Épp csak apagyilkossággal nem vádolták meg Magyarországot az EP által elfogadott elmarasztaló állásfoglalásban

Felszólították a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot annak megállapítására, hogy Magyarország a 7-es cikk szerinti eljárás keretében elkövette-e az uniós értékek súlyos és tartós megsértését.

Véleményük szerint Orbán Viktor „teljes mértékben figyelmen kívül hagyta és megsértette az EU stratégiai érdekeit, továbbá megsértette a lojális együttműködés elvét”. „Az EU-nak nem szabad engednie a zsarolásnak” – emelték ki.

Az EP sajnálatát fejezte ki az Európai Bizottság azon döntése miatt, hogy 10,2 milliárd eurót szabadított fel a korábban befagyasztott pénzeszközökből, annak ellenére, hogy – véleményük szerint – Magyarország nem teljesítette az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében kért reformokat.

Az EP-képviselők

Sajnálatukat fejezték ki a bizonyos jelentések szerinti „manipulált közbeszerzési eljárásokat”, a kormány és a miniszterelnökkel kapcsolatban álló szervezetek állítólagos nyilvános vételi ajánlatait, valamint hogy – véleményük szerint – uniós forrásokat használtak fel a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására.

Kijelentették: nem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha bármely területen hiányosságok állnak fenn, ezért – mint írták – meg fogják vizsgálni, hogy szükség van-e jogi lépésekre a pénzeszközök befagyasztásának részleges feloldásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésére. Megjegyezték, hogy az EP számos jogi és politikai intézkedést alkalmazhat, ha az uniós bizottság megsérti a szerződések őreként és az EU pénzügyi érdekeinek védelmében rá háruló kötelezettségeket.

Arra figyelmeztettek, ha az Európai Tanács elnöki posztja megüresedik, akkor ezek a feladatok a magyar miniszterelnökre hárulnak az ország hat hónapos tanácsi elnöksége alatt. Az EP-képviselők ezzel összefüggésben

A tanácsi döntéshozatal folyamatának reformjára szólítottak fel, hogy véget vessenek „a vétójoggal és a zsarolással járó visszaélésnek”.

Az EP plénuma emellett jelentést fogadott el az alapvető jogok helyzetéről is. A 391 igen szavazattal, 130 ellenében és 20 tartózkodás mellett jóváhagyott jelentésben

A kémprogramok használata miatti aggodalmukat fejezték ki, és az ilyen programok szigorú szabályozásának szükségességét hangoztatták, és felszólították az uniós országokat, különösen Görögországot, Magyarországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Ciprust, hogy kövessék az uniós parlament vonatkozó ajánlásait.

Emlékeztettek arra, hogy a nemi alapú erőszak minden uniós országban elterjedt. Elítélték a nők és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogai terén tapasztalt visszalépését több tagállamban, beleértve a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés megtagadását Lengyelországban. Kérték továbbá, hogy a nemi alapú erőszakot vegyék fel az uniós bűncselekmények listájára.

és elítélte a magas rangú tisztviselőket és politikusokat – köztük a jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőket – érintő állítólagos eseteket. Az uniós parlament emellett szót emelt az igazságszolgáltatás függetlenségének befolyásolására irányuló kormányzati kísérletek ellen, és hatékony fékek és ellensúlyok kialakítására szólított fel.