Újabb mandátum. Az Európai Parlament megszavazta Ursula von der Leyen új bizottságát
Fotó: Európai Paréament
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által javasolt új összetételű Európai Bizottságot, amelynek megbízatása december elsején kezdődhet – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
2024. november 27., 15:002024. november 27., 15:00
2024. november 27., 15:532024. november 27., 15:53
Az új összetételű Európai Bizottságot
Az Európai Bizottság megválasztásához a név szerinti szavazás során leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség – tájékoztattak.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a szavazást követően kijelentette: az uniós parlament készen áll a közös munkára az új összetételű brüsszeli testülettel.
A szavazás előtt der Leyen arról beszélt:
Von der Leyen az uniós törvényhozó testület plénuma előtt bemutatta az új Európai Bizottság tagjait és a testület elkövetkező mandátumának programját.
Beszédében hangsúlyozta: az EU szabadsága és szuverenitása a gazdasági erejétől függ, attól, képes-e versenyezni, újítani és termelni, szociális modellje pedig a gazdasági kilátásoktól, illetve a demográfiai változásokra adott válaszoktól függ.
Az Európai Parlament jobboldali, jobbközép és szociáldemokrata pártjai szerda este politikai megállapodásra jutottak az új Európai Bizottságról – adta hírül a Politico.
Bejelentette, hogy
Az iránytű három fő pillére az innovációs lemaradás megszüntetése az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, a szén-dioxid-mentesítés és a versenyképesség közös terve, valamint a védelem és biztonság növelése, továbbá a függőségek csökkentése.
Mint mondta, a cél az, hogy Európában erősödjön a kutatás, innováció, tudomány és technológia, valamint támogassák a kis- és középvállalkozások, startupok fejlődését, amelyek szembesülnek a különböző nemzeti akadályokkal.
„Az európai hagyományos erősségeket – iparágakat, kis- és középvállalkozásokat, újítókat és munkavállalókat – is ki kell használni. Ennek érdekében az első 100 napban előterjesztjük a tisztaipari megállapodást” – mondta.
Felhívta a figyelmet: közösen kell biztosítani, hogy a vállalatok megküzdjenek a legnagyobb kihívásokkal, különösen a magas energiaárakkal.
Az új bizottság korábbi tapasztalataira építve dolgozik majd a háztartások és vállalatok költségeinek csökkentésén, a tisztaenergiába való beruházáson és az orosz LNG-import helyettesítésén – jelentette ki. Von der Leyen azt is elmondta, hogy stratégiai párbeszédet hív össze az európai autóipar jövőjéről, mely az iparági átalakulásra összpontosít.
A tisztaátmenethez szükséges nyersanyagok iránti kereslet növekedése miatt a szabad és tisztességes kereskedelem elengedhetetlen a beszállítók diverzifikálásához. Európa megfizette annak árát, hogy egyetlen beszállítóra alapozott, és nem fogjuk megismételni ezt a hibát – mutatott rá.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Von der Leyen kiemelte azt is, hogy a biztonság erősítése kulcsfontosságú a jelenlegi törékeny világrendben, ahol Európára nagyobb szükség van, mint valaha, különösen a multilateralizmus, a fenntartható fejlődés, a humanitárius segítségnyújtás és az emberi jogok terén.
Az e régiókkal kötött a partnerségek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, Európa határainál háború dúl. Fel kell készülnünk arra, ami ránk vár, kéz a kézben a NATO-val. A védelmi kiadásainkat növelni kell, egységes védelmi piacra van szükségünk, meg kell erősítenünk a védelmiipari bázist, javítanunk kell katonai mobilitásunkat. Közös európai védelmi projektekre is szükségünk van – taglalta, hozzátéve hogy a megbízatás első 100 napjában a testület fehér könyvet fog előterjeszteni az európai védelem jövőjéről.
Az első lépés egy beruházási bizottság létrehozása lesz, mivel a közberuházások kulcsfontosságúak. Európa céljainak eléréséhez szükséges eszközöket biztosítani kell, de az állami költségvetések korlátozottak, ezért több magánbefektetésre van szükség. Ennek érdekében az új bizottság egy új gyűjtőjogszabály bevezetését tervezi, amely értékeli az európai jogszabályokat és támogatja az egységes piac növekedését – jelentette ki.
