
Fotó: Rompres
2008. május 05., 00:002008. május 05., 00:00
Brown azonban tegnap közölte, hogy nem készül távozni.
A csütörtökön tartott önkormányzati választásokon az 1997 óta kormányzó Munkáspárt – a sûrûsödõ gazdasági bajok miatt egyre rosszabb választói hangulat közepette – az utóbbi negyven év leggyengébb választási eredményét érte el. A hétvégére véglegessé vált adatok szerint a brit baloldal vezetõ ereje országosan a voksok 24 százalékát kapta a konzervatív tanácsnokjelöltekre szavazók 44 százalékos arányával szemben. A Labour ezzel a harmadik helyre csúszott vissza a három nagy parlamenti párt sorrendjében, és még az „örök harmadik” liberális demokraták is megelõzték 25 százaléknyi vokssal. A vereséget betetézte London elvesztése: a brit fõváros külön polgármester-választásán Boris Johnson tory jelölt kiütötte a Nagy-londoni Gyûlést nyolc évig vezetõ munkáspárti Ken Livingstone-t.
A The Sunday Telegraph értesülése szerint Johnson már napokon belül látványos intézkedéseket tervez legfõképp a közbiztonság megerõsítése terén. A legnagyobb konzervatív brit vasárnapi lap által „tory forradalomnak” nevezett cselekvési terv az újság szerint egyben „a jövõbeni konzervatív kormányzás kísérleti laboratóriumává” is teszi Londont. Johnson az értesülés szerint hivatali idõszakának elsõ hetében bejelenti, hogy kézi fémérzékelõket és biztonsági beléptetõkapukat kíván meghonosítani a londoni metró- és vasútállomásokon, elsõsorban a kések kiszûrésére. A statisztikák szerint a bûnözés ugyan csökkenõben van Londonban, az erõszakos, sokszor halálos végû bûncselekmények száma azonban meredeken emelkedik, mindenekelõtt a tizenévesek körében. Tavaly összesen 27, az idén pedig már eddig tizenkét londoni tinédzser halt meg késelés miatt. E járványszerûen terjedõ bûncselekményfajta elkövetõi is a legtöbb esetben 13–15 éves gyerekek. Az új londoni polgármester a The Sunday Telegraph forrásai szerint bejelenti több száz rendõr szolgálatba állítását a városi buszokon és a metrószerelvényeken, amelyeken egyre gyakoribbak az erõszakos bûncselekmények. Johnson mindemellett felülvizsgálja az elõdje által bevezetett londoni behajtási díjat is, amelynek alapján jelenleg minden magánautósnak hétköznapokon 8 fontot kell fizetnie, ha London belvárosában akar autózni.
A súlyos választási vereség nyomán lapértesülések szerint már meg is indult a szervezkedés a Munkáspártban a kormányfõi tisztséget kevesebb mint egy éve betöltõ Gordon Brown elmozdítására, és már utódjelölt is van. A Sunday Express forrásai szerint pártbeli bennfentesek a 42 éves, kelet-európai származású David Miliband külügyminisztert igyekeznek rávenni arra, hogy álljon a Brown megbuktatását célzó kezdeményezés élére. Brown azonban kijelentette, hogy „néhány napnyi szalagcím miatt” nem fog távozni állásából. Hozzátette: biztos abban, hogy a párt kilábal a jelenlegi helyzetbõl.
Hírösszefoglaló
Boris Johnson, a bohóc
A rikító szõke, 43 éves Johnson egyebek mellett folyamatosan igen rendetlen külsejérõl, meggondolatlan, sokszor etnikai kisebbségeket sértõ vicceirõl közismert. A munkáspárti jelölt igyekezett politikai bohócként beállítani ellenfelét. A választóknak kiküldött kampányröpiratainak egyikében arra szólította fel a londoniakat, hogy „ne szavazzanak erre a rossz tréfára”. Minderrõl maga Johnson így nyilatkozott: „a hülye bohóc gondosan konstruált álcája valójában egy hülye bohócot takar”. A New Yorkban született, a világ két legelõkelõbb iskolájában, Etonban és Oxfordban nevelkedett Johnson mindazonáltal igen egyedi és színes egyénisége a brit politikusi mezõnynek. Felmenõi között egy török dédnagypapát is tudhat, aki újságírói pályafutása mellett egy ideig miniszteri tisztséget is betöltött még az ottomán birodalom idején. Johnson maga is újságíró volt: 1999-tõl hat éven át irányította fõszerkesztõként a The Spectator címû, jobboldali közéleti magazint. 2004-ben az árnyékkormány mûvészetügyi minisztere lett, ám pár hónapon belül leváltották egy nõügye miatt. 2005-ben oktatásügyi árnyékminiszterré nevezték ki, ám polgármester-jelöltsége okán lemondott.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.