
Marine Le Pen annak a reményének adott hangot, hogy a pártja elleni „egységfront” közepette is meg tudják szerezni a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget
Fotó: Marine Le Pen/Facebook
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója, amelynek tétje, hogy fennállása óta először a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés kormányzati szerephez juthat-e.
2024. július 07., 10:412024. július 07., 10:41
2024. július 07., 12:332024. július 07., 12:33
A múlt vasárnapi első fordulóban a szuverenista jobboldali párt minden idők legjobb eredményét érte el: a szavazatok 33,14 százalékát szerezte meg 10,6 millió vokssal. Az RN-nek 39 képviselői helyet már az első fordulóban sikerült elnyernie az 577-ből. Második helyen végzett a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség, amely 27,99 százalékos támogatottságot ért el, és 32 képviselői helyzet szerzett meg az első fordulóban, míg
Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, s a nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében 306-ban mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség – jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba. Ez utóbbi körzetek több mint kétharmadában azonban visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, ezért végül csak 89 körzetben mérkőzik meg egymással három jelölt, 409 helyen ketten, míg két helyen négyen, egy körzetben pedig egy jelölt indul a második fordulóban, összesen 1094-en az 501 körzetben.
A baloldal 130, az elnöki tábor 80, míg a jobbközép három jelöltjét vonta vissza az elmúlt héten. A visszalépések miatt az RN-nek az EP-választások óta felfelé tartó dinamikája hirtelen megtört, és ez a hét közepén fordulópontot hozott a kampányban. Marine Le Pen élesen bírálta a pártja ellen létrejött „köztársasági frontot”, mert szerinte ez egy olyan „egységpárt”, amelybe olyanok tartoznak, „akik meg akarják tartani a hatalmat a nép akaratával szemben”.
Ebben az esetben fennállása óta először jutna kormányzati szerephez az RN, és úgynevezett politikai társbérlet alakulna ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen vezetné az országot. Marine Le Pen jelezte, hogy ammenyiben pártja 270 helyet megszerez, szerinte már elképzelhető egy Bardella-kormány, mert az abszolút többséghez meg lehetne győzni 19 független jobb- és baloldali képviselőt, akik korábban jelezték, hogy közel állnak hozzájuk az RN javaslatai.
A választás kimenetele azon múlik, hogy a baloldal és az elnöki szövetség választói hajlandók-e egymás jelöltjeire átszavazni a második fordulóban, vagy pedig inkább otthon maradnak. A pénteken megjelent utolsó felmérések szerint – amelyek a visszalépések utáni választói magatartást is vizsgálták – a részvételi arány ismételten nagyon magas, 66-68 százalékos lesz, s bár az RN végezhet az élen, az abszolút többséget nincs esélye megszerezni. A mandátumbecslések szerint Marine Le Pen pártja a korábbi 89 után 175 és 230 közötti helyre, a baloldal az eddigi 131 helyett 145-190 képviselőre számíthat a nemzetgyűlésben. Az elnöki tábor viszont elvesztheti a 245 fős relatív többségét, s 118-162 képviselővel fog a jövőben rendelkezni.
Az elnöki hivatal az AFP hírügynökségnek jelezte: vizsgálják azokat a választás utáni lehetséges forgatókönyveket, amelyeket a bizonytalan helyzet teremhet technikailag és intézményileg. Gérald Darmanin belügyminiszter pénteken arra hívta fel a figyelmet, hogy a „köztársasági szokásjog” alapján a parlamenti választásokat követően a kormánynak le kell mondania. A tárcavezető ugyanakkor jelezte, elképzelhető, hogy az elnök mindaddig megtartja a jelenlegi kormányt, amíg nem sikerül egy olyan új kormányt felállítania, amely a nemzetgyűlés többségének támogatását élvezi. Elemzők szerint ez lehet egy technokrata kormány, de egy olyan RN-nel szembeni nagykoalíció is, amelyben a jobbközép Köztársaságiak, az Együtt pártszövetség és a mérsékelt baloldali pártok kapnának szerepet. A radikális baloldali Engedetlen Franciaországgal viszont nem kíván az államfő szövetséget kötni, s a párt is kizárta részvételét egy koalíciós kormányban.
A politikai széttöredezettség nagyon erőszakossá tette a villámkampányt, rendszeresek voltak az aktivisták elleni fizikai támadások és szóbeli fenyegetések, rasszista és diszkriminatív megszólalások, valamint politikai leszámolások a jobb és baloldali táboron belül. A feszült légkör egyik jele az is, hogy rendkívüli biztonsági intézkedéssel készül a belügyminisztérium az esti urnazárásra: 30 ezer rendőrt és csendőrt, köztük ötezret Párizsban és elővárosaiban mozgósítanak „az ultrabaloldaliak vagy az ultrajobboldaliak” rendbontásának elkerülésére.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Emmanuel Macron francia államfő széleskörű demokratikus és republikánus összefogásra szólított fel vasárnap este a nemzetgyűlési választások egy hét múlva esedékes második fordulójában a Marine Le Pen által fémjelezett Nemzeti Tömörülés (RN) ellen.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!