
Fotó: Rompres
2007. október 18., 00:002007. október 18., 00:00
Tayyip Erdogan miniszterelnök a kérést indokolva nem beszélt azonnali beavatkozásról, de a nagy többséggel megszavazott parlamenti hozzájárulás törvényes alapot teremt a NATO második legnagyobb hadseregének a fellépéséhez akkor és ott, amikor és ahol az megfelel számára.
Az iraki vezetők szintén tegnap, a törvényhozó testület döntését megelőzően arra kérték Ankarát, hogy ne indítson támadást az Irakban megbúvó kurd lázadók ellen, mert Irak maga is le tud számolni velük. Dzsalal Talabani iraki elnök Nicolas Sarkozy francia államfővel folytatott párizsi megbeszélése után reményét fejezte ki, hogy a török kormányfő „bölcsessége oly gyümölcsöző lesz”, hogy nem kerül sor a katonai beavatkozásra. Talabani szerint Irak a válság békés rendezése mellett áll ki, és kész együttműködni a török hatóságokkal. Javasolta, hogy amerikai–iraki–török testület jöjjön létre az ügy rendezésére. Az államfő szerint Irak ellenzi a PKK-lázadók tevékenységét, ezért felszólította a kurd gerillákat, hogy tegyék le a fegyvert.
Ezzel egy időben Núri al-Máliki iraki miniszterelnök is arról biztosította török kollégáját, hogy Irak leszámol a PKK gerilláival, és „pontos utasításokat” adott erre vonatkozóan az észak-iraki kurd autonóm tartomány vezetőinek. Sajtóértesülések szerint a kormányfő arra is javaslatot tett, hogy szükség esetén a két állam közösen indítson katonai műveletet a lázadók ellen. A parlament döntését követően George Bush amerikai elnök világosan az ankarai vezetők értésére adta, hogy a Fehér Ház szerint Törökországnak nem áll érdekében, hogy csapatokat vezényeljen Irakba.
Ankara azzal vádolja az iraki kurdokat, hogy fegyverekkel és robbanószerrel látják el a Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetnek nyilvánított PKK harcosait.
Eddig egyedül a szíriai elnök jelentette ki, hogy támogatná a török hadsereg észak-iraki hadműveletét. Bassár el-Aszad a török államfővel folytatott megbeszélése után mondta
MTI
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.