INTERJÚ – Brenzovics: nulladik feltétel a béke Ukrajnában

– A tavaly októberben Ukrajnában rendezett előrehozott választások nyomán az ön személyében ismét lett képviselője a kárpátaljai magyarságnak a kijevi parlamentben, ahol Petro Porosenko államfő pártjának listáján szerzett mandátumot. Miként látható el az ukrajnai magyarság érdekeinek képviselete a jelenlegi háborús állapotok közepette?

– Ukrajna jelenleg története egyik legsúlyosabb válságát éli meg, és mivel gyakorlatilag az ország államiságának a kérdése van napirenden, mindez rányomja a bélyegét a parlament munkájára, napirendjére is. Emiatt tulajdonképpen eredményekről beszámolni nem tudok. Legfeljebb arról, hogy minden esetben igyekszem érvényt szerezni azoknak az igényeknek, próbálok hangot adni azoknak a dolgoknak, amelyek a kárpátaljai magyarság, az ország stabilitása szempontjából fontosak. Sajnálatos módon ennek a válságnak nem is látjuk a végét.

Ukrajna kettős szorításba került. Egyrészt keleten dúl a háború, mindennaposak a rombolások, a hadi cselekmények, a menekültek tömege pedig már milliós nagyságrendű. Másrészt rendkívül súlyos gazdasági válságba került az ország, amely száz százalékban leértékelte a nemzeti valutát, szinte lehetetlenné téve egy működőképes költségvetés kialakítását. Ilyen körülmények között elsősorban annak érdekében kell megtennünk mindent, hogy békét teremtsünk az országban. Mindenfajta fejlődésnek, mindenfajta jogérvényesítésnek a nulladik feltétele a béke megteremtése Ukrajnában.

– Milyen a hangulat a kárpátaljai magyarság körében, hogyan éli meg a közösség az ország keleti felében dúló háborút? Különösen annak ismeretében, hogy a január 20-án kezdődött részleges mozgósítás a magyarokat sem kerüli el, és amelynek kapcsán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökeként már kifejezte reményét, hogy a tavalyihoz hasonlóan nem lesz aránytalan.

– Természetesen az igény elsősorban az, hogy béke legyen, mert ez a megoldás minden kérdésre. Márpedig a feszültség most rendkívüli, hiszen nap mint nap immár ezerszámra halnak meg emberek Kelet-Ukrajnában. Mondani sem kell, hogy a magyar közösség tagjai is féltik a férjeket, a fiaikat, akiknek ebben az értelmetlen háborúban kell elpusztulniuk. Másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy épp úgy, mint bármilyen más ukrán állampolgárra, ránk is vonatkoznak Ukrajna törvényei. De mindenképpen azt akarjuk, hogy a mostani sorozás – amelyet a kényszer eredményezett – törvényes és arányos legyen.

– Van kimutatása a KMKSZ-nek arról, hogy jelenleg hány magyar vesz részt a kelet-ukrajnai hadműveletekben?

– Pontos adatokkal nem rendelkezünk ezzel kapcsolatban. Viszont indítottunk egy akciót, amelynek keretében az érintett magyar családok jelezhettek, ha férjük vagy gyermekük a harcok dúlta területeken szolgál a hadsereg kötelékében. Körülbelül nyolcvan család jelentkezett, és valószínűnek tartjuk, hogy ez a szám nagyságrendben jelenleg nem több. Igyekszünk támogatni ezeket a magyar családokat, a szövetség gyűjtést szervezett számukra, és a befolyó pénzt folyamatosan juttatjuk el a hozzátartozóknak.

– Ukrajnai politikusként, kijevi parlamenti képviselőként lát-e kiutat ebből a válságból? Figyelembe véve elsősorban azt, hogy mindeddig képtelenség érvényt szerezni a minszki tűzszüneti megállapodásnak.

– Elégtelennek tartom azt a nemzetközi erőfeszítést, amely ebben a vonatkozásban történik. Szimbolikus példája volt ennek a francia szatirikus magazin elleni merénylet, amikor is az egész világ megmozdult, Párizsban nagyszabású tüntetés is zajlott, amelyen állam- és kormányfők voltak jelen. Miközben a Franciaországban történtekhez hasonló események Ukrajnában naponta bekövetkeznek, ma sem látom még a nemzetközi közvélemény részéről azt az erőfeszítést, amely megoldaná az ukrajnai kérdést. Pedig ez a háború nem valahol tőlünk távol zajlik, hanem itt, Európa határain dúl, és máris befolyásolja az egész kontinens jövőjét. Sőt ha eszkalálódik a helyzet, akkor még inkább befolyásolni fogja.

– Lát arra esélyt, hogy például az Európai Unió és az Egyesült Államok által foganatosított, a napokban pedig meghosszabbított és szigorított szankciók hatására Oroszország megváltoztatja Ukrajnával kapcsolatos eddigi politikáját?

– Teljesen nyilvánvaló, hogy bármilyen tárgyalások is zajlottak eddig a kérdésben, soha nem jutottak el olyan szintre, és nem kerültek napirendre olyan kérdések, amelyek arra irányultak volna, hogy ez a konfliktust véget érjen. Másrészt pedig azt is látjuk, hogy minden egyes, valamilyen apró sikerrel kecsegtető tárgyalási forduló után hatalmas provokáció következik, amelynek civilek vagy katonák esnek áldozatul.

Úgy tűnik, a konfliktusban részt vevő bizonyos erők nem érdekeltek a rendezésben. Közben tudom, hogy ha a világ meg akar oldani valamilyen kérdést, akkor meg is oldja, ha kellő erőfeszítéseket tesz ennek érdekében. Szerintem az ukrajnai helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy a konfliktus lokalizálásához és befejezéséhez igenis valamennyi nagyhatalomnak, Európának és az Egyesült Államoknak a közös erőfeszítése szükséges. Más kiút nincs ebből a helyzetből, amely ráadásul ha elharapózik, humanitárius katasztrófával fenyeget.

– Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az év elején Ungváron kijelentette, az ukrán–magyar határon hamarosan bevezetendő közös vámellenőrzés lehetővé teszi majd a kettős állampolgársággal rendelkező ukrán állampolgárok leleplezését és megbüntetését. A tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy az ukrán alkotmány és a hatályos törvények tiltják a kettős állampolgárságot. Érezték-e már ennek a fenyegetésnek valamilyen hatását?

– Nem éreztük ennek semmiféle hatását. Jelenleg az ukrán törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárság büntetését, és nem is tiltják azt. A szélsőséges Szvoboda párt beterjesztett a kijevi parlament elé egy törvénytervezetet, amely abban merült ki, hogy aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, az automatikusan elveszítené az ukránt. Ez azonban ellentétes az ország alkotmányával.

Én nem hiszem, hogy Kijevnek érdekében áll hozzányúlni ehhez a kérdéshez, és tovább növelni a feszültséget az országban. Annál is inkább, mivel a Krím félsziget bekebelezése után mindenkivel felvétették az orosz állampolgárságot, de az ottani lakosság nem mondott le az ukránról. Tehát ha ez a törvény életbe lépne, akkor a Krím félszigeten nem maradna egyetlen ukrán állampolgár sem. Ehhez a kérdéshez toleránsan kell viseltetniük a kijevi hatóságoknak, hiszen az ukrán állampolgárok számára a kettős állampolgárság intézménye valójában előnyöket jelent.