Felmérés: elsöprő többsége van a Fidesznek Erdélyben

A reprezentatív felmérés tavaly november 25. és december 13. között készült 16 erdélyi megyében, 1190 nagykorú erdélyi magyar megkérdezésével. Az eredmények valószínűsége 95 százalékos, plusz-mínusz 2,9 százalékos hibahatárral.

A HVG szerint a közvélemény-kutatás legváratlanabb eredménye, hogy már a Gyurcsány Ferenc fémjelezte, tavaly alakult Demokratikus Koalíciónak is mérhető az erdélyi támogatottsága (1,8 százalék). Az LMP az erdélyi szavazatok 0,2 százalékára számíthat, más pártokra 0,4 százalék szavazna.

A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 5 százalékának már van magyar állampolgársága és szavazni is fog a következő magyarországi választásokon, 4 százaléka azt válaszolta: van magyar állampolgársága, de nem kíván szavazni, 41 százalék pedig tervezi, hogy kérvényezi az állampolgárságot és szavazni is fog. A válaszadók 50 százaléka azt mondta: nincs magyar állampolgársága és nem is fog szavazni.

A magyarországi választásokon való részvételt legnagyobb arányban – 56,3 százalék – a fiatalok (18-34 év közöttiek) tervezik, a 35-54 év közötti korosztály esetében ez az arány 47,4 százalék, 55 év fölött pedig csak 34,9 százalék.

A legnagyobb arányban – 52,6 százalék – a székelyföldiek szavaznának, a Partiumban az arány 39,8 százalék, Közép-Erdélyben 40,6 százalék.

A HVG szerint január elejéig 65 ezer erdélyi választókorú vette föl a magyar állampolgárságát, de az első év adataiból csak óvatosan lehet következtetni a 2014-es választói bázis létszámára. A lap szerint a legdurvább becslések szerint sem várható, hogy 200-300 ezer fölé nőne azon erdélyi magyarok száma, akik valóban részt vesznek a következő magyarországi parlamenti választáson.

Mint megjegyzik: árnyalja a képet az is, hogy Romániában jellemzően alacsonyabb a választási részvétel, mint Magyarországon: a legutóbbi, 2008-as parlamenti voksoláson csak az erre jogosultak 39 százaléka járult az urnákhoz, és nem voltak jelentősek a nemzetiség szerinti eltérések (400 ezer magyar szavazott).

A felmérés szerint a budapesti kormánypártok fölényét vetíti előre, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékét jelentő romániai pártok (a Szász Jenő-féle Magyar Polgári Párt, a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt) támogatói az átlagnál nagyobb arányban érdeklődnek a magyarországi választások iránt.

Mivel a külhoni magyarok csak a magyarországi pártok országos listájára szavazhatnak, az Erdélyből érkező akár 300 ezer szavazat sem változtatna jelentősen a mandátumarányokon, egy 60 százalékos magyarországi részvétel mellett mindenesetre 5 millió listás és 2-3 millió töredékszavazattal öntik össze a külhoni voksokat – jegyzi meg a HVG cikkírója.