Félnek az új polgároktól

A hetilap internetes oldalán megjelent írás szerint a félelmeket a munkanélküliség gazdasági válság miatti növekedése táplálja. A lap rámutat: az ötmilliós szám csupán hozzávetőleges becslés, ráadásul az érintettek közül sokan máris uniós állampolgárok – mint például a mintegy 1,4 milliós romániai magyarság. A kedvezményezettek körülbelül fele él az EU határain kívül, ugyanakkor nem várható, hogy közülük mindenki arra használná a frissen megkapott uniós állampolgárságot, hogy a közösség területén telepedjen le. A Time emlékeztet, hogy a bevándorlás mindig vita tárgyát képezte Európában.

Gazdasági válság idején azonban a tagállamok még az átlagosnál is érzékenyebben reagálnak arra az eshetőségre, hogy új jövevények érkezhetnek. „Így nem nehéz megérteni, miért nézik rossz szemmel az uniós államok vezetői, hogy négy országban kollégáik mintegy ötmillió személyre terjesztik ki az uniós állampolgárságot, akik közül sokan EU-n kívüli, viszonylag alacsony életszínvonallal rendelkező országokban élnek” – mutat rá a lap.

A Time emlékeztet, ez a tendencia májusban erősödött fel, amikor Magyarország úgy döntött, könnyített állampolgárság-szerzési lehetőséget biztosít a Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában élő magyarok számára. Mindezt megelőzően 2009 áprilisában Románia könnyítette meg a román állampolgárság megszerzését egymillió moldovai számára. Később Bulgária is egyszerűsítette az állampolgárság megszerzésének feltételeit mintegy kétmillió, Macedóniában és Törökországban élő bolgár számára, Spanyolország pedig két évvel ezelőtt jelentette be, hogy biztosítja az állampolgárságot mindazok számára, akiknek szülei vagy nagyszülei a 30-as években lezajlott polgárháború idején hagyták el az országot.

A hivatalos indoklás szerint így szeretnék jóvátenni a Franco-rendszer „rémtetteit”. A másik három ország esetében összetettebb okokra vezethető vissza a döntés, és elsősorban az első világháború után megkötött békeszerződések miatti területveszteségekhez köthető. Emellett szerepet játszik benne a kommunizmus idején bekövetkezett tömeges emigráció, valamint a Balkánon mindig is virágzó nacionalizmus, amely révén a politikusok népszerűségüket kívánják növelni.

Bár az EU-bővítés idején előrejelzett bevándorlási hullám nem következett be, egyes megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy a négy ország által alkalmazott gyakorlat „a hátsó ajtón át történő bővítést” jelent, ami nyugati irányú exodust eredményezhet. Az aggodalmakat főképp a munkanélküliség növekedése táplálja, bár számos szakértő rámutat, hogy a bővítés utáni népességvándorlás nem járult hozzá számottevő módon a jelenséghez. Ennek ellenére a bevándorlóellenes érzelmek erősödnek Európában, főleg annak nyomán, hogy egyes politikusok is a bevándorlókat teszik felelőssé a gazdasági problémákért és a bűnözési ráta növekedéséért.

Băsescu megvédte a román törvényt

A román állampolgárság megadása a Moldovai Köztársaság állampolgárainak összhangban van a nemzetközi normákkal – jelentette ki Traian Băsescu. Az államfő szerint a nyugat-európai államok félelmei és a sajtó bírálatai megalapozatlanok, hiszen a román állampolgárságot nem tömegesen adják meg, hanem egyéni kérelem alapján, ami összhangban van az Európa Tanácsnak az állampolgárság megadásáról szóló 1997-es egyezményével.

Mint mondta, Románia csak azt teszi, hogy kedvezményesen ad román állampolgárságot azoknak a személyeknek és leszármazottaiknak, akiktől akaratukon kívül, politikai döntés nyomán vették el a román állampolgárságot. „Mi nem adunk állampolgárságot olyanoknak, akiknek semmi közük nem volt Romániához” – nyomatékosította Băsescu. Leszögezte: nem tart attól, hogy az állampolgársági törvény megakadályozhatja Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását. Hozzátette: a román állampolgárságot megszerző moldovaiak többsége Romániában marad.

Túlzásnak nevezte a brit és a francia lapokban emlegetett számokat, miszerint az EU nyugati tagállamait egymillió moldovai lepheti el. Közölte, hogy az idén körülbelül 17 ezer moldovai kapott román állampolgárságot, akiknek a többsége már Romániában tanult, de állampolgárság híján nem tudott munkát vállalni. Băsescu szerint a moldovaiak áradatáról cikkező lapok nem akarnak szembesülni azzal a valósággal, hogy Nagy-Britanniában, Olaszországban és Spanyolországban 600 ezer moldovai dolgozik, akiknek a többségét feketén foglalkoztatják.