Indulhat a hadsereg

Tayyip Erdogan miniszterelnök a kérést indokolva nem beszélt azonnali beavatkozásról, de a nagy többséggel megszavazott parlamenti hozzájárulás törvényes alapot teremt a NATO második legnagyobb hadseregének a fellépéséhez akkor és ott, amikor és ahol az megfelel számára.

Az iraki vezetők szintén tegnap, a törvényhozó testület döntését megelőzően arra kérték Ankarát, hogy ne indítson támadást az Irakban megbúvó kurd lázadók ellen, mert Irak maga is le tud számolni velük. Dzsalal Talabani iraki elnök Nicolas Sarkozy francia államfővel folytatott párizsi megbeszélése után reményét fejezte ki, hogy a török kormányfő „bölcsessége oly gyümölcsöző lesz”, hogy nem kerül sor a katonai beavatkozásra. Talabani szerint Irak a válság békés rendezése mellett áll ki, és kész együttműködni a török hatóságokkal. Javasolta, hogy amerikai–iraki–török testület jöjjön létre az ügy rendezésére. Az államfő szerint Irak ellenzi a PKK-lázadók tevékenységét, ezért felszólította a kurd gerillákat, hogy tegyék le a fegyvert.

Ezzel egy időben Núri al-Máliki iraki miniszterelnök is arról biztosította török kollégáját, hogy Irak leszámol a PKK gerilláival, és „pontos utasításokat” adott erre vonatkozóan az észak-iraki kurd autonóm tartomány vezetőinek. Sajtóértesülések szerint a kormányfő arra is javaslatot tett, hogy szükség esetén a két állam közösen indítson katonai műveletet a lázadók ellen. A parlament döntését követően George Bush amerikai elnök világosan az ankarai vezetők értésére adta, hogy a Fehér Ház szerint Törökországnak nem áll érdekében, hogy csapatokat vezényeljen Irakba.

Ankara azzal vádolja az iraki kurdokat, hogy fegyverekkel és robbanószerrel látják el a Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetnek nyilvánított PKK harcosait.

Eddig egyedül a szíriai elnök jelentette ki, hogy támogatná a török hadsereg észak-iraki hadműveletét. Bassár el-Aszad a török államfővel folytatott megbeszélése után mondta

MTI