Hétfőre virradóra is folytatódtak a katonai műveletek Izrael is Irán között
Fotó: Videófelvétel
Hétfőre virradóra is folytatódtak a katonai műveletek Izrael és Irán között: három ember halt meg az Irán által indított legutóbbi csapásokban – közölte az izraeli nemzeti mentőszolgálat, a Magen David Adom (MDA).
2025. június 16., 08:282025. június 16., 08:28
2025. június 16., 09:082025. június 16., 09:08
Tel-Avivban iráni rakéták csapódtak be, az utcákat törmelék borította.
A csapások Izrael középső és tengerparti részén több helyszínt, köztük lakóépületeket értek.
Az MDA közölte, hogy négy helyszínre szálltak ki, és több tucat embert szállítottak kórházakba a központi régióban.
Iránban legalább 224-en haltak meg és 1277-en kerültek kórházba az ellenségeskedések kezdete óta – közölte vasárnap az ország egészségügyi minisztériuma, amelyet a CNN szerint az iráni hivatalos média idézett.
Az iráni csapások megrongálták a helyi elektromos hálózatot Izrael középső részén – közölte az iizraeli elektromos művek.
„Csapatok dolgoznak a helyszínen a biztonsági kockázatok semlegesítésén, különösen a leszakadt elektromos vezetékek okozta áramütés veszélye miatt” – közölte az áramszolgáltató.
„Ezzel egyidejűleg az infrastruktúra javításán és az áramellátás helyreállításán dolgoznak” – tették hozzá.
A katasztrófavédők kezelik a sebesülteket és mentik az épületekben rekedt lakosokat, miután iráni rakéták csapódtak be több lakóövezetben Izrael középső és part menti részén – közölték az izraeli hatóságok.
– közölte az izraeli tűzoltóság és mentőszolgálat.
A Reuters által Izrael központjában készített videón egy lakóház látható, amelynek oldalán nagy lyuk tátongott, és több tucatnyi mentő dolgozott a helyszínen, néhányan hordágyat vittek. A videón látható volt, hogy a földön törmelék hevert, és a kutatócsapatok a sérült épületek belsejében fáklyákat használtak a helyszín ellenőrzésére.
A mentőszolgálat közölte, hogy több embert kezelnek Izrael középső részén a rakétatámadások következtében könnyebb sérülésekkel.
Hétfő reggel robbanások voltak a tengerparti Haifa városában, amelyek épületeket rongáltak meg és a létfontosságú infrastruktúra elemeit gyújtottak fel.
A román külügyminisztérium folyamatos kapcsolatban áll az Izraelben és Iránban tartózkodó román állampolgárokkal, beleértve a betlehemi zarándokokat is. A tárca szóvivője közölte, prioritás a biztonságuk.
A konfliktus felerősítette a régióból származó olajexport megszakadásától való félelmet. Elemzők aggodalmukat fejezték ki a konfliktus kiszélesedésével kapcsolatban is, amely hatással lehet a Hormuzi-szorosból, a világ olajellátásának legkritikusabb fojtópontjából történő olajáramlásra.
miután az Izrael és Irán közötti konfliktus tovább mélyült, és veszélyezteti a globális olajellátást.
Az amerikai olaj ára legutóbb 1,2 százalékkal 73,85 dollár/hordóra emelkedett, a Brent, a globális irányadó olajfajta ára 1 százalékkal, hordónként 75 dollárra nőtt. Néhány órával korábban még ennél is magasabban álltak.
Izrael szintén csapássorozatot indított Irán nyugati és középső részén található felszíni rakétakilövő állások ellen.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vasárnap azt is közölte, hogy az izraeli légierő katonai célpontokra mért csapást és semmisített meg Teheránban. Az iráni fővárosban a külügyminisztérium épületére is csapást mértek – közölte vasárnap Szaíd Htibzadeh iráni külügyminiszter-helyettes, hozzátéve, hogy több ember megsérült. A nap folyamán különben az iráni Forradalmi Gárda hírszerzési főnöke, Mohammad Kazemi és helyettese is meghalt támadásokban.
Két amerikai tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és szóvivője határozottan cáfolta az ilyen tervről szóló híreket.
