Az olasz parlament alsóháza is elfogadta a regionális autonómia bővítéséről szóló törvényt
Fotó: Facebook/ Camera dei deputati
Majdnem teljesen önállóan rendelkezhetnek az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, az energiapolitika terén az olasz tartományok, miután a felsőház után a parlament alsóháza is elfogadta a regionális autonómia bővítéséről szóló törvényt szerdán.
2024. június 19., 17:502024. június 19., 17:50
A képviselőház 172 igen, 99 nem szavazattal és egy tartózkodással fogadta el a Liga párt által szorgalmazott törvénycsomagot, amelyet korábban már a szenátus is megszavazott.
A kedden kezdődött parlamenti vitát többször megszakították, elhalasztották, végül maratoni, egész éjszaka tartó üléssel a szavazást szerda reggel nyolc órakor tartották meg.
Giorgia Meloni miniszterelnök közösségi oldalán előrelépésnek nevezte a tartományi autonómia erősítését „egy erősebb és igazságosabb ország” megteremtése érdekében. A Ligát vezető Matteo Salvini „minden olasz győzelméről” írt közösségi oldalán.
Olaszországot húsz tartomány alkotja, közülük öt úgynevezett rendkívüli státusszal bír, például Valle d'Aosta vagy Szicília.
A Liga párt és elődei, a Padániai (Pó-alföldi) Liga, majd az Északi Liga, megalakulásuk óta nagyobb autonómiát szorgalmaztak a többi régió számára is, főleg az északi térségeknek, amelyeket a párt nyolcvanas-kilencvenes évekbeli jelszavai szerint az "adófaló" Róma és a „lemaradott” dél zsákmányolt ki.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
A most megszavazott csomagot a Pó-alföldi Liga, majd Északi Liga egyik alapító politikusa, Roberto Calderoli terjesztette elő, aki a jelenlegi Meloni-kormány regionális és autonómiáért felelős minisztere.
A régiók döntéshozatali hatáskörét huszonhárom területen növelték.
A törvény a „differenciált autonómia” elnevezést kapta, mivel minden egyes régió szabadon dönthet, hogy mely ágazatokban, szolgáltatásokban kívánja erősíteni önállóságát. A gazdagabb tartományok várhatóan előnyben lesznek, miközben a már eddig is hátrányos helyzetű régiók nehezebben fognak tudni élni a lehetőségekkel.
A mostani parlamenti szavazás után az államfőnek harminc napja van a törvény ellenjegyzéséig, majd további tizenöt nap kell a hivatalos közlönyben való publikálásig. Azt követően a tartományok önállóan kezdeményezhetik, hogy a kormány szakminiszterei egyeztetést indítsanak velük az autonómia megvalósításáról az egyes területeken.
Alapfeltételnek számít, hogy a régió – akár egészségügyről, akár tömegközlekedésről legyen szó – biztosítsa az alapvető szolgáltatási szintet, valamint megfelelő pénzügyi hátteret tudjon felmutatni elképzelései megvalósítására. Az alapvető szolgáltatási szintet a kormány fogja megszabni.
és hangoztatta, hogy a közlönyben való megjelenés másnapján leülnek a kormánnyal tárgyalni. Az északi Lombardiát vezető Attilio Fontana, szintén a Liga politikusa, úgy nyilatkozott, hogy az autonómia erősítésével a régió „még jobban teljesít majd”.
A baloldali ellenzéki Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein a „szégyen éjszakájának” nevezte a törvény megszavazását: úgy vélte, az északi Liga végre megszerezte a déliek skalpját. Schlein szerint az Olasz Testvérek kormánypártot Olasz Aprítóknak kellene átkeresztelni, mivel két részre szakította az országot.
A centrumpárti Matteo Renzi, az Élő Olaszország elnöke és Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom vezetője bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indítanak népszavazás kiírásához a törvény eltörlésére.
A székelység, akárcsak a Kárpát-medence többi magyar közössége, számíthat a magyar kormány kiállására és támogatására – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap az MTI-vel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!