2007. november 23., 00:002007. november 23., 00:00
A magyar külügyminiszter a leghatározottabb formában tiltakozzék, ha kiderül, hogy a vajdasági magyarok december 3-ára szóló mozgósítása bármilyen formában öszszefügg a koszovói kérdés rendezésének december 10-éig kitûzött határidejével – írta Németh Zsolt az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. A külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a kommünikében kitért arra, hogy a vajdasági magyarok körében tapasztalható jelenségre Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke hívta fel a figyelmet. Németh Zsolt szerint a határon túli magyarság semmilyen formában nem használható nyomásgyakorlásra és fenyegetésre. Pásztor István, a VMSZ elnöke a Zomborból és környékérõl pártjához érkezett bejelentések alapján korábban arról adott tájékoztatást, hogy több tucat nyugat-bácskai magyar kapott behívót az elmúlt napokban. A katonai szolgálatukat már letöltött, de még hadköteles embereknek az értesítés szerint december 3-án meg kell jelenniük a körzeti katonai parancsnokságon, hogy megkapják új, egy esetleges háborús helyzetben érvényes beosztásukat. Mint ismeretes, a közelmúltban megrendezett tartományi választásokon gyõztes Koszovói Demokratikus Párt vezetõje, Hashim Thaqi bejelentette: amennyiben a december 10-i határidõig nem sikerül egyezségre jutni a tartomány státusáról, a nyugati hatalmakkal egyeztetve megteszik a lépéseket a függetlenség kikiáltására.
Közben csütörtökön Vojiszlav Kostunica szerb kormányfõ kijelentette: Szerbia semmilyen fenyegetésre, és semmilyen, a nemzetközi közösség által „jó magaviselete” elismeréseként kilátásba helyezett jutalomért sem hajlandó önként lemondani Koszovóról. A miniszterelnök közölte, hogy országa az utóbbi idõben olyan méretû állandó, szûnni nem akaró külföldi nyomásnak és nyílt fenyegetésnek van kitéve, hogy az már kimeríti a Szerbia és állampolgárai fölötti erõszak fogalmát.
A függetlenségre vágyó tartomány volt a témája Vuk Jeremics szerb és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai tárgyalásának is. „A koszovói probléma megoldásakor kerülni kell azokat a lépéseket, amelyek aláássák a Balkán stabilitását” – jelentette ki az orosz diplomácia vezetõje. Lavrov hangsúlyozta, hogy Moszkva és Belgrád egyformán képzeli el a megoldást. Ennek keresése során ki kell küszöbölni minden olyan lépést, amely nem kívánatos, a nemzetközi jogba ütközõ precedenst teremt.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok