
Fotó: Rompres
2007. október 18., 00:002007. október 18., 00:00
Tayyip Erdogan miniszterelnök a kérést indokolva nem beszélt azonnali beavatkozásról, de a nagy többséggel megszavazott parlamenti hozzájárulás törvényes alapot teremt a NATO második legnagyobb hadseregének a fellépéséhez akkor és ott, amikor és ahol az megfelel számára.
Az iraki vezetők szintén tegnap, a törvényhozó testület döntését megelőzően arra kérték Ankarát, hogy ne indítson támadást az Irakban megbúvó kurd lázadók ellen, mert Irak maga is le tud számolni velük. Dzsalal Talabani iraki elnök Nicolas Sarkozy francia államfővel folytatott párizsi megbeszélése után reményét fejezte ki, hogy a török kormányfő „bölcsessége oly gyümölcsöző lesz”, hogy nem kerül sor a katonai beavatkozásra. Talabani szerint Irak a válság békés rendezése mellett áll ki, és kész együttműködni a török hatóságokkal. Javasolta, hogy amerikai–iraki–török testület jöjjön létre az ügy rendezésére. Az államfő szerint Irak ellenzi a PKK-lázadók tevékenységét, ezért felszólította a kurd gerillákat, hogy tegyék le a fegyvert.
Ezzel egy időben Núri al-Máliki iraki miniszterelnök is arról biztosította török kollégáját, hogy Irak leszámol a PKK gerilláival, és „pontos utasításokat” adott erre vonatkozóan az észak-iraki kurd autonóm tartomány vezetőinek. Sajtóértesülések szerint a kormányfő arra is javaslatot tett, hogy szükség esetén a két állam közösen indítson katonai műveletet a lázadók ellen. A parlament döntését követően George Bush amerikai elnök világosan az ankarai vezetők értésére adta, hogy a Fehér Ház szerint Törökországnak nem áll érdekében, hogy csapatokat vezényeljen Irakba.
Ankara azzal vádolja az iraki kurdokat, hogy fegyverekkel és robbanószerrel látják el a Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetnek nyilvánított PKK harcosait.
Eddig egyedül a szíriai elnök jelentette ki, hogy támogatná a török hadsereg észak-iraki hadműveletét. Bassár el-Aszad a török államfővel folytatott megbeszélése után mondta
MTI
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.