Irán nem enged atomprogramjából

Az iráni elnök szerint ugyanakkor országa nem fog lemondani atomprogramjáról, és visszautasította, hogy annak katonai céljai lennének. Mahmúd Ahmadinezsád egyik, több ezer ember előtt mondott beszédében kijelentette, hogy Irán jottányit sem enged atomprogramjából, és határozottan viszszautasítja a NAÜ friss jelentését. Az iráni elnök szerint a NAÜ hiteltelenné válik azzal, hogy magáévá teszi az Egyesült Államok Iránt atomfegyver-fejlesztéssel gyanúsító „alaptalan” vádjait. Az ENSZ-szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint Teherán olyan kutatásokat és kísérleteket is végzett titokban, amelyeknek csak egy célja lehet, atomfegyver kifejlesztése. A szervezet olyan információkkal rendelkezik, hogy Irán nukleáris robbanószerkezet kifejlesztése céljából végzett tevékenységet – olvasható a dokumentumban.

Az iráni elnökhöz hasonlóan nyilatkozott az iráni NAÜ-nagykövet is. Ali Asgar Szoltaníje kijelentette, hogy „Irán soha nem fogja feladni törvényes jogait” az atomenergia területén. Ugyanakkor közölte, hogy „felelősségteljes országként” (a NAÜ tagjaként) Irán továbbra is „tiszteletben tartja kötelezettségeit, amelyek az atomsorompó-szerződésből fakadnak”, nevezetesen lehetővé teszi, hogy a szervezet felügyelje Irán nukleáris tevékenységét. Irán már kedden visszautasította e vádakat, mondván, hogy azok régi információkon alapulnak, amelyek között hamis dokumentumok is vannak, és hogy az ezeken alapuló vádakra már korábban részletesen reagált. Szoltaníje azzal vádolta Amano Jukija NAÜ-főigazgatót, hogy „részrehajló, s nem szakmai alapon, hanem politikai megfontolásból” cselekedett akkor, amikor jóváhagyta egy olyan jelentés kiadását, amely „kisszámú ország – köztük az Egyesült Államok – hamis vádjain alapul”.

Teherán „nem hagyja válasz nélkül a NAÜ főigazgatójának ezt a történelmi hibáját” – fenyegetőzött Szoltaníje, hozzátéve, hogy Teherán egyeztetni fogja válaszát olyan NAÜ-tagországokkal, amelyek ellenezték a jelentés kiadását, mint például Oroszország, Kína, valamint az el nem kötelezettek mozgalmának országai.

A jelentés aggodalommal töltötte el a világ nagyhatalmait. Az ENSZ BT-nek foglalkoznia kell az üggyel, ezért Párizs össze akarja hívni a Biztonsági Tanácsot, és „súlyos szankciókat” fog követelni Teherán ellen a testületben – közölte tegnap Alain Juppé francia külügyminiszter egy nyilatkozatában. Maja Kocijancic, Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselőjének szóvivője szintén tegnap kifejtette, a jelentésben foglaltak növelik a nemzetközi közösség iráni atomprogrammal kapcsolatos aggodalmait.
Az amerikai külügyminisztérium kedden annyit közölt: több időt kér a NAÜ jelentésének alapos áttanulmányozására, és egyelőre nem foglal állást a jelentéssel kapcsolatban. „Néhány órával ezelőtt kapták csupán meg a tagállamok a jelentést, ezért azt először át kell tekintenünk, mielőtt állást foglalnák” – közölte Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón. A kínai külügyminisztérium közel-keleti felfordulástól óvott tegnap.

A BBC tudósítója szintén betekintést kapott a jelentésbe, amely több helyütt is „rendkívül aggasztónak” nevezte az iráni nukleáris programot. A NAÜ szerint több kutatás – az ügynökség jelenlegi tudomása szerint – nem alkalmazható másra, csak egy atombomba létrehozására.

A Jerusalem Post szerint több titkosszolgálat, így az amerikai, európaiak, valamint az izraeli is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a NAÜ birtokába jussanak a kulcsfontosságú bizonyítékok. A jelentés publikálását megelőzően egyébként az izraeli és nemzetközi médiában számos spekuláció megjelent azzal kapcsolatban, hogy Izrael katonai csapást mérhet a perzsa állam atombunkereire. Ugyanakkor voltak olyan értesülések is, amelyek szerint akár az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is alkalmazhat katonai szankciókat.

A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap viszont tegnap arra figyelmeztetett: Izrael aligha tudná kiiktatni az iráni nukleáris potenciált a légiereje és rakétái bevetésével az iráni urándúsító berendezések föld alatti elhelyezése miatt, és Washington segítségére sem támaszkodhat. Martin Woker, a tekintélyes svájci újság munkatársa írásában kiemelte, hogy egy Irán elleni támadás közvetlen fenyegetést jelentene a nagy veszteségekkel kivívott nyugalomra Irakban is. Iránnak megvan a kellő befolyása ahhoz, hogy veszélyeztesse az afganisztáni stabilitást, míg Dél-Libanonból és a Gázai övezetből iráni parancsra rakétatámadások indulhatnának. „Egy ilyen fordulat nem állhat Washington szándékában” – vélekedett a cikkíró. Maszúd Dzsazajeri, az iráni fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese szerint egy katonai csapás esetén az iráni válasz „nem korlátozódna a Közel-Keletre”.

„A dimónai (izraeli atom) erőművet tudjuk a legegyszerűbben megtámadni – mondta Dzsazajeri az al-Alam arab nyelvű iráni tv-csatornán. – Izrael legkisebb mozdulatára az elpusztításával fogunk válaszolni.” A tábornok azt is elárulta, hogy már megvannak a válaszcsapás kész tervei.