Tartanak tőlük. A GLOBSEC felmérése szerint az európaiak tartanak az oroszoktól, a legjobban a románok félnek, ezért saját uniós haderőt akarnak
Fotó: Mapn.ro
Az európai polgárok többsége szeretné, ha az Európai Uniónak saját hadserege lenne, az ötletnek Romániában a legnagyobb a támogatottsága – derül ki a GLOBSEC pénteken ismertetett felméréséből.
2026. november 13., 21:372026. november 13., 21:37
2026. november 13., 21:412026. november 13., 21:41
A közvélemény-kutatás szerint az európaiak közel háromnegyede támogatja az Európai Unió saját hadseregének létrehozását, mivel félnek az oroszoktól, miután az Egyesült Államok a csapatai jelentős mértékű csökkentését fontolgatja Európában – számolt be a The Independent.
A 14 országot vizsgáló GLOBSEC Trends 2026 című dokumentumból kitűnik, hogy a közös hadsereg iránti támogatás magas, miközben egyre nőnek az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy Oroszország Ukrajnában folyó háborúja átterjedhet Európára.
Ugyanakkor nem akarnak lemondani a NATO-ról sem, a válaszadók mintegy 78 százaléka támogatja, hogy országa az Észak-Atlanti Szövetség tagja maradjon.
A felmérés szerint a vizsgált tagállamokban 71 százalékos a támogatottsága egy európai hadsereg létrehozásának.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Lettország (73 százalék), Észtország (71 százalék), Bulgária (70 százalék) és Lengyelország (70 százalék) a további sorrend.
A jelentés szerint egy ilyen hadsereg iránti támogatás „erősebb a keleti szárnyon, valamint Franciaországban”.
Németországban, amely a múltban ódzkodott a mélyebb védelmi integrációtól, a válaszadók mintegy 69 százaléka támogatja az európai hadsereget.
Az eredmények azt követően születtek, hogy az elmúlt hónapokban olyan információk láttak napvilágot, miszerint az Egyesült Államok akár az Európában állomásozó csapatainak egyharmadát is kivonhatja – írja az NBC News.
Az európai hadsereg koncepciójáról már több évtizede folyik a vita, és az 1990-es években újra napirendre került, mielőtt az Egyesült Államok ellenállása és Európa NATO iránti elkötelezettsége miatt elvesztette támogatottságát.
Max Bergman, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) Európa, Oroszország és Eurázsia programjának igazgatója kijelentette, hogy a fő akadály az volt, hogy az ötletet „nem tartják megvalósíthatónak”, bár elvileg van értelme.
A válaszadók jelentős része úgy véli továbbá, hogy
Egyes országokban a válaszadók többsége támogatja ezt az elképzelést: ez a helyzet Lengyelországban (61 százalék), Ukrajnában (57 százalék), Franciaországban (53 százalék) és az Egyesült Királyságban (51százalék). Németországban ugyanakkor csak a válaszadók 41százaléka támogatja a több atomfegyver fejlesztését Európában.
A jelentés azonban kiemeli, hogy az atomfegyverek „továbbra is érzékeny témának számítanak”, és hogy „a vizsgált országok többségében nem tekintik őket olyan elrettentő erőnek, amelybe Európának érdemes lenne befektetnie”.
A GLOBSEC egy szlovákiai székhelyű (Pozsony), pártatlan, nem Kormányzati agytröszt (think-tank) és szervezet, amely külpolitikával, biztonságpolitikával, európai ügyekkel és gazdasággal foglalkozik.
Románia tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal arról, milyen költségeket vállalhat át az amerikai csapatok jelenlétének biztosítása érdekében, és ajánlatot tett az amerikai félnek – jelentette be Dan Neculăescu külügyminiszter.
Az önálló európai haderő létrehozásának gondolata már az 1950-es években felmerült.
A kezdeményezés René Pleven francia miniszterelnökhöz kötődik, aki 1950. október 24-én terjesztette elő az úgynevezett Pleven-tervet.
1952. május 27-én hat alapító ország – Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – aláírta az Európai Védelmi Közösségről (EDC) szóló szerződést.
A terv azonban 1954-ben megbukott: a francia nemzetgyűlés megtagadta a ratifikációját. Ezzel az első valóban komoly európai hadsereg létrehozására irányuló kísérlet kudarcot vallott. Az ezt követő időszakban többször is újra felmerült a közös haderő gondolata. Az 1992-es Maastrichti szerződés: megteremtette a közös kül- és biztonságpolitika intézményes alapjait.
Ezt követően 1999-ben az EU tagállamai Helsinkiben megállapodtak egy önálló európai válságkezelő katonai kapacitás kialakításáról. 2015-ben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ismét nyíltan beszélt egy európai hadsereg szükségességéről.
A program célja, hogy a részt vevő uniós tagállamok szorosabban működjenek együtt védelmi képességeik fejlesztésében és közös katonai projektekben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő kétoldalú megbeszélést folytatott pénteken Dublinban Magyar Péter magyar miniszterelnökkel – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
„Hihetetlen” biztonsági tervekről és előrelépésről beszélt Donald Trump amerikai elnök Ukrajna ügyében illetékes két küldötte, Jared Kushner és Steve Witkoff a Vlagyimir Putyin orosz majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalások után.
Hazugságoknak nevezte az előző kormánnyal szembeni korrupciós vádakat Orbán Viktor az Ultrahang Plusznak adott interjújában csütörtök este. A volt kormányfő beszélt arról is, hogy százszázalékosan biztos öccse ártatlanságában.
A háború végét kézzel fogható közelségbe hozó áttörés nem történt a kedden és szerdán Abu-Dzabiban lezajlott háromoldalú tárgyalásokon, ugyanakkor fontos, hogy a háborús felek végre ismét tárgyalóasztalhoz ültek.
Védelmébe vette George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentését, miszerint a románok kifosztják a német szociális rendszert.
Kedden 11 halálos áldozatot és több mint 70 sérültet követelő tömegbaleset történt. A hatóságok szerint a férfi vallomása kulcsfontosságú az ügyben, ugyanakkor a nyomozás jelenlegi állása szerint nem indokolt további fogva tartása.
Orbán Áront és társait üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsítják.
Újabb német politikus verte ki a biztosítékot Romániában azzal, hogy bírálta a Romániából érkezett bevándorlóknak nyújtott állami segélyeket.
A Charles ciklon miatt heves esőzésekre és viharos szélre számítanak Portugália több térségében, ezért november 11-re a legmagasabb, vörös szintű meteorológiai riasztást adták ki. A román külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki.
Az orosz és egyéb fenyegetések hatékonyabb elhárítása érdekében az Európai Unió 50 millió euróval támogatja egy fekete-tengeri, román–bolgár biztonsági központ létrehozását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!