Fotó: Tamás Attila
Beismeri a pénteki stockholmi gázolásos támadás fő gyanúsítottja, hogy ő követte el a terrorcselekményt – tudatta a 39 éves, üzbég állampolgárságú gyanúsított kirendelt védője kedden a bíróságon.
2017. április 11., 13:472017. április 11., 13:47
2017. április 11., 14:152017. április 11., 14:15
„Rakhmat Akilov elismeri, hogy ő követte el a terrorcselekményt, és elfogadja előzetes letartóztatásba helyezését\" – mondta a bíróságon Johan Eriksson, aki mellett védence is ott állt. Az üzbég férfi viszont egy szót sem szólt.
Akilovot, aki fejét pulóvere kapucnijába rejtette, a stockholmi bíróság alagsori termébe számos fegyveres rendőr kíséretében vezették, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette. Egyik oldalán ügyvédje ült mellette, a másik oldalán a kirendelt tolmács. A meghallgatás célja az volt, hogy döntsenek további őrizetéről.
Akilovot néhány órával a pénteki gázolást követően vették őrizetbe fő gyanúsítottként. Az üzbég állampolgárt a rendőrség korábban már körözte, mert nem tett eleget az ellene elrendelt kitoloncolásnak. Azért nem találtak rá, mert hamis tartózkodási helyet jelölt meg. A titkosszolgálatok szerint a férfi szimpatizált a szélsőséges szervezetekkel, közte az Iszlám Állam terrorcsoporttal, de a hatóságok nem tekintették veszélyesnek.
Stockholmban péntek délután egy teherautó egy sétálóutcába, majd pedig egy bevásárlóközpontba hajtott. A támadásban négy ember életét vesztette és tizenöten megsebesültek, köztük egy 83 éves román állampolgárságú nő, aki a svéd sajtó szerint évek óta koldulásból él Stockholmban. Tavaly Nizzában és Berlinben, nemrég pedig Londonban hajtottak végre terroristák hasonló gázolásos támadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!