Hivatalban marad. Zelenszkij az ukrán értelmezés szerint jogosan tölti be az elnöki tisztséget
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij marad Ukrajna államfője a hadiállapot végéig – szögezte le Ruszlan Sztefancsuk ukrán parlamenti elnök, reagálva közösségi oldalain Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi taskenti kijelentésére.
2024. május 29., 08:002024. május 29., 08:00
Putyin üzbegisztáni látogatása alkalmával újságírók előtt kijelentette, hogy mivel Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma lejárt, és nem tartanak új választásokat, a hatalomnak Ukrajnában szerinte a parlament és annak vezetője, Ruszlan Sztefancsuk kezébe kellene kerülnie. Ezt alátámasztandó az ukrán alkotmányra hivatkozott – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
„Nagyon jó, hogy Oroszországban elkezdték olvasni Ukrajna alkotmányát. Azt javaslom, hogy az érdeklődő olvasók ne szelektíven tanulmányozzák alkotmányunk szövegét, és figyeljenek a 108. cikk 1. pontjára, amely kimondja:
A demokratikus társadalmakban ezt folytonosságnak nevezik” – fogalmazott a házelnök az MTI szerint.
Megjegyezte, hogy Ukrajnában ezt a folytonosságot nem úgy alkalmazzák, mint Oroszországban, ahol Putyin „életre szóló” államfő, hanem „normális, demokratikus értelemben”. „Ezért Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke, és az is marad a hadiállapot végéig. Mindez összhangban van Ukrajna alkotmányával és törvényeivel” – jelentette ki.
„Ezért nagyon jó lenne, ha Ukrajna alkotmánya mellett Oroszország elkezdené olvasni a saját alkotmányát. Nem a demokratikus rendszer néhány alapelvéről, vagy az emberi és polgári jogokról beszélek, amelyek Oroszország számára illuzórikusak, hanem legalább arra a részre gondolok, amely kimondja, hogy az Oroszországi Föderáció intézkedéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és megerősítése, az államok és népek békés egymás mellett élésének biztosítása érdekében. Azért, hogy ne kelljen sokáig lapozniuk, elárulom, hogy ez az orosz alkotmány 79.1. cikkében található” – tette hozzá a házelnök.
Az Ukrajinszka Pravda az orosz elnök taskenti nyilatkozatáról szóló beszámolójában azt írta, hogy Putyin az ukrán alkotmány 111. cikkére hivatkozott, alátámasztandó azt a véleményét, miszerint Zelenszkij már nem legitim elnök.
– idézte az orosz elnököt a hírportál.
Súlyos következményekkel fenyegette meg Vlagyimir Putyin a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.
A 111. cikk valójában azt mondja ki, hogy Ukrajna elnökét az ukrán parlament alkotmányos felelősségre vonással (impeachment) eltávolíthatja hivatalából, ha hazaárulást vagy más bűncselekményt követ el – mutatott rá a hírportál.
Mindeközben szintén kedden Olaf Scholz német kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott francia-német együttes kormányülést követően azt mondta:
„További milliárdos nagyságrendű pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést szeretnénk biztosítani Ukrajnának, hogy megbízhatóan finanszírozni tudja védelmét és ezzel fokozza egész Európa biztonságát” – húzta alá Scholz. Mint mondta, céljuk a hét legfejlettebb ipari ország (G7) és az EU ez irányú erőfeszítéseinek összpontosítása, illetve fokozása.
A G7-ek pénzügyminisztereinek múlt heti tanácskozásán már megvitatták a zárolt orosz vagyon hozamai felhasználásának lehetőségeit, egyelőre azonban nem született megállapodás.
Az Egyesült Államok nemrég azzal a javaslattal állt elő, hogy a G7-ek nagyösszegű – mintegy 50 milliárd dolláros – hitelt nyújthatnának Ukrajnának,
Az uniós tagállamok eddig visszafogottan reagáltak az amerikai felvetésre tekintettel arra, hogy abba beletervezték azokat a jövőbeli hozamokat is, amelyek függően a kamatváltozástól és az ukrajnai háború alakulásától nem biztos, hogy rendelkezésre állnak majd.
Mindemellett az Európai Unió Tanácsa a múlt héten jóváhagyta, az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására és újjáépítésére lehessen felhasználni.
Emmanuel Macron francia elnök németországi látogatásának zárónapján reagált Olekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának korábbi nyilatkozatára, miszerint hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába.
Hozzátette: a kijevi vezetés időközben pontosította az elhangzottakat és nem fog további megjegyzést fűzni az ügyhöz.
Macron a nap folyamán átvehette az 1648-as vesztfáliai béke emlékére 1998-ban alapított Nemzetközi Vesztfáliai Békedíjat Münsterben.
„Európaiakként derűlátónak lenni azt jelenti, hogy biztosak vagyunk abban, hogy az EU a megfelelő válasz” – hangoztatta Macron. Mint mondta, ez a jelen idők olyan nagy kihívásaira vonatkozik, mint az ukrajnai háború, a klímaváltozás és a demokrácia fenyegetettsége.
„Új fejezetet kell nyitni Európában” – fogalmazott Macron. Rávilágított, hogy ehhez több derűlátásra és akaraterőre is szükség lesz. Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy a nacionalizmushoz való visszatérés, ahogy azt a jobboldali pártok szorgalmazzák, szerinte nem jelent megoldást.
Eközben
A tíz évre szóló egyezményt, amelynek értelmében Portugália az idén 126 millió euró (48 milliárd forint) értékben nyújt támogatást a kijevi vezetésnek, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán írta alá Luís Montenegro portugál miniszterelnökkel Lisszabonban.
Zelenszkij hétfőn, valamint kedden szintén bilaterális biztonsági megállapodásokat írt alá Spanyolországgal, illetve Belgiummal.
Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött hasonló egyezményeket.
Ukrán miniszter: Eddig mintegy húszezren hagyták el Harkiv és Szumi megyék veszélyeztetett területeit
Mostanáig körülbelül húszezer embert evakuáltak az Oroszországgal határos Harkiv és Szumi ukrán megyék orosz támadásoktól veszélyeztetett területeiről – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter egy keddi tévéműsorban.
A politikus elmondta, hogy eddig a harkivi régió három járásában, Szumi megyében pedig öt járásban rendelték el a lakosok kötelező kimenekítését.
Hozzátette, hogy az emberek önerőből – azaz saját járműveiken –, illetve a katasztrófavédelmi szolgálatnak és az ukrán rendőrség evakuálással foglalkozó Fehér Angyal elnevezésű csoportjának, valamint önkénteseknek a segítségével hagyják el a veszélyeztetett településeket.
A miniszter megjegyezte, hogy a két kelet-ukrajnai megye lakói szívesebben költöznek át régiójukon belül biztonságosabb területre, mintsem más ukrajnai megyékbe.
Elmondta, hogy változatlanul zajlik vonatokon is a lakosok kimenekítése a szüntelen orosz támadások alatt álló területekről, így Szumi megyén kívül a Donyeck megyei Pokrovszkból is indulnak vonatok, amelyek a nyugat-ukrajnai Voliny megyéig közlekednek.
Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint Verescsuk közölte, hogy a veszélyes területekről evakuáltak megújíthatják belső menekült státusukat, és ennek megfelelően jogosultak pénzbeli támogatásra az ukrán államtól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!