Ébredés? Az EU-csúcson megállapították, hogy hatékonyabban kell küzdeni a migráció ellen
Fotó: X/Charles Michel
A migráció olyan európai kihívást jelent, amely európai választ igényel, amelynek része kell lennie az Európai Unió határai jobb ellenőrzésének, ahogy a hatékony visszaküldési politikák kidolgozásának – közölte a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.
2024. október 18., 14:262024. október 18., 14:26
Charles Michel az uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell erősítenie kapcsolatait szövetségeseivel, és új partnerségeket kell kiépítenie a migráció származási és tranzitországaival, fel kell lépnie a szervezett bűnözéshez kapcsolódó embercsempészet ellen, és jól irányított rendszer létrehozása szükséges a migráció legális útjainak kialakítására.
Közölte, az Európai Tanács az ukrajnai háborúval kapcsolatban ismételten hangsúlyozta: támogatja az ENSZ Alapokmányának elvein alapuló átfogó, igazságos és tartós békét.
Kiemelte:
A tagállami vezetők hangsúlyozták: mivel Ukrajna energiainfrastruktúrájának több mint fele megsemmisült, a télre való felkészülést célzó erőfeszítések sürgős figyelmet igényelnek – tájékoztatott.
Charles Michel kijelentette: az EU egésze egyetért abban, hogy a gázai helyzet katasztrofális. A tagállami vezetők támogatják Libanon egységét és önállóságát, elítélik az ENSZ libanoni ideiglenes békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraeli támadásokat, Irán katonai fellépésére a régiót destabilizáló veszélyként tekintenek, és támogatják Izraelt, elismerve jogát a létezéshez, valamint azon jogát, hogy a nemzetközi jog szerint megvédje önmagát – tette hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában elmondta: az EU Ukrajnának nyújtott folytatódó támogatása magában foglalja a katonai felszerelések szállítását, az energiatámogatást, továbbá az unió a G7-csoport ígéretének részeként egy 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsön nyújtásán dolgozik, amelyet a zárolt orosz pénzeszközökből származó bevételekből fognak fizetni.
Rendkívüli aggodalmának adott hangot a közel-keleti térségben kialakult „nagyon veszélyes helyzet” miatt. Mint mondta, a tagállamok vezetői továbbra is azonnali tűzszünetre szólítottak fel Gázában és Libanonban, továbbá a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására. Szavai szerint Jahja esz-Szinvár Hamász-vezető csütörtökön bejelentett halála minden bizonnyal jelentősen meggyengíti a terrorszervezetet.
Véleménye szerint a tartós béke a térségben csak egy stabil, erős és megreformált Palesztin Hatóság közreműködésével érhető el.
– fogalmazott.
A migráció témakörében az uniós bizottság elnöke elmondta: az EU és tagállamai már a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásán dolgoznak.
„Mindazoknak, akiknek nincs joguk az Európai Unióban maradni, csak 20 százalékát küldik vissza a származási országukba. Ennek az aránynak javulnia kell, ezért és hamarosan egy új jogalkotási javaslatot fogunk benyújtani erre vonatkozóan” - jelentette be.
Németország Ukrajna iránti elkötelezettsége, valamint az illegális bevándorlás visszaszorítása mellett szállt síkra Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján, aki Németországot Ukrajna „legnagyobb európai támogatójának” nevezte. Figyelmeztetett azonban: nem szabad, hogy az ukrajnai háború egy Oroszország és NATO közötti háborúvá váljon.
Az izraeli-palesztin helyzettel kapcsolatban leszögezte:
A csúcstalálkozót követően sajtótájékoztatót tartott Emmanuel Macron francia elnök is, aki a többi között a közel-keleti helyzetre is kitért, „kulcsfontosságúnak” nevezve Libanon szuverenitását. Hangsúlyozta azonban Irán és a Hezbollah libanoni síita milícia felelősségét is Izrael libanoni területen végrehajtott műveleteiben.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök közölte: a migráció továbbra is fontos lesz Spanyolország gazdasága, illetve öregedő népessége szempontjából. Elmondta: a csúcstalálkozón bírálta az EU területén kívül, az elutasított menedékkérők számára létesíteni tervezett, úgynevezett „visszaküldési központok” tervét. Mint mondta, „ez nemhogy nem oldja meg a problémákat, de újakat teremt”.
Kedvezően nyilatkozott viszont ezen központokról Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, rámutatva arra, hogy
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szintén az EU migrációs politikájának változását sürgette és a külső határvédelem fontosságát hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!