
Tornyosuló veszély. Nyugati hírszerzők szerint a Kreml arra készül, hogy szabotázsakciókat hajtson végre NATO-tagállamok területén
Fotó: Pixabay
Egyes európai hírszerző ügynökségek arra figyelmeztették kormányaikat, hogy Oroszország erőszakos szabotázsakciókat tervez a kontinensen – írja a Financial Times.
2024. május 06., 11:592024. május 06., 11:59
Oroszország aktívan elkezdett robbantásokat, gyújtogatásokat és infrastrukturális rombolást előkészíteni európai földön, közvetlenül és közvetítőkön keresztül, és a hírszerzési tisztségviselők szerint a civil áldozatokkal nemigen törődnek.
Bár a Kreml ügynökei már régóta folytatnak ilyen műveleteket – és az elmúlt években szórványos támadásokat is indítottak Európában –, egyre több a bizonyíték az agresszívabb és hatékonyabb akciókról.
A hírszerzési tisztségviselők egyre hangosabban beszélnek a fenyegetésről, hogy ezzel is fokozzák az éberséget.
– mondta Thomas Haldenwang, a német belföldi hírszerzés vezetője.
Úgy tűnik, hogy Oroszország eltökélt aziránt, hogy európai földön hajtson végre „nagy károkozási potenciállal rendelkező” műveleteket – mondta a múlt hónapban egy biztonsági konferencián, amelynek az az általa vezetett ügynökség, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal adott otthont.
Haldenwang néhány nappal azután beszélt a témáról, hogy a bajorországi Bayreuthban letartóztattak két német-orosz állampolgárt, akik állítólag németországi katonai és logisztikai létesítmények megtámadására készültek orosz utasításra.
Svédországban a biztonsági szolgálatok eközben egy sor, a közelmúltban történt vonatkisiklást vizsgálnak, amelyekről azt gyanítják, hogy államilag támogatott szabotázscselekmények lehetnek.
Oroszország megpróbálta tönkretenni a cseh vasúti jelzőrendszereket – mondta az ország közlekedési minisztere az FT-nek a múlt hónapban.
Észtországban a belügyminiszter autója ellen februárban elkövetett támadást és az Esto újságírók elleni támadásokat orosz hírszerzők hajtották végre – közölte az ország belbiztonsági szolgálata. A francia védelmi minisztérium idén szintén figyelmeztetett a katonai létesítmények elleni lehetséges orosz szabotázstámadásokra.
– mondta Keir Giles, a Chatham House tudományos kutatóközpont vezető tanácsadója.
„Nem világos, hogy ez azt tükrözi-e, hogy az oroszok több erőforrást fektetnek ebbe a tevékenységbe; hogy figyelmetlenebbek-e és lebuknak; vagy egyszerűen csak a nyugati kémelhárító szolgálatok hatékonyabban felderítik és megállítják őket” – tette hozzá.
„Bármiről is legyen szó – sok minden történik” – jegyezte meg.
Egy magas rangú európai kormánytisztviselő szerint a NATO biztonsági szolgálatain keresztül „egyértelmű és meggyőző orosz rosszindulatú akciókról” cseréltek információkat, amelyek összehangoltak és nagyszabásúak voltak.
Hozzátette:
A NATO csütörtökön közleményt adott ki, amelyben mély aggodalmának adott hangot Oroszország „szövetséges területen folytatott, egyre fokozódó rosszindulatú tevékenységei” az euroatlanti térségben.
Pénteken Németország – az EU és a NATO által támogatott nyilatkozatában – következményeket ígért Moszkvának az Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja ellen elkövetett 2023-as kibertámadás miatt.
Eközben még mindig tart a botrány, amely során leleplezték Oroszországnak a közelgő európai választások előtt a szélsőjobboldali európai politikusok behlózására tett kísérleteit.
Egy hírszerzési tisztségviselő szerint Moszkva szabotázstevékenységét nem szabad más műveletektől különválasztani, szerinte a fokozott aktivitás Oroszország azon célját tükrözi, hogy „mindenütt” maximális nyomást gyakoroljon.
Az orosz titkosszolgálatok fokozott agresszivitása azt is tükrözi, hogy az ország kémjei a Szovjetunió összeomlása óta a legsúlyosabb kudarc után újra meg akarnak erősödni.
A brit Királyi Egyesült Szolgálatok Intézetének elemzői egy nemrégiben készült jelentésükben kiemelték Oroszország azon erőfeszítéseit, hogy újraépítse európai jelenlétét.
Fontos stratégiai váltás is történt, az úgynevezett „különleges befolyásolással foglalkozó bizottságok” országonként koordinálják a Kreml hírszerzési műveleteit, egyesítve az ország biztonsági szolgálatainak és a Kreml más szereplőinek korábban széttagolt erőfeszítéseit.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
szóljon hozzá!