
Vlagyimir Putyin még februárban bejelentheti, hogy Oroszország elcsatolja a szeparatista moldovai Dnyeszteren túli területet – állítja egy helyi ellenzéki.
2024. február 22., 18:002024. február 22., 18:00
Ghenadie Ciorba a Deschide.md portálnak nyilatkozva arról beszélt: az ürügy a szakadár terület minden részéből összehívott képviselők február 28-ára tervezett kongresszusa lesz, amelyen szerinte hivatalosan fel fogják kérni Moszkvát, hogy csatolják Oroszországhoz a régiót. Ilyen, az összes transznisztriai választott képviselőt tömörítő kongresszusra eddig csak kétszer került sor a történelem során: 1990-ben, amikor a szeparatista köztársaságot kikiáltották, és 2006-ban, amikor gazdasági blokáddal vádolták meg Chișinăut.
Oroszország következetesen hasonló ürügyeket használt fegyveres beavatkozásra Grúziában, a Krímben és Ukrajnában is. Az ellenzéki Ciorba felhívta a figyelmet arra, hogy a tiraszpoli gyűlésre egy nappal Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Szövetségi Gyűlés – azaz a parlament – előtt elmondandó beszéde előtt kerül sor.
Ciorba szerint
amely dönt arról, hogy helyt ad-e a kérésnek.
Az ellenzék úgy véli, hogy a tiraszpoli gyűlés és az ott nemrég lezajlott, Moldova gazdasági nyomásgyakorlása elleni tiltakozás célja, hogy megmutassa, hogy a Dnyeszteren túliak szemben állnak Chișinăuval.
– mondta Ciorba.
Vlagyimir Krasznoszelszkij, a szeparatista régió vezetője hétfőn jelentette be, hogy összehívja az összed transznisztriai képviselő kongresszusát az állítólagos moldovai gazdasági nyomásgyakorlás miatt. A helyi sajtó szerint erre a helyi képviselők kérésére került sor, akik Moldovát a dnyeszteren túliak jogainak megsértésével és szociális és gazdasági helyzetük romlásával vádolják.
Mint arról beszámoltunk,
Eddig, bár a Dnyeszteren túli vállalatok moldovai cégként voltak bejegyezve Chişinăuban, a vámokat a transznisztriai költségvetésbe fizették be. A változás elégedetlenséget váltott ki a tiraszpoli hatóságok részéről, amelyek azzal vádolják Chişinăut, hogy többlet adóterhet rótt a transznisztriai vállalatokra, és az intézkedést hirtelen, előzetes értesítés nélkül vezette be.
Emellett
Januárban azzal vádolták meg a chişinăui központi hatóságokat, hogy ukrán katonákat képeznek ki a régió intézményei és vezetői elleni támadásokra. A szeparatista enklávéban az elmúlt 30 évben viszonylag kevés volt a zavargás és az erőszakos cselekmény, de az év eleje óta nő a feszültség.
Az Izvesztyija portálnak adott interjúban a politikus aggodalmát fejezve ki azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy Chişinău követi Ukrajna útját, és a Dnyeszteren túli konfliktus kiélezéséről dönt.
„Rendkívüli mértékben aggódunk egy ilyen lehetőség miatt, és mindig is világossá tettük, hogy a Dnyeszteren túli probléma erőszakos megoldására tett kísérletek kontraproduktívak. Elvárjuk, hogy Chişinău megértse, mit jelenthet egy katonai forgatókönyv Moldova számára” – mondta a diplomata, megerősítve, hogy „minden olyan akciót, amely fenyegetést jelentene az orosz hadseregre vagy állampolgáraira (a térségben - a szerk.), Moszkvában a nemzetközi jog alapján Oroszország elleni támadásnak tekintenek”.
Szerinte
Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, ennek az „ellenőrzésére” telepítették a térségbe a mintegy 2000 fős orosz „békefenntartó” kontingenst.
A Hormuzi-szoros blokádja megemelte az olajárakat, megzavarta a műtrágya- és nyersanyagellátást, ami ipari fennakadásokat és akár élelmiszerár-emelkedést is okozhat világszerte – írta a hirado.hu a a profile.ru oldalra hivatkozva.
Újabb hároméves ciklusra Brenzovics Lászlót választotta meg elnökének tisztújító közgyűlésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Kereskedelmi hajók kerültek tűz alá a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán. Irán látszólag újra lezárta a Hormuzi-szorost, Washington viszont mást állít.
A várakozások szerint a jövő héttől újra működhet a Barátság kőolajvezeték – mondta a választáson nyertes Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten.
Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
szóljon hozzá!