Elfogadták az új globális klímaegyezményt, a megállapodás komoly kompromisszumok árán született meg

Ez is kompromisszumos megoldás azonban. Az eredeti határozattervezetben ugyanis a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került. Az indiai kormány képviselője azzal indokolta a váratlan intervenciót, hogy

emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén és általában a fosszilis üzemanyagok termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére.

A határozat elfogadásának többórás, éjszakába nyúló szombati procedúráján számos ország – főleg kis karibi és csendes-óceáni szigetállamok, amelyeket a tengerszint emelkedése elöntéssel fenyeget, de az európai országok közül például Svájc képviselője is – súlyos fenntartásainak adott hangot az egyezmény szövegének módosítása miatt.

Alok Sharma, a brit kormány volt üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztere, aki a vendéglátó Nagy-Britannia képviseletében a glasgow-i COP26-értekezlet elnöki tisztségét töltötte be,

Kérte ugyanakkor, hogy a résztvevők ennek ellenére fogadják el a megállapodást, mondván: életfontosságú a kidolgozott klímaegyezmény integritásának megóvása annak érdekében, hogy közelebb kerüljön a fő célkitűzés teljesítése, vagyis az, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot.

A múlt hétfőn kezdődött értekezleten – a végleges egyezmény szövegének módosításától függetlenül – 65 résztvevő ország kötelezettséget vállalt arra, hogy megszünteti a szén felhasználását energiatermelésre, és mindegyik fejlett ipari gazdaság vállalta azt is, hogy még az idén befejezi a széntermelés és a szénfelhasználás állami támogatását.

A Downing Street szombaton késő este ismertetett összegzése szerint a nettó karbonsemlegesség elérésére kötelezettséget vállaló országok részaránya a globális hazai össztermék (GDP) értékén belül immár eléri a 90 százalékot, jóllehet ez az arány még csak 30 százalék volt, amikor Nagy-Britannia 2019-ben átvette a COP soros elnöki tisztségét.

A glasgow-i klímacsúcs egyik váratlan fejleményeként a héten kétoldalú klímavédelmi együttműködésről állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.

Az egyezményről szóló kormányközi deklarációban Washington és Peking kötelezettséget vállalt arra, hogy gyorsított ütemben lép fel a klímaválsággal szemben „a kritikus 2020-as évtizedben”, emellett többoldalú konstrukciók keretében – köztük az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményén belül – is együttműködik egymással a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése végett.

A közlemény kiemelte, hogy az Egyesült Államok 2035-re száz százalékban mentesíteni akarja áramtermelését a széndioxid-kibocsátástól, Kína pedig a 15. ötéves terv időszakában csökkenti a szénfelhasználást, és minden tőle telhetőt megtesz e folyamat felgyorsítására.

Boris Johnson, a vendéglátó brit miniszterelnök a COP26-értekezlet szombat éjjeli zárása utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: a találkozó eredményei „életben tartják” azt a célkitűzést, amelynek alapján 1,5 fokra kell korlátozni a globális felmelegedés mértékét. Johnson szerint rengeteg még a tennivaló, de ő abban bízik, hogy a glasgow-i COP26-értekezletre a globális klímaváltozás végének kezdeteként tekint majd vissza az utókor.