„Félelemmel töltenek el bennünket”

Kitért arra: azért is képesek vagyunk az együttérzésre, „mert félelemmel töltenek el bennünket” a keresztényellenesség Európában is megjelent megnyilvánulásai.  Megjegyezte, nemcsak az erőszakos esetekre gondol, hanem azokra a „keresztény hitet kigúnyoló jelenségekre is, amelyek jó néhány éve terjednek Európa-szerte”.

A katolikus püspök szerint a történelem folyamán eddig miden véres üldözés hasonló módon kezdődött el: „Most még csak tiltják a vallási szimbólumok elhelyezését, viselését, és gúnyt űznek a vallási érzésekből, vagy a függetlennek tartó média indít összehangoltan teljes letámadást azok ellen, akik vallási értékrendjüket tanítva az övéktől eltérő véleményt képviselnek, de ez a magatartás előbb-utóbb a véres gyűlölet formáját öltheti.” 

„Fel kell venni a keresztet”

Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: „nekünk, közép-európaiaknak van tapasztalatunk az üldöztetésről, de még döntőbb tapasztalatokat szereztünk Isten megtartó kegyelméről”. A református püspök hangsúlyozta a tanúság és a vértanúság összefüggését. Mint mondta, a Jézus melletti tanúságtétel nélkül nincs kereszténység és nincs egyház, és vannak helyzetek, amikor e tanúságtétel súlyos következménye, hogy ugyanúgy fel kell venni a keresztet, ahogy Jézus tette.

II Efrém Ignác, Antióchiai Szír Ortodox Egyház pátriárkája arról beszélt: ha a keresztényeket elkergetik a Közel-Keletről, akkor egyszínűvé válik a társadalom, eluralkodik a fanatizmus, és az emberek még ellenségesebbé válnak azokkal, akik nem osztoznak a hitükben és a meggyőződésükben. Hangsúlyozta:

III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája köszönetét fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormányának, amiért folyamatosan bizonyítják, hogy őszintén aggódnak a keresztények életéért a Közel-Keleten. Köszönetet mondott Ferenc pápának is, amiért nemzetközi szinten is felhívja a figyelmet a keresztényüldözésre, de hiányolta az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Kína és az ENSZ segítségét, és úgy vélte, cserben hagyták azt az ősi civilizációt, amely alapján létrejött az európai kereszténykultúra.

Közölte: Magyarország segíti az üldözött keresztények hazatérését. „Mi, magyarok azt akarjuk, hogy a szír, az iraki és a nigériai keresztények minél előbb visszatérhessenek arra a földre, ahol őseik már több száz év óta laktak; ezt nevezzük magyar szolidaritásnak, (...) Hungary helps” – fogalmazott a miniszterelnök.

Azt mondta, Európa szellemi és politikai vezetőinek egy csoportja olyan kevert társadalmat akar létrehozni, amely néhány emberöltő alatt teljesen megváltoztatná a kontinens kulturális és etnikai arculatát, keresztény mivoltát, Magyarország viszont a fordítottját teszi annak, amit „Európa jelenleg művel”.  Azt tesszük, amit a helyi keresztények vezetői szerint tennünk kell, ami az általuk vezetett közösségek számára ma a legfontosabb: segítséget nyújtunk a visszaköltözéshez – emelte ki Orbán Viktor, aki szerint a segítség legjobb módja, hogy az erőforrásokat az üldözött keresztények egyházaihoz juttatják el.

A kereszténység alapvető értékeinek, világlátásának, kultúrájának megőrzése egyben a demokrácia, a sokszínűség megőrzésének kérdése is – fogalmazta meg felszólalásában Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kiemelte: a közel-keleti keresztények szenvedéseinek megismerése és a magyar kormány kiállása mellettük önérdek is, hiszen lehetőséget ad arra, hogy megújítsuk Európa keresztény alapjait.