkedő amerikai benzinárak miatt: „Ha emelkednek, akkor emelkednek.”
„Ben aggódom emiatt” – mondta a Reutersnek adott interjújában. „Nagyon gyorsan vissza fognak esni, ha ez véget ér, és ha emelkednek, akkor emelkednek, de ez sokkal fontosabb, mint hogy a benzin ára egy kicsit emelkedik.”
Az iráni háború miatt a benzin ára néhány nap alatt 20 centtel, azaz 7 százalékkal emelkedett gallononként.
Trump a Reutersnek elmondta, hogy nem kívánja kihasználni az ország stratégiai kőolajtartalékát, a világ legnagyobb vészhelyzeti olajkészletét, amelyet Louisiana és Texas állam földalatti sóbarlangjainak hálózatában tárolnak.
Azt is mondta, hogy biztos benne, hogy a Hormuzi-szoros, amelyen a bolygó olajkészleteinek minden ötödik hordója áthalad, nyitva marad, mert Irán haditengerészete a „tenger fenekén” van.
Trump megjegyzései több mint egy héttel azután hangzottak el, hogy az Unió helyzetéről szóló beszédében azt hangoztatta, hogy a benzinárak estek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!