Elkezdte a szíriai bombázást a brit légierő

A brit védelmi minisztérium megerősítette, hogy a négy Tornado légicsapásokat hajtott végre szíriai célpontok ellen. A repülők visszatértek „első harci bevetésükről Szíria felett” – közölte a minisztérium egy szóvivője.

A BBC brit televízió tudósítója arról számolt be, hogy két harci repülőgép egyenként három lézerirányítású bombával felszerelve szállt fel, és a fegyverek nélkül tértek vissza a légi támaszpontra. A védelmi tárca várhatóan csütörtökön tájékoztat bővebben a célpontokról – tette hozzá.

A brit védelmi minisztérium korábban csak a négy Tornado felszállását erősítette meg. Philip Hammond külügyminiszter is csak annyit mondott a BBC-nek, hogy a brit kormány nem ad „helyszíni közvetítést\" a légierő aktuális műveleteiről.

A közszolgálati televíziónak nyilatkozó szakértők a parlamenti szavazást követően közölték, „nem lenne meglepő\", ha már el is kezdődött volna az RAF tevékenysége a szíriai légtérben, mivel a brit kormány is jelezte, hogy a parlamenti jóváhagyás után a légierő „a gyakorlati lehetőségek szerinti legrövidebb időn belül” bekapcsolódik a nemzetközi koalíció szíriai műveleteibe.

A ciprusi Akrotiri brit légitámaszpontjáról – amely brit szuverén felségterület – eddig is szálltak fel brit légi kötelékek az Iszlám Állam elleni bevetésekre, de eddig csak a dzsihadista szervezet iraki állásait támadhatták, mivel a szerda éjjeli alsóházi szavazásig az RAF felhatalmazása nem terjedt ki a részvételre a szíriai légi hadműveletekben.

Átszavaztak a Munkáspárt képviselői is

A szíriai légi hadműveletekről szóló javaslatot 397-223 arányban hagyta jóvá az alsóház, vagyis a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának 17 fős többségénél sokkal nagyobb támogatást kapott az indítvány.

Ez mindenekelőtt azt tükrözi, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt számos képviselője is megszavazta a konzervatívok beterjesztését, annak ellenére, hogy Jeremy Corbyn, a Labour vezetője nem támogatta a kormányzati javaslatot.

A szavazást megelőző vitanapot David Cameron miniszterelnök indította a kormányzati javaslat előterjesztésével. Cameron kijelentette: a Nagy-Britanniát közvetlenül fenyegető terrorveszély indokolja, hogy az RAF bekapcsolódjon az Iszlám Állam szíriai állásai elleni nemzetközi légi hadműveletekbe. A fenyegetettséget a kormányfő szerint jelzi, hogy tavaly november óta a brit titkosszolgálatok hét különböző nagy-britanniai merényletterv végrehajtását akadályozták meg.

A kormányfő szerint az Iszlám Állam elleni küzdelemben nincs értelme figyelembe venni a szíriai-iraki határt, hiszen azt a dzsihadista szervezet maga sem ismeri el és nem is tartja tiszteletben.

Cameron szerint a párizsi merényletek megmutatták, hogy az Iszlám Állam szíriai központja a terrortámadások milyen alapos tervezésére képes. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a brit elhárító szolgálatok megítélése szerint Nagy-Britannia az Iszlám Állam célpontlistájának „felső mezőnyében\" szerepel. Cameron ugyanakkor kizárta a brit hadsereg szárazföldi alakulatainak bevetését.

Hammond: az Iszlám Államot csak légitámadásokkal nem lehet felszámolni

A vitát lezáró felszólalásában Philip Hammond külügyminiszter mindazonáltal elismerte, hogy az Iszlám Államot csak légitámadásokkal nem lehet felszámolni. Hammond szerint azonban a légi hadműveleteknek megvan az az azonnali hozadékuk, hogy csökkentik az Iszlám Állam képességét a külföldi terrortámadások végrehajtására, így Nagy-Britannia biztonságát is erősítik.

A külügyminiszter szerint végső soron szükség lesz szárazföldi offenzívára az Iszlám Állam szíriai központja ellen, de ez akkor lesz lehetséges, ha véget ér a szíriai polgárháború, Damaszkuszban olyan kormány alakul, amelyet a nemzetközi közösség ismét támogatni tud, és így a szíriai hadsereg és a szíriai ellenzéki erők együtt fordíthatják fegyvereiket az Iszlám Állam ellen.