Erőszak Venezuelában

A megmozdulások kezdetét a legtöbb forrás február 12-ére teszi, amikor ellenzéki tömegtüntetéseken három ember vesztette életét, akikkel aktivisták szerint a nemzeti gárda végzett. Ugyanakkor a tiltakozási hullám az egy héttel korábban az ország nyugati részén, a kolumbiai határ közelében fekvő San Cristobal városában kitört diáktüntetésekből nőtt ki.

A helyi Andok Egyetem hallgatóit az bőszítette fel, hogy egy diáktársukat megtámadták és megpróbálták megerőszakolni. A hatóságok pedig tovább feszítették a húrt azzal, hogy az erőszak miatt tiltakozó hallgatók közül sokakat őrizetbe vettek és bántalmaztak.

Az utolsó csepp a pohárban

A történtek a helyiek szemében megerősítették a Nicolás Maduro elnök rendszerével szembeni ellenérzéseiket: az incidens biztonsági helyzet romlásának és a polgári jogok eltiprásának szimbólumává vált, és a demonstrációkhoz egyre többen csatlakoztak a hagyományosan ellenzéki város lakói közül.

Az indulatokat pedig tovább tüzelte a válságos gazdasági helyzet: miközben a 30 milliós Venezuela a világ legnagyobb ismert kőolajkészletével rendelkezik, az országban alapvető termékekből is hiány van, az infláció pedig meghaladja az 56 százalékot. A San Cristobal-i tüntetések fokozódtak, a hatóságok pedig egyre nagyobb szigorral reagáltak. \"(Az eset) nemcsak a diákokat rázta meg, hanem egész San Cristobalt. Ez volt az utolsó csepp a pohárban\" – mondta az AP hírügynökségnek egy helyi diákvezető.

A tüntetésekhez végül egyre több diák csatlakozott országszerte, napokon belül pedig ellenzéki vezetők álltak az elégedetlenkedők élére. Mára az egyetemi támadásból az ország legsúlyosabb belpolitikai-társadalmi válsága kerekedett azóta, hogy a néhai Hugo Chávez elnököt 2002-ben megpróbálták elmozdítani a hatalomból.

Elszabadult a pokol

San Cristobal beszámolók szerint csatatérré vált, és csütörtökön a kormány háromezer ejtőernyőst vezényelt a városba. Számos más helyen, köztük Caracasban is összecsapások alakultak ki a tüntetők és a hatóságok között, az erőszakban eddig legalább hat ember vesztette életét.

Ellenzékiek szerint a nemzeti gárda és a collectivos néven ismert kormánypárti radikális fegyveres csoportok több alkalommal rálőttek a békés demonstrálókra, egy ellenzéki vezetőt, Leopoldo Lópezt pedig terrorizmus vádjával vette őrizetbe. Maduro pénteken azt mondta, hogy San Cristobal ellenzéki polgármestere is hamarosan \"ugyanabban a hideg cellában fog ülni\", mint López.

„Gyakorlatilag rajtaütés történt. Békések vagyunk, nincsenek fegyvereink\" – mondta az erőszakról egy 22 éves diák egy elhunyt társa temetésén pénteken.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet szerint a hatóságok \"túlzott és jogtalan erőszakot\" alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, az Amnesty International pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy kormány megpróbálja elfojtani bírálói hangját.

Csatatér az internet is

Az utóbbi napokban már az internet is csatatérré változott: San Cristobalban 30 órán keresztül nem működött az internetszolgáltatás, a Twitteren megosztott fotók elérhetetlenné váltak Venezuelán belül, és az internetes forgalom 90 százalékát felügyelő állami kommunikációs cég aktivisták szerint országszerte korlátozza a világhálóhoz való hozzáférést. Eközben ellenzéki hackerek több mint száz kormányzati és kormánypárti oldal ellen indítottak támadást.

Az internet lekapcsolása előtt a tüntetők online élőben közvetítettek az utcai erőszakról, és a Zello nevű kommunikációs szolgáltatás segítségével kommunikáltak egymással. Mióta ezek a csatornák megszakadtak, igen nehéz cenzúrázatlan információhoz jutni az országban, és \"az embereket félelemmel tölti el, hogy nem tudnak informálódni\" – mondta José Lius Rivas aktivista.

Az eseményeket az erős állami felügyelet álló média sem követi: a perui sajtó- és társadalomkutató intézet (IPYS) szerint a február 12-i halálos erőszakról az ország 38 rádióállomásából csupán öt számolt be teljes körűen. A HRW szerint az állami médiahatóság arra hívta fel a média figyelmét, hogy az erőszakról való tudósítás sérthet egy sokat bírált törvényt, amely szerint illegális \"nyugtalanságot keltő\" és \"politikai gyűlöletkeltő\" híreket adni.

„Fasiszta puccsisták”

A kormány természetesen más véleménnyel van az eseményekről. Maduro szerint San Cristobal ellen a volt kolumbiai elnök, Alvaro Uribe által irányított szélsőjobboldali milíciák intéztek támadást, míg egy másik nyilatkozatában az Egyesült Államok által pénzelt fasiszta puccsistáknak nevezte az ellene tüntetőket. A hatóságok szerint az internet-kimaradásokért \"balesetek és szélsőjobboldali vandalizmus\" a felelős, a \"puccsisták\" pedig hamis információkat és manipulált képeket terjesztenek a világhálón.

Azt a CNN amerikai hírtelevízió is elismerte, hogy igen nehéz megbízható információkat szerezni arról, hogy pontosan mi folyik az országban. Az interneten rengeteg kép, videó és beszámoló terjeng, de ezek hitelességének ellenőrzése igen nehézkes. A CNN-t egyébként Maduro a napokban azzal fenyegette meg, hogy kitiltja az országból munkatársait.

A Táchira államban fekvő San Cristobalban péntek este nem működött a tömegközlekedés és sok helyen a közvilágítás sem, a város pedig alacsonyan repülő katonai gépek zajától volt hangos. A diákok azonban állításuk szerint hosszú távú ellenállásra készülnek.