Az uniópárti megmozdulás résztvevői többször is azt skandálták, hogy mindannyian románok
Fotó: Unimedia.info
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének megvalósításáról fogadtak el egyfajta menetrendet vasárnap a Chişinăuban rendezett centenáriumi nagygyűlés résztvevői. Traian Băsescu volt államfő mihamarabbi parlamenti állásfoglalást sürgetett.
2018. március 25., 15:132018. március 25., 15:13
2018. március 25., 15:152018. március 25., 15:15
Az Európai Parlamentben rendezendő konferencia keretében akarják nemzetközi síkra terelni a két ország egyesülésének ügyét a romániai és moldovai unionisták – derül ki abból a kiáltványból, amelyet a vasárnapi nagyszabású demonstráción fogadtak el a Moldovai Köztársaság fővárosában. Helyszíni beszámolók szerint több tízezren vettek részt a Chişinău Nagy Nemzetgyűlés terére meghirdetett centenáriumi nagygyűlésen, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy száz évvel ezelőtt, 1918. március 27-én egyesült Besszarábia (a mai Moldovai Köztársasággal nagymértékben azonos terület) Romániával.
A nagyszabású, százezresként beharangozott megmozduláson bukaresti és chişinăui politikusok, uniópárti aktivisták szólaltak fel a Prut két partján fekvő ország egyesülése mellett, amely szerintük az egyetlen megoldást jelenti a román nemzet megmaradására és fejlődésére. A nagygyűlés díszszónoka Traian Băsescu egykori román államfő volt, aki két mandátuma idején erőteljesen szorgalmazta Románia és Moldova egyesülését.
„Egyesek azt mondják, nehéz megvalósítani az egyesülést. De száz évvel ezelőtt könnyebb volt a románoknak? Nemzeti méltóság kérdése az ország újraegyesítése” – jelentette ki Băsescu a szónoki emelvényről, hozzátéve: Moldova Románia részét képezi. Felszólalt a demonstráción – amelynek résztvevői román zászlókat és településük nevével ellátott táblákat tartottak a magasba – Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke is, hangsúlyozva: egy nép emlékezete a hazafiságon alapszik. A bukaresti politikus szerint Moldovának Románia oldalán az EU-ban a helye, száz év elteltével pedig elérkezett az újraegyesítés ideje.
Miközben a chişinăui kormány képviselői távol maradtak a nagygyűlésről, megjelentek annak a mintegy 140 moldovai települési önkormányzatnak a vezetői, amelyek nyilatkozatot fogadtak el a nagy román egyesülés támogatásáról. A rendezvényen közfelkiáltással elfogadott kiáltvány értelmében áprilisban közvélemény-kutatást rendeznek Chişinăuban az egyesülés támogatottságáról, július elsején Gyulafehérváron gyűlnek össze az uniót támogató romániai és moldovai települések vezetői, augusztusban Jászvásáron megrendezik a „nemzet újraegyesítésének” kongresszusát, szeptember elején mindkét országban megmozdulásokat tartanak az egyesülés érdekében, a hónap végén pedig az Európai Parlament brüsszeli székházában nemzetközi konferencián ismertetik az unionista törekvést.
Egyébként a nagygyűlést megelőzően a korábban Igor Dodon moldovai államfő vezette moldovai ellenzéki Szocialista Párt (PSM) felszólította a chişinăui hatóságokat, hogy akadályozzák meg az „unionista provokátoroknak” az országba való belépését. Az egyesülést határozottan ellenző, a volt szovjet tagköztársaság államiságát fenyegető veszélynek tartó Dodon az utóbbi időben többször bűnvádi eljárással fenyegette az uniópártiakat, sőt be is tiltaná a mozgalmat. Különben a legfrissebb, tavaly decemberben készült közvélemény-kutatás szerint a moldovai lakosság mindössze 21,8 százaléka szavazna a Romániával való egyesülésre, míg