Fotó: Gecse Noémi
Az Európai Unió tagállamai több mint 825 ezer, más uniós országból, vagy unión kívüli országokból érkező ember számra adtak állampolgárságot. Magyarország mintegy 2800 embernek, 35 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – közölte 2017-es adatokat összesítő jelentésében az uniós statisztikai hivatal szerdán.
2019. március 06., 17:092019. március 06., 17:09
2019. március 07., 11:542019. március 07., 11:54
Az Eurostat tájékoztatása szerint az Unión kívülről érkező kérelmezők számára biztosított európai uniós állampolgárság megadásának adatai az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatnak. 2016-ban számuk közel 995 ezer volt, 2015-ben pedig mintegy 841 ezren kérelmeztek európai állampolgárságot.
2017-ben az összes engedélynek mindössze 17 százaléka volt más uniós tagállamból érkezettek által benyújtott és elfogadott kérelem. A nem uniós kedvezményezettek főként marokkóiak, albánok, indiaiak és pakisztániak voltak. A marokkóiak közül legtöbben olasz, spanyol és francia, az albánok közül legtöbben görög és olasz, az indiaiak és a pakisztániak főként brit állampolgársághoz folyamodtak.
A 22 ezer lengyel kérelmező főként brit és német állampolgárságot kért.
A statisztikai hivatal kiemelte, hogy a vizsgált év során a legtöbb uniós állampolgár között a románokat és a lengyeleket követően a britek adták be a legtöbb, mintegy 15 ezer állampolgársági kérelmet. Egy másik uniós tagország állampolgárságát megszerző britek száma több mint kétszeresére nőtt 2017-ben. Más uniós ország állampolgárságát Nagy-Britannia után legtöbben Luxemburgból, Máltáról és Franciaországból kértek.
Már egy adott országban élők honosítási eljárásainak sorában Svédország vezet, ahol száz külföldi lakosra vetítve 8,2 állampolgárságot biztosítottak a kérelmezők számára. Svédországot Románia (5,9), Finnország (5,0), Portugália (4,5), Görögország (4,2) és Ciprus (3,9) követi a sorban.
Magyarország 2787 embernek adott állampolgárságot 2017-ben, ez 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kedvezményezettek főként romániaiak, ukrajnaiak és szlovákiaiak voltak – közölte az uniós statisztikai hivatal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!