Izraeli támadás végzett az iráni hírszerzés vezetőjével és helyettesével – jelentette be Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap egy amerikai médiumnak adott interjúban.
A kormányfő a Fox News hírtelevízió Special Report című műsorának adott exkluzív interjúban a pénteken indult izraeli katonai művelet indokaként említette az iráni vezetés sietségét az urándúsításban az Izrael megsemmisítésére szolgáló atombomba kifejlesztése érdekében. Másik okként Irán ballisztikus rakétagyártásának gyorsított ütemű felfuttatását említette, aminek eredményeként három éven belül Irán éves kapacitása 3600 eszközre növekedett volna és további három év múlva elérte volna a 10 ezret, köztük interkontinentális ballisztikus rakétákkal.
Az iráni atomfegyver-program jelentette veszélyről szólva izraeli hírszerzési értesüléseket említett, amelyek szavai szerint arról szóltak, hogy
Benjámin Netanjahu azt hangoztatta, hogy az izraeli támadások célpontjai katonai és nukleáris létesítmények, és hozzátette, hogy eddig egy olajlétesítményt ért izraeli találat, ami nem termelőüzem, hanem tároló volt.
Hozzátette, azzal, hogy az izraeli támadások első ütemében az Irán nyugati határvidékére telepített légvédelmi rendszereket semlegesítették, szabad utat nyitottak a légierő számára Teherán felé annak érdekében, hogy precíziós támadásokat hajthassanak végre.
Tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek, és mintegy húsz embert keresnek a romok között az éjjeli iráni rakétatámadások után Izraelben – jelentette a helyi mentőszolgálat vasárnap reggel.
A miniszterelnök elmondása szerint folyamatos kapcsolatban van Donald Trump amerikai elnökkel, és megerősítette, hogy
Megállapította, hogy Izrael és az Egyesült Államok „teljes mértékben” egyeztet, de hozzátette, hogy amiként az Egyesült Államok aszerint hozza meg döntéseit, hogy „mi a legjobb Amerikának”, úgy Izrael aszerint dönt, ami a túlélését szolgálja. Az izraeli-amerikai kapcsolatok alapjának a „kölcsönös tiszteletet” és „kölcsönös bizalmat” nevezte.
Az iráni külügyminiszter ajánlatát, miszerint Irán elállna a légicsapásoktól, amennyiben Izrael is ezt tenné, Benjámin Netanjahu hiteltelennek nevezte, és megismételte, hogy
Ugyanakkor megjegyezte, hogy amennyiben Irán elfogadná Donald Trump feltételeit az atomfegyver kifejlesztésére irányuló programjának megszüntetésében, az más helyzetet teremtene.
Arra az amerikai hírügynökségi értesülésre, miszerint Donald Trump amerikai elnök „vétózta meg” Irán legfőbb vezetője, Ali Hameni ajatollah elleni izraeli politikai gyilkosság végrehajtását, Benjámin Netanjahu úgy reagált, hogy „sok hamis tudósítás jelenik meg beszélgetésekről, amelyek soha nem történtek meg”, ugyanakkor hozzátette, „megtesszük, amit meg kell tennünk”.
vasárnap Bat Jamban, ahol egy iráni ballisztikus rakéta hajnali becsapódása legkevesebb hét ember halálát okozta, köztük két gyerekét, és jelentős kárt okozott egy tízemeletes lakóházban.
„El fogjuk érni a célunkat, és súlyos csapást mérünk rájuk. Érzik majd, hogy milyen erősek vagyunk” – mondta Netanjahu a becsapódás Tel-Avivtól délre fekvő helyszínén.
A kormányfő szerint Izrael egy egzisztenciális küzdelem kellős közepén áll, amelynek súlyát minden izraeli állampolgár érzi. „Gondoljunk csak bele, mi történne, ha Iránnak nukleáris fegyverei lennének, amelyeket izraeli civilekre irányíthatna”
– figyelmeztetett.
„Csak képzeljük el, mi lenne, ha Iránnak húszezer ilyen rakétája lenne!” – utalt a becsapódott ballisztikus rakétára, amelyből becslések szerint Irán mintegy kétezerötszázzal rendelkezik.