A migrációval kapcsolatban hangsúlyozta: az új paktum végrehajtására kell törekedni, amely igazságos és határozott, amely szigorúbb szabályokat vezet be, ugyanakkor szolidáris, tiszteletben tartja az egyéni jogokat, és legális utakat is megnyit.
Az Új EB összetétele
Az Európai Bizottság az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett egyike a három fő uniós intézménynek. Az Európai Bizottság javaslatokat kezdeményez új törvényekre és politikákra, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és kezeli az EU költségvetését.
Az Európai Parlament által jóváhagyott uniós bizottságot, annak elnökét és a biztosokat hivatalosan az Európai Tanács minősített többséggel nevezi ki. Ezt követően az új Európai Bizottság megbízatása várhatóan 2024. december 1-jén kezdődik. Ez lesz Ursula von der Leyen második bizottsági elnöki ciklusa.
Az új biztosi kollégiumban Roxana Mînzatu, Románia uniós biztosa az emberekért, a készségfejlesztésért, az oktatásért és a kultúráért, a minőségi munkahelyek megteremtéséért, valamint a szociális jogokért felelős ügyvezető alelnöki posztot tölti be, Várhelyi Olivér magyar uniós biztos pedig az egészségügyért és az állatjólét biztosításáért felelős portfóliót vezeti a következő öt évben.
A spanyol Teresa Ribera a tiszta, igazságos és versenyképes átmenet előmozdításáért, valamint a versenypolitikáért lesz felelős. A finn Henna Virkkunen a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök lesz. A francia Stéphane Séjourné a jólétért, az egységes piaci portfólióért és az ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnök lesz..
Az olasz Raffaele Fitto a kohézióért és a reformokért felelős ügyvezető alelnök lett. Folytatja biztosi munkáját Szlovákia uniós biztosa, Maros Sefcovic, aki az intézményközi kapcsolatokért és az átláthatóságért felelős pozíciója mellett vezeti majd a kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős portfóliót is. Lettország korábbi biztosa, Valdis Dombrovskis a következő öt évben a gazdaságért és termelékenységért felelős biztos lesz. A horvát biztos, Dubravka Suica a Földközi-tenger térségéért lesz felelős, a portfólió magában foglalja a tágabb déli szomszédsággal való kapocslatok erősítését is.
A holland Wopke Hoekstra a klímadiplomácia mellett az adózásért is felelős biztosi pozíciót kapta. A litván uniós biztos, Andrius Kubilius lesz a védelmi és űrkutatásért felelő biztos. Marta Kos szlovén biztos veszi át a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosi portfóliót. A cseh Jozef Síkela a nemzetközi partnerségekért felelős biztosi tárcát vezeti a következő öt évben. Kósztasz Kadísz ciprusi politikus a halászatért és az óceánokért felelős biztos lesz.
A portugál Maria Luís Albuquerque a pénzügyi szolgáltatásokért és a megtakarítási, valamint a befektetési unióért felelős biztosi tárcát kapta. A belga Hadja Lahbib a felkészültségért és a válságkezelésért felelős biztos lett. Az osztrák biztos, Magnus Brunner vezeti a belügyi és migrációkezeléssel foglalkozó biztosi tárcát. Jessika Roswall svéd politikus a környezetvédelemért, a vízminőségért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos lesz.
A lengyel Piotr Serafin a költségvetésért, a csalás elleni küzdelemért és a közigazgatásért felelős biztos lesz. Dánia uniós biztosa, Dan Jorgensen lesz az energiaügyi és lakásügyi biztos. A bolgár Ekaterina Zaharieva a kutatásért és innovációért felelős biztosi pozíciót kapja. Az ír Michael McGrath a demokráciáért, az igazságszolgáltatásért és a jogállamiságért felelős biztos lesz, aki a jogállamisággal, a korrupcióellenességgel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos munkát is irányítani fogja.
A görög Apósztolosz Dzidzikósztasz a fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős portfóliót kapta. A luxembourgi Christophe Hansen a mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztos lett az új bizottságban. Glenn Micallef máltai politikus a generációk közötti méltányosságért, az ifjúságért és a sportért felelős biztosi feladatokat láthatja majd el.
Az uniós tagállamok vezetői júniusban Kaja Kallas észt miniszterelnököt választották az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!