Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
Az Európai Parlament szerint a magyar kormány veszélyezteti az uniós értékeket, intézményeket és forrásokat, azért ezek uniós szintű védelmére van szükség az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnökségének ideje alatt – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
2024. január 18., 15:532024. január 18., 15:53
A 345 szavazattal, 104 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állítólagos magyarországi eróziója miatt, különösen a nemrégiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény révén, amelyet az oroszországi külföldi ügynökökről szóló törvényhez hasonlítottak.
Felszólították a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot annak megállapítására, hogy Magyarország a 7-es cikk szerinti eljárás keretében elkövette-e az uniós értékek súlyos és tartós megsértését.
Véleményük szerint Orbán Viktor „teljes mértékben figyelmen kívül hagyta és megsértette az EU stratégiai érdekeit, továbbá megsértette a lojális együttműködés elvét”. „Az EU-nak nem szabad engednie a zsarolásnak” – emelték ki.
Az EP sajnálatát fejezte ki az Európai Bizottság azon döntése miatt, hogy 10,2 milliárd eurót szabadított fel a korábban befagyasztott pénzeszközökből, annak ellenére, hogy – véleményük szerint – Magyarország nem teljesítette az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében kért reformokat.
Az EP-képviselők
Sajnálatukat fejezték ki a bizonyos jelentések szerinti „manipulált közbeszerzési eljárásokat”, a kormány és a miniszterelnökkel kapcsolatban álló szervezetek állítólagos nyilvános vételi ajánlatait, valamint hogy – véleményük szerint – uniós forrásokat használtak fel a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására.
Kijelentették: nem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha bármely területen hiányosságok állnak fenn, ezért – mint írták – meg fogják vizsgálni, hogy szükség van-e jogi lépésekre a pénzeszközök befagyasztásának részleges feloldásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésére. Megjegyezték, hogy az EP számos jogi és politikai intézkedést alkalmazhat, ha az uniós bizottság megsérti a szerződések őreként és az EU pénzügyi érdekeinek védelmében rá háruló kötelezettségeket.
Arra figyelmeztettek, ha az Európai Tanács elnöki posztja megüresedik, akkor ezek a feladatok a magyar miniszterelnökre hárulnak az ország hat hónapos tanácsi elnöksége alatt. Az EP-képviselők ezzel összefüggésben
A tanácsi döntéshozatal folyamatának reformjára szólítottak fel, hogy véget vessenek „a vétójoggal és a zsarolással járó visszaélésnek”.
Az EP plénuma emellett jelentést fogadott el az alapvető jogok helyzetéről is. A 391 igen szavazattal, 130 ellenében és 20 tartózkodás mellett jóváhagyott jelentésben
A kémprogramok használata miatti aggodalmukat fejezték ki, és az ilyen programok szigorú szabályozásának szükségességét hangoztatták, és felszólították az uniós országokat, különösen Görögországot, Magyarországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Ciprust, hogy kövessék az uniós parlament vonatkozó ajánlásait.
Emlékeztettek arra, hogy a nemi alapú erőszak minden uniós országban elterjedt. Elítélték a nők és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogai terén tapasztalt visszalépését több tagállamban, beleértve a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés megtagadását Lengyelországban. Kérték továbbá, hogy a nemi alapú erőszakot vegyék fel az uniós bűncselekmények listájára.
és elítélte a magas rangú tisztviselőket és politikusokat – köztük a jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőket – érintő állítólagos eseteket. Az uniós parlament emellett szót emelt az igazságszolgáltatás függetlenségének befolyásolására irányuló kormányzati kísérletek ellen, és hatékony fékek és ellensúlyok kialakítására szólított fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!