Az éjszaka folyamán
– közölte az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap. A hadsereg közleménye szerint kevesebb mint három nap alatt több mint százhetven célpontot és több mint hétszázhúsz katonai infrastruktúrát semmisítettek meg Iránban.
Robbanások hallatszottak vasárnap az Irán észak-keleti részén fekvő Meshedben – jelentette a Fars iráni hírügynökég.
A jelentés szerint a légvédelem működésbe lépett a térségben. A Tasnim félhivatalos iráni hírügynökség szerint a város repülőtere felől hallatszottak a detonációk. A jelentés szerint az épületeket, illetve a felszállópályákat nem érte kár.
Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy a légierő a meshedi repülőteret támadta.
– tette hozzá a hadsereg.
Meshedben van Reza imám szentélye, az iráni síita muzulmánok legszentebb helye. Az iráni állami televízió jelentése szerint legkevesebb öt ember életét vesztette, amikor Teheránban izraeli találat ért egy lakóházat.
A ház egy sűrűn lakott negyedben áll, ezért feltételezik, hogy sok a halálos áldozatok és a sebesültek száma.
Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonbeszélgetésükkor közölte Donald Trump amerikai elnökkel, hogy
– tájékoztatott a török elnöki hivatal.
Erdogan üdvözölte Trump legutóbbi közleményét az Irán és Izrael közötti béke lehetőségéről, és felszólította az amerikai felet, hogy lépjen fel azonnal a katasztrófa megelőzése érdekében, „amely tűzbe boríthatja az egész térséget”.
A két vezető telefonbeszélgetése során – amely a második volt 24 óra leforgása alatt – „Erdogan kijelentette, hogy az Irán elleni izraeli támadások kiváltotta erőszakspirál helyrehozhatatlan gazdasági és polgári károkat okozott mindkét félnek,
és meg kell fékezni ezt a veszélyes eszkalációt”.
A török államfő azt is kijelentette Donald Trumpnak, aki „nyitottnak” mondta magát arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítő szerepet játsszék az Irán és Izrael közötti konfliktusban, hogy ő szintén kész közvetíteni.
Az amerikai elnök bejegyzésében felidézett számos olyan esetet, amikor az ő közbenjárása teremtett békét egymással fegyveres konfliktusban álló felek között.
Emlékeztetett az India és Pakisztán közötti harcokra, majd felidézte Szerbia és Koszovó fegyveres konfliktusát, a heves harcokat, amelyek első elnöki ciklusa idején dúltak a Balkánon.
„Én állítottam meg (Biden néhány nagyon ostoba döntéssel ártott a hosszú távú kilátásoknak, de én majd helyrehozom, megint!)”– írta közösségi oldalán az amerikai elnök, aki kitért arra is, hogy részben az ő beavatkozásának köszönhető az is, hogy Egyiptom és Etiópia között ma béke van.
– szögezte le bejegyzése végén Donald Trump, aki hangsúlyozta, hogy a Közel-Keleten kialakult helyzet miatt számos telefonos egyeztetésre és találkozóra kerít sort.
Irán elutasította a tűzszünetet
Irán közölte két közvetítő állammal, Katarral és Ománnal, hogy nem hajlandó tárgyalni a tűzszünetről, amíg izraeli támadások érik az országukat, illetve amíg nem adnak választ a korábbi csapásokra – mondta a Reuters hírügynökségnek egy, az országok közti kommunikációról ismeretekkel bíró tisztviselő vasárnap, miközben a két ellenség újabb támadásokat indított egymás ellen, és sokan a konfliktus eszkalációjától tartanak.
„Az irániak arról tájékoztatták a katari és ománi közvetítőket, hogy csak akkor folytatnak komoly tárgyalásokat, ha Irán befejezte az izraeli megelőző csapásokra adott válaszlépéseit” – mondta az anonim módon nyilatkozó tisztviselő a hírügynökségnek. Hozzátette:
Irán „világossá tette, hogy nem fog tárgyalni, amíg támadás alatt áll”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Európa rossz úton jár – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 120 millió dolláros bírsággal sújtotta az Elon Musk techmilliárdos tulajdonában levő X közösségi oldalt.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára – derül ki a hétvégén véglegesített költségvetési törvénytervezetből.
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!