
Ébredés? Az EU-csúcson megállapították, hogy hatékonyabban kell küzdeni a migráció ellen
Fotó: X/Charles Michel
A migráció olyan európai kihívást jelent, amely európai választ igényel, amelynek része kell lennie az Európai Unió határai jobb ellenőrzésének, ahogy a hatékony visszaküldési politikák kidolgozásának – közölte a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.
2024. október 18., 14:262024. október 18., 14:26
Charles Michel az uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell erősítenie kapcsolatait szövetségeseivel, és új partnerségeket kell kiépítenie a migráció származási és tranzitországaival, fel kell lépnie a szervezett bűnözéshez kapcsolódó embercsempészet ellen, és jól irányított rendszer létrehozása szükséges a migráció legális útjainak kialakítására.
Közölte, az Európai Tanács az ukrajnai háborúval kapcsolatban ismételten hangsúlyozta: támogatja az ENSZ Alapokmányának elvein alapuló átfogó, igazságos és tartós békét.
Kiemelte:
A tagállami vezetők hangsúlyozták: mivel Ukrajna energiainfrastruktúrájának több mint fele megsemmisült, a télre való felkészülést célzó erőfeszítések sürgős figyelmet igényelnek – tájékoztatott.
Charles Michel kijelentette: az EU egésze egyetért abban, hogy a gázai helyzet katasztrofális. A tagállami vezetők támogatják Libanon egységét és önállóságát, elítélik az ENSZ libanoni ideiglenes békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraeli támadásokat, Irán katonai fellépésére a régiót destabilizáló veszélyként tekintenek, és támogatják Izraelt, elismerve jogát a létezéshez, valamint azon jogát, hogy a nemzetközi jog szerint megvédje önmagát – tette hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában elmondta: az EU Ukrajnának nyújtott folytatódó támogatása magában foglalja a katonai felszerelések szállítását, az energiatámogatást, továbbá az unió a G7-csoport ígéretének részeként egy 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsön nyújtásán dolgozik, amelyet a zárolt orosz pénzeszközökből származó bevételekből fognak fizetni.
Rendkívüli aggodalmának adott hangot a közel-keleti térségben kialakult „nagyon veszélyes helyzet” miatt. Mint mondta, a tagállamok vezetői továbbra is azonnali tűzszünetre szólítottak fel Gázában és Libanonban, továbbá a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására. Szavai szerint Jahja esz-Szinvár Hamász-vezető csütörtökön bejelentett halála minden bizonnyal jelentősen meggyengíti a terrorszervezetet.
Véleménye szerint a tartós béke a térségben csak egy stabil, erős és megreformált Palesztin Hatóság közreműködésével érhető el.
– fogalmazott.
A migráció témakörében az uniós bizottság elnöke elmondta: az EU és tagállamai már a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásán dolgoznak.
„Mindazoknak, akiknek nincs joguk az Európai Unióban maradni, csak 20 százalékát küldik vissza a származási országukba. Ennek az aránynak javulnia kell, ezért és hamarosan egy új jogalkotási javaslatot fogunk benyújtani erre vonatkozóan” - jelentette be.
Németország Ukrajna iránti elkötelezettsége, valamint az illegális bevándorlás visszaszorítása mellett szállt síkra Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján, aki Németországot Ukrajna „legnagyobb európai támogatójának” nevezte. Figyelmeztetett azonban: nem szabad, hogy az ukrajnai háború egy Oroszország és NATO közötti háborúvá váljon.
Az izraeli-palesztin helyzettel kapcsolatban leszögezte:
A csúcstalálkozót követően sajtótájékoztatót tartott Emmanuel Macron francia elnök is, aki a többi között a közel-keleti helyzetre is kitért, „kulcsfontosságúnak” nevezve Libanon szuverenitását. Hangsúlyozta azonban Irán és a Hezbollah libanoni síita milícia felelősségét is Izrael libanoni területen végrehajtott műveleteiben.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök közölte: a migráció továbbra is fontos lesz Spanyolország gazdasága, illetve öregedő népessége szempontjából. Elmondta: a csúcstalálkozón bírálta az EU területén kívül, az elutasított menedékkérők számára létesíteni tervezett, úgynevezett „visszaküldési központok” tervét. Mint mondta, „ez nemhogy nem oldja meg a problémákat, de újakat teremt”.
Kedvezően nyilatkozott viszont ezen központokról Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, rámutatva arra, hogy
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szintén az EU migrációs politikájának változását sürgette és a külső határvédelem fontosságát hangsúlyozta.
A kiszivárgott halálozási nyilvántartások szerint az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta 394 000 és 450 000 között van azon halottak száma, akik Oroszország oldalán harcoltak, vagy más módon kapcsolódtak a háborúhoz.
Két nő és egy férfi holttestét találták meg a krakkói lövöldözés elkövetőjének otthonában – közölte szombat esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő. Valószínűleg mindhárman a támadó közvetlen családtagjai, tette hozzá.
Emberi maradványokat találtak egy hajó fedélzetén, amelyet tizenöt nappal ezelőtt egy drón talált el Románia partjainál, és amelyet javítás céljából egy bolgár hajógyárba szállítottak – jelentette be szombaton a várnai ügyészség.
Hat ember meghalt, és tizenöten megsebesültek a szombat délután Krakkó főterén történt lövöldözésben – közölte a lengyel rendőrség.
Vitába keveredett Elon Musk amerikai milliárdos és a SpaceX vezérigazgatója és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – számolt be a Kyiv Independent.
Bizonyára sokan felkapták a fejüket a hírre, hogy az iráni rezsimhez közel álló, keményvonalas lapok a héten több ország mellett a Romániában működő amerikai katonai támaszpontokat is a lehetséges célpontok között emlegették.
„Csodálatos” megállapodást ígért Ukrajnában Donald Trump amerikai elnök, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök küldöttével találkozott.
Miközben újabb Romániai repülőjáratok kaptak hamis bombafenyegetést, egy orosz szervezet vállalta magára az európai légi közlekedést csütörtökön megzavaró riasztásokért.
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
szóljon hozzá!