
Tornyosuló veszély. Nyugati hírszerzők szerint a Kreml arra készül, hogy szabotázsakciókat hajtson végre NATO-tagállamok területén
Fotó: Pixabay
Egyes európai hírszerző ügynökségek arra figyelmeztették kormányaikat, hogy Oroszország erőszakos szabotázsakciókat tervez a kontinensen – írja a Financial Times.
2024. május 06., 11:592024. május 06., 11:59
Oroszország aktívan elkezdett robbantásokat, gyújtogatásokat és infrastrukturális rombolást előkészíteni európai földön, közvetlenül és közvetítőkön keresztül, és a hírszerzési tisztségviselők szerint a civil áldozatokkal nemigen törődnek.
Bár a Kreml ügynökei már régóta folytatnak ilyen műveleteket – és az elmúlt években szórványos támadásokat is indítottak Európában –, egyre több a bizonyíték az agresszívabb és hatékonyabb akciókról.
A hírszerzési tisztségviselők egyre hangosabban beszélnek a fenyegetésről, hogy ezzel is fokozzák az éberséget.
– mondta Thomas Haldenwang, a német belföldi hírszerzés vezetője.
Úgy tűnik, hogy Oroszország eltökélt aziránt, hogy európai földön hajtson végre „nagy károkozási potenciállal rendelkező” műveleteket – mondta a múlt hónapban egy biztonsági konferencián, amelynek az az általa vezetett ügynökség, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal adott otthont.
Haldenwang néhány nappal azután beszélt a témáról, hogy a bajorországi Bayreuthban letartóztattak két német-orosz állampolgárt, akik állítólag németországi katonai és logisztikai létesítmények megtámadására készültek orosz utasításra.
Svédországban a biztonsági szolgálatok eközben egy sor, a közelmúltban történt vonatkisiklást vizsgálnak, amelyekről azt gyanítják, hogy államilag támogatott szabotázscselekmények lehetnek.
Oroszország megpróbálta tönkretenni a cseh vasúti jelzőrendszereket – mondta az ország közlekedési minisztere az FT-nek a múlt hónapban.
Észtországban a belügyminiszter autója ellen februárban elkövetett támadást és az Esto újságírók elleni támadásokat orosz hírszerzők hajtották végre – közölte az ország belbiztonsági szolgálata. A francia védelmi minisztérium idén szintén figyelmeztetett a katonai létesítmények elleni lehetséges orosz szabotázstámadásokra.
– mondta Keir Giles, a Chatham House tudományos kutatóközpont vezető tanácsadója.
„Nem világos, hogy ez azt tükrözi-e, hogy az oroszok több erőforrást fektetnek ebbe a tevékenységbe; hogy figyelmetlenebbek-e és lebuknak; vagy egyszerűen csak a nyugati kémelhárító szolgálatok hatékonyabban felderítik és megállítják őket” – tette hozzá.
„Bármiről is legyen szó – sok minden történik” – jegyezte meg.
Egy magas rangú európai kormánytisztviselő szerint a NATO biztonsági szolgálatain keresztül „egyértelmű és meggyőző orosz rosszindulatú akciókról” cseréltek információkat, amelyek összehangoltak és nagyszabásúak voltak.
Hozzátette:
A NATO csütörtökön közleményt adott ki, amelyben mély aggodalmának adott hangot Oroszország „szövetséges területen folytatott, egyre fokozódó rosszindulatú tevékenységei” az euroatlanti térségben.
Pénteken Németország – az EU és a NATO által támogatott nyilatkozatában – következményeket ígért Moszkvának az Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja ellen elkövetett 2023-as kibertámadás miatt.
Eközben még mindig tart a botrány, amely során leleplezték Oroszországnak a közelgő európai választások előtt a szélsőjobboldali európai politikusok behlózására tett kísérleteit.
Egy hírszerzési tisztségviselő szerint Moszkva szabotázstevékenységét nem szabad más műveletektől különválasztani, szerinte a fokozott aktivitás Oroszország azon célját tükrözi, hogy „mindenütt” maximális nyomást gyakoroljon.
Az orosz titkosszolgálatok fokozott agresszivitása azt is tükrözi, hogy az ország kémjei a Szovjetunió összeomlása óta a legsúlyosabb kudarc után újra meg akarnak erősödni.
A brit Királyi Egyesült Szolgálatok Intézetének elemzői egy nemrégiben készült jelentésükben kiemelték Oroszország azon erőfeszítéseit, hogy újraépítse európai jelenlétét.
Fontos stratégiai váltás is történt, az úgynevezett „különleges befolyásolással foglalkozó bizottságok” országonként koordinálják a Kreml hírszerzési műveleteit, egyesítve az ország biztonsági szolgálatainak és a Kreml más szereplőinek korábban széttagolt erőfeszítéseit.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
szóljon hozzá!