Kitekintő – Észak-koreai menekültek meséltek az átélt borzalmakról

A jelenleg aktivistaként dolgozó fiatal nő, a 21 éves Jon Mi Park a CNN amerikai hírtelevízió szerint elmondta, gyermekkora egy ideig nyugodt és kellemes volt, még csempészett hollywoodi filmekhez és dél-koreai televíziós műsorokhoz is hozzájuthatott, mivel apja észak-koreai kormánytisztviselőként dolgozott.

„Emlékszem, miután megnéztem a Micsoda nő című filmet, Julia Roberts akartam lenni\" – mondta Park, és hozzátette: „mivel a rezsim azt is korlátozza, mit viselhetnek az emberek, papírmaséból készítettem babákat, és őket öltöztettem olyan ruhákba, amilyeneket én szerettem volna hordani\".

A DVD-k csempészésével akkor hagytak fel, amikor a kínai határhoz közeli Rjanggang tartomány fővárosában, Hjeszanban lakó családnak az egyik közeli ismerősét, Jon Mi Park egyik barátnőjének anyját tiltott videofelvételek birtoklása miatt elfogták, s a nőt nyilvánosan kivégezték az észak-koreai hatóságok. A kivégzést az akkor 9 éves lánynak is végig kellett néznie.

Az 1990-es és 2000-es években pusztító éhínség miatt Jon Mi Park apja arra kényszerült, hogy beszálljon a Kínából Észak-Koreába élelmiszereket csempésző hálózatba. A férfit 2004 májusában elfogták a hatóságok, és munkatáborba küldték. Emiatt a többi családtagnak menekülnie kellett a kelet-ázsiai országból, hiszen ezt követően a kormányzat szemében ők is gyanús elemekké váltak.

Amikor anyjával megpróbálták elhagyni Észak-Koreát, ezt észrevette egy kereskedő, és azzal fenyegetőzött, hogy feljelenti őket, ha nem tölthet el egy éjszakát a fiatal lánnyal. Jon Mi Park anyja ezután saját magát ajánlotta fel a férfinak, hogy megvédje az akkor 13 éves Jon Mit.

Apját elengedték a munkatáborból, és sikerült Kínába szöknie, ahol csatlakozhatott családjához. Az előtte tornyosuló nehézségeket leküzdő férfi végül tüdőrákban vesztette életét. Jon Mi Park és anyja ezután egy Mongóliába tartó csoporthoz csatlakozott, amellyel átszelték a Góbi sivatagot a kínai rendőrséggel, emberrablókkal és vadállatokkal a nyomukban. „A csillagokat követve menekültünk. Csak emberi lényekként akartunk élni\" – tette hozzá a fiatal lány, akinek végül sikerült eljutnia Dél-Koreába, s jelenleg egy dél-koreai egyetemen tanul.

Hasonló megpróbáltatások

Hasonló megpróbáltatásokról számolt be az amerikai diplomatáknak a 24 éves észak-koreai ifjú, Joseph Kim is. Tizenkét évesen végignézte, ahogy az éhínség idején apja fokozatosan elsorvadt, majd az alultápláltság miatt életét vesztette.

Ezután anyja és testvére Kínába szökött, hogy munkát találjanak, míg a fiút Észak-Koreában sorsára hagyták. Többé nem látta testvérét. Anyjuk kétségbeesésében ugyanis eladta a lányt egy kínai férfinak, mivel úgy vélte, így is jobb sorsa lesz, mint amilyen a koreai félsziget északi oldalán várt volna rá.

„Ez nemcsak az én történetem, hanem milliónyi észak-koreai története. Az éhínség megalázó, maga a teljes reménytelenség\" – jegyezte meg Joseph Kim, aki 2006-ban szökött Kínába, és jelenleg egy New York-i egyetem diákja. „Komolyan hiszem, hogy segíthetünk megváltoztatni és nyitottabbá tenni Észak-Koreát. Amikor ez sikerül, az észak-koreai nép végre úgy élhet majd, ahogy megérdemli\" – tette hozzá a férfi.

Párhuzamos jelentések

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának vizsgálóbizottsága februárban 370 oldalas részletes jelentést tett közzé az észak-koreai emberi jogi helyzetről. Arra a megállapításra jutottak, hogy a phenjani rezsim gyilkosságokat, emberrablásokat hajt végre, kínozzák az embereket, éheztetik a népet, és mintegy 120 ezer embert tartanak munkatáborokban, embertelen körülmények között.

November közepén az ENSZ Közgyűlésének emberi jogi ügyekben illetékes bizottsága felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy vitassa meg az észak-koreai emberi jogi visszaélésekről szóló beszámolókat, és fontolja meg a felelősök Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé állítását.

Az észak-koreai kormány általában érzékenyen reagál a bírálatokra: az ENSZ Közgyűlés állásfoglalását Phenjan az Egyesült Államok vezette ellenséges erők beavatkozásának nevezte, s megtorlással fenyegetőzött. A CNN hírtelevízió emlékeztetett arra, hogy szeptemberben Észak-Korea kiadta saját emberi jogi jelentését, amelyben azt hangoztatja, hogy az országban működik „a világ legelőnyösebb emberi jogi rendszere\".

Phenjan egyúttal „képmutatással” vádolta meg Washingtont az emberi jogi visszaélések kapcsán, miután az amerikai szenátus a múlt héten nyilvánosságra hozta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtöneiről és esetenként kínzásnak minősülő vallatási módszereiről szóló jelentését.