Épül a kerítés a magyar–szerb határon

Az Ásotthalom–Királyhalom határátkelő közelében a katonák acélkarókat vertek le az előző héten a honvédség által előkészített, az aljnövényzettől megtisztított és munkagépekkel elegyengetett terepen. A határzár mintaszakaszánál alkalmazott technológiák alapján a karók a NATO-drótból épített háromszintes gúlák tartására szolgálnak majd. Tiszaszigetnél és Röszkénél is megkezdődött az ideiglenes határzár építésének előkészítése – tájékoztatták a Csongrád megyei települések vezetői az MTI-t.

Ferenczi Ferenc (Fidesz–KDNP), Tiszasziget polgármestere elmondta: a kerítés vonalának kitűzése megtörtént, a földmunkák már zajlanak. A fákkal és bokrokkal benőtt, mintegy 20 kilométeres nyomvonalat óriási aprítógép tisztította meg. Az építés várhatóan már a héten megkezdődhet, de pontos dátumról még nem tudnak – tette hozzá. Borbásné Márki Márta (független), Röszke polgármestere is megerősítette, hogy a földmunkák megkezdődtek, így a térségben is elindult az ideiglenes határzár építésének előkészítése.

Orbán Viktor kormányfő a közelmúltban Tusnádfürdőn jelentette be: augusztus 31-éig megépül a kerítés Magyarország déli határán, az ettől eltérő időpontok érvénytelenek. A miniszterelnök a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor július 25-ei fórumán kérdésre azt mondta, az eddigi tapasztalatok alapján egyhatodára, egyhetedére csökken azonnal az illegális határátlépők aránya az ilyen határzárak kialakításával. Hozzátette: nagyarányú javulást vár ettől a lépéstől. A műszaki terveket a kormány jóváhagyta, a határidőket módosította, vegyes technikai megoldást választott – jelezte a miniszterelnök. Kovács Zoltán kormányszóvivő múlt szerdán közölte, hogy idén összesen mintegy 29 milliárd forint jut a probléma kezelésére.

Határsértőket fogtak el a román hatóságok

Ukrajna felől érkező határsértőket fogott el a román határrendőrség és parti őrség hétfőn hajnalban a Duna-deltában – jelentette a Mediafax hírügynökség. A hatóságok egy értesülés alapján fésülték át a térséget, így fedeztek fel a Tulcea megyei Pardina közelében egy csónakot, amellyel hét ázsiai bevándorló és ukrán vezetőjük próbált bejutni Romániába az éj leple alatt. A határrendőrség megállapította, hogy a 20 és 30 év közötti ázsiai férfiak közül öten Srí Lankából valók, ketten pedig afgán állampolgárok. Azt állították, hogy a schengeni övezetbe szerettek volna eljutni. A határfolyamon való átkelésben egy ötven év körüli ukrán állampolgárságú férfi segítette őket. Romániát eddig elkerülte a menekülthullám, és a gazdasági bevándorlók sem tekintik célországnak. Tavaly 1500 menedékkérelmet nyújtottak be az országban. Az idei első fél évben 12 százalékkal, 744-re emelkedett a menedékkérelmek száma a tavalyi hasonló időszakhoz képest.

Elutasították a bősiek a menekülttábor újranyitását

Elutasították a felvidéki Bős község lakói a helyi migrációs tábor újranyitását azon a népszavazáson, amelyet a kérdésről vasárnap tartottak a településen. A népszavazáson a település megközelítőleg 4300 szavazásra jogosult polgárának 58,43 százaléka vett részt, így a referendum érvényes volt – jelentette be a szavazatok összeszámolását követően a népszavazási bizottság elnöke. A reggel héttől este hétig tartó voksoláson a résztvevők 96 százaléka igennel, 4 százaléka pedig nemmel válaszolt a referendum egyetlen kérdésére, amely így hangzott: „Ellenzi ön egy ideiglenes menekülttábor létesítését Bősön, a Szlovák Műszaki Egyetem épületében?” A népszavazás a hatályos szlovák törvények szerint nem számít ügydöntőnek, vagyis annak eredménye semmire sem kötelezi a menekülttábor újranyitásáról döntést hozó belügyminisztériumot, amely erre korábban közleményben is felhívta a figyelmet. A szlovák belügyi tárca Bősre ideiglenesen 500 – korábban az ausztriai traiskircheni táborban elhelyezett – migránst készül áttelepíteni.