
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Erősebb és geopolitikai értelemben jelentősebb Európai Uniót sürgetett Olaf Scholz német kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap vendégrovatában vasárnap megjelent cikkében.
2022. július 18., 08:322022. július 18., 08:32
A szociáldemokrata politikus szerint az EU-nak zárnia kell sorait azokban a kérdésekben, ahol eddig nem tudott közös álláspontra jutni. „például a bevándorlási politikában, az európai védelem kiépítésében, a technológiai szuverenitás és a demokráciák ellenállóképessége terén” – sorolta Scholz. Mint mondta, a következő hónapokban konkrét javaslatokat fog előterjeszteni a német kormány.
Scholz úgy fogalmazott, hogy az EU „élő antitézise az imperializmusnak és az autokráciának”, s ezért tüske egyebek között Vlagyimir Putyin orosz elnök szemében.
Ezért a korszakváltásra Európa legfontosabb válaszának az egységnek kell lennie, amelyet mindenképpen meg kell tartanunk és el kell mélyítenünk” – figyelmeztetett a német politikus. A kancellár egyben „az európai döntések egyes tagállamok általi egoista blokádjának végét követelte”. Mint mondta,
„Az imperializmus visszatért Európába” – írta Scholz – Európa háborús időkben – a korszakváltást követően – című cikkében. A kancellár hangsúlyozta, hogy az Ukrajna ellen kilőtt orosz rakéták nemcsak hatalmas pusztítást okoztak, de „porrá zúzták az utóbbi évtizedek európai és nemzetközi békerendjét”.
Úgy fogalmazott, hogy a hidegháborút követően Németország „csalóka biztonságban ringatta magát”. Az elképzelés, hogy Németországot csak barátok veszik körül, tévesnek bizonyult – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök fél, hogy a demokrácia Nyugatról átterjed a hazájára, ezért évek óta az Európai Unió és a NATO elpusztításán dolgozik, de törekvése kudarcra van ítélve – mondta Olaf Scholz német kancellár egy hétfőn ismertetett lapinterjúban.
„Ugyanakkor gondoskodunk arról, hogy a NATO ne váljon háborús féllé”– hangsúlyozta. Kijelentette, hogy az EU összefogott, „példátlanul szigorú szankciói” minden egyes nappal jobban hatnak. Világos, hogy talán hosszú ideig fenn kell tartani őket.
A német kancellár mindemelett elismerte, hogy az orosz energiafüggőségtől való megszabadulás még egy olyan tehetős állam számára, mint Németország sem esik könnyen és feltehetően hosszabb ideig fog eltartani. „Össze kell tartanunk” – húzta alá Scholz. „Biztos vagyok benne, hogy akkor erősebben és függetlenebbül fogunk kikerülni a válságból, mint ahogyan abba belekerültünk. Ez a célunk” – fűzte hozzá.

Történelmi kihívás elé állította Németországot Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a koronavírus-világjárvány miatt elindult drágulás, és ezt a kihívást csak összefogással lehet legyűrni.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!