Az olasz parlament alsóháza is elfogadta a regionális autonómia bővítéséről szóló törvényt
Fotó: Facebook/ Camera dei deputati
Majdnem teljesen önállóan rendelkezhetnek az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, az energiapolitika terén az olasz tartományok, miután a felsőház után a parlament alsóháza is elfogadta a regionális autonómia bővítéséről szóló törvényt szerdán.
2024. június 19., 17:502024. június 19., 17:50
A képviselőház 172 igen, 99 nem szavazattal és egy tartózkodással fogadta el a Liga párt által szorgalmazott törvénycsomagot, amelyet korábban már a szenátus is megszavazott.
A kedden kezdődött parlamenti vitát többször megszakították, elhalasztották, végül maratoni, egész éjszaka tartó üléssel a szavazást szerda reggel nyolc órakor tartották meg.
Giorgia Meloni miniszterelnök közösségi oldalán előrelépésnek nevezte a tartományi autonómia erősítését „egy erősebb és igazságosabb ország” megteremtése érdekében. A Ligát vezető Matteo Salvini „minden olasz győzelméről” írt közösségi oldalán.
Olaszországot húsz tartomány alkotja, közülük öt úgynevezett rendkívüli státusszal bír, például Valle d'Aosta vagy Szicília.
A Liga párt és elődei, a Padániai (Pó-alföldi) Liga, majd az Északi Liga, megalakulásuk óta nagyobb autonómiát szorgalmaztak a többi régió számára is, főleg az északi térségeknek, amelyeket a párt nyolcvanas-kilencvenes évekbeli jelszavai szerint az "adófaló" Róma és a „lemaradott” dél zsákmányolt ki.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
A most megszavazott csomagot a Pó-alföldi Liga, majd Északi Liga egyik alapító politikusa, Roberto Calderoli terjesztette elő, aki a jelenlegi Meloni-kormány regionális és autonómiáért felelős minisztere.
A régiók döntéshozatali hatáskörét huszonhárom területen növelték.
A törvény a „differenciált autonómia” elnevezést kapta, mivel minden egyes régió szabadon dönthet, hogy mely ágazatokban, szolgáltatásokban kívánja erősíteni önállóságát. A gazdagabb tartományok várhatóan előnyben lesznek, miközben a már eddig is hátrányos helyzetű régiók nehezebben fognak tudni élni a lehetőségekkel.
A mostani parlamenti szavazás után az államfőnek harminc napja van a törvény ellenjegyzéséig, majd további tizenöt nap kell a hivatalos közlönyben való publikálásig. Azt követően a tartományok önállóan kezdeményezhetik, hogy a kormány szakminiszterei egyeztetést indítsanak velük az autonómia megvalósításáról az egyes területeken.
Alapfeltételnek számít, hogy a régió – akár egészségügyről, akár tömegközlekedésről legyen szó – biztosítsa az alapvető szolgáltatási szintet, valamint megfelelő pénzügyi hátteret tudjon felmutatni elképzelései megvalósítására. Az alapvető szolgáltatási szintet a kormány fogja megszabni.
és hangoztatta, hogy a közlönyben való megjelenés másnapján leülnek a kormánnyal tárgyalni. Az északi Lombardiát vezető Attilio Fontana, szintén a Liga politikusa, úgy nyilatkozott, hogy az autonómia erősítésével a régió „még jobban teljesít majd”.
A baloldali ellenzéki Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein a „szégyen éjszakájának” nevezte a törvény megszavazását: úgy vélte, az északi Liga végre megszerezte a déliek skalpját. Schlein szerint az Olasz Testvérek kormánypártot Olasz Aprítóknak kellene átkeresztelni, mivel két részre szakította az országot.
A centrumpárti Matteo Renzi, az Élő Olaszország elnöke és Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom vezetője bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indítanak népszavazás kiírásához a törvény eltörlésére.
A székelység, akárcsak a Kárpát-medence többi magyar közössége, számíthat a magyar kormány kiállására és támogatására – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap az MTI-vel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!