
Az olasz parlament alsóháza is elfogadta a regionális autonómia bővítéséről szóló törvényt
Fotó: Facebook/ Camera dei deputati
Majdnem teljesen önállóan rendelkezhetnek az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, az energiapolitika terén az olasz tartományok, miután a felsőház után a parlament alsóháza is elfogadta a regionális autonómia bővítéséről szóló törvényt szerdán.
2024. június 19., 17:502024. június 19., 17:50
A képviselőház 172 igen, 99 nem szavazattal és egy tartózkodással fogadta el a Liga párt által szorgalmazott törvénycsomagot, amelyet korábban már a szenátus is megszavazott.
A kedden kezdődött parlamenti vitát többször megszakították, elhalasztották, végül maratoni, egész éjszaka tartó üléssel a szavazást szerda reggel nyolc órakor tartották meg.
Giorgia Meloni miniszterelnök közösségi oldalán előrelépésnek nevezte a tartományi autonómia erősítését „egy erősebb és igazságosabb ország” megteremtése érdekében. A Ligát vezető Matteo Salvini „minden olasz győzelméről” írt közösségi oldalán.
Olaszországot húsz tartomány alkotja, közülük öt úgynevezett rendkívüli státusszal bír, például Valle d'Aosta vagy Szicília.
A Liga párt és elődei, a Padániai (Pó-alföldi) Liga, majd az Északi Liga, megalakulásuk óta nagyobb autonómiát szorgalmaztak a többi régió számára is, főleg az északi térségeknek, amelyeket a párt nyolcvanas-kilencvenes évekbeli jelszavai szerint az "adófaló" Róma és a „lemaradott” dél zsákmányolt ki.

Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
A most megszavazott csomagot a Pó-alföldi Liga, majd Északi Liga egyik alapító politikusa, Roberto Calderoli terjesztette elő, aki a jelenlegi Meloni-kormány regionális és autonómiáért felelős minisztere.
A régiók döntéshozatali hatáskörét huszonhárom területen növelték.
A törvény a „differenciált autonómia” elnevezést kapta, mivel minden egyes régió szabadon dönthet, hogy mely ágazatokban, szolgáltatásokban kívánja erősíteni önállóságát. A gazdagabb tartományok várhatóan előnyben lesznek, miközben a már eddig is hátrányos helyzetű régiók nehezebben fognak tudni élni a lehetőségekkel.
A mostani parlamenti szavazás után az államfőnek harminc napja van a törvény ellenjegyzéséig, majd további tizenöt nap kell a hivatalos közlönyben való publikálásig. Azt követően a tartományok önállóan kezdeményezhetik, hogy a kormány szakminiszterei egyeztetést indítsanak velük az autonómia megvalósításáról az egyes területeken.
Alapfeltételnek számít, hogy a régió – akár egészségügyről, akár tömegközlekedésről legyen szó – biztosítsa az alapvető szolgáltatási szintet, valamint megfelelő pénzügyi hátteret tudjon felmutatni elképzelései megvalósítására. Az alapvető szolgáltatási szintet a kormány fogja megszabni.
és hangoztatta, hogy a közlönyben való megjelenés másnapján leülnek a kormánnyal tárgyalni. Az északi Lombardiát vezető Attilio Fontana, szintén a Liga politikusa, úgy nyilatkozott, hogy az autonómia erősítésével a régió „még jobban teljesít majd”.
A baloldali ellenzéki Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein a „szégyen éjszakájának” nevezte a törvény megszavazását: úgy vélte, az északi Liga végre megszerezte a déliek skalpját. Schlein szerint az Olasz Testvérek kormánypártot Olasz Aprítóknak kellene átkeresztelni, mivel két részre szakította az országot.
A centrumpárti Matteo Renzi, az Élő Olaszország elnöke és Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom vezetője bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indítanak népszavazás kiírásához a törvény eltörlésére.

A székelység, akárcsak a Kárpát-medence többi magyar közössége, számíthat a magyar kormány kiállására és támogatására – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap az MTI-vel.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
A Moldovai Köztársaság hamarosan lezárja a Szovjetunió összeomlása után létrejött, orosz vezetésű Független Államok Közösségéből (FÁK) való kilépéséhez szükséges formalitásokat – jelentette be Mihai Popșoi külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert szerinte egyik fél sem hajlandó következetesen megállapodásra jutni.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
szóljon hozzá!