A közel végleges eredmények szerint a Junts pel Sí (Együtt az igenért) függetlenségi párttömörülés nyerte Spanyolországban a katalán regionális parlamenti választásokat, és bejutott a törvényhozásba egy másik függetlenség párti erő is.
2015. szeptember 28., 15:222015. szeptember 28., 15:22
2015. szeptember 28., 16:042015. szeptember 28., 16:04
A pártok ugyanakkor egymásnak ellentmondóan értékelik a vasárnap született eredményt. Az önálló Katalónia létrehozásáért kiálló politikai erők a függetlenség győzelmét látják benne, a megszerzett képviselői mandátumokra hivatkozva, míg a többiek szerint a katalánok többsége nem akarja az elszakadást, mert összességében kevesebb mint 50 százalékuk szavazott erre.
Az EFE spanyol hírügynökség kormányzati forrásra hivatkozva azt jelentette: a központi kormány éppen erre hivatkozva a függetlenség bukásaként értékeli az eredményt. Pablo Casado, a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) szóvivője Madridban kijelentette, hogy folyatni fogják „a törvényesség garantálását\" és meg fogják védeni Spanyolország egységét.
A szavazatok 98 százalékos feldolgozottságánál az önálló katalán állam megalakítását szorgalmazó győztes erő a voksok 39,6 százalékát kapta, és 62 helyet szerzett a katalán parlamentben, de nem jutott abszolút többséghez a 135 tagú törvényhozásban. A Junts pel Sí választási központjánál Barcelonában euforikus hangulatban ünnepelt az összegyűlt tömeg. Raül Romeva, a tömörülés listavezetője azt mondta: a győzelem politikai és morális felhatalmazást ad ahhoz, hogy megkezdjék a katalán köztársaság építését.
A parlamentbe bejutó másik függetlenségi párt, a Junts pel Sí lehetséges szövetségesének tartott Népi Egység (CUP) a szavazatok 8,2 százalékával tíz képviselői helyet szerzett. A két pártnak így együtt, ha koalícióra lépnének, abszolút többsége lehetne a regionális törvényhozásban, de a rájuk leadott szavazatok számát tekintve nem érik el az 50 százalékot. A CUP emellett korábban kijelentette: nem hajlandók együttműködni Artur Mas katalán elnökkel. Antonio Banos, a CUP listavezetője az eredmények ismeretében mindenesetre úgy fogalmazott, hogy a szavazók kiállították az autonómia „halotti bizonyítványát”.
A választásokon második, magát középpártként meghatározó Ciudadanos szimpatizánsai szintén ünnepeltek, mivel a szavazatok 17,9 százalékával 25 mandátumot szereztek az eddigi 9-hez képest. Inés Arrimadas listavezető az eredményre hivatkozva új választások összehívását és Artur Mas lemondását követelte, hogy az emberek a pártok és a programok között választhassanak, mert szerinte a mostani szavazás nem arról szólt. Úgy értékelte, hogy a többség elutasította a függetlenséget, mivel az arra leadott szavazatok összessége nem éri el az 50 százalékot.
A harmadik helyen a katalán szocialista párt végzett, a szavazatok 12,6 százaléka 16 mandátumot jelent a számukra, ez néggyel kevesebb, mint eddig. Miguel Eceta listavezető a győzteseknek gratulálva szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazatok számát tekintve a függetlenségi pártok nem kapták meg a kellő felhatalmazást elképzeléseikhez.
A baloldali Catalunya Sí que es Pot (Katalónia, igen, lehetséges) 11 mandátumra válthatja az elnyert 8,9 százaléknyi voksot. Vezetőjük, Lluís Rabell az eredményt „a vártnál rosszabbnak\" értékelte. Véleménye szerint a függetlenségi pártok egyértelműen nyertek, és felvetette egy egyetértésben megtartott népszavazás összehívását a kérdésben.
A Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppártnak (PP) 11 képviselője ülhet majd az új katalán törvényhozásban. A választók 8,4 százaléka voksolt rájuk, ezzel 8 képviselői helyet vesztettek a most lezárt parlamenti ciklushoz képest. Xavier García Albio listavezető az eredményt „nem jónak\" és „nem a vártnak\" nevezte, továbbá hangsúlyozta, hogy szerinte a katalánok többsége nincs az elszakadás mellett a voksok aránya alapján.
Az EFE spanyol hírügynökség kormányzati forrásra hivatkozva azt írta: a spanyol kormány a függetlenség bukásaként értékeli az eredményt, szintén amiatt, hogy a függetlenségi pártokra leadott voksok 50 százalék alatt maradtak.
Az 5,5 millió választásra jogosult 77 százaléka vett részt a szavazáson, 130 ezren levélben kérték szavazatuk leadását. Közülük 23 ezren külföldön voksoltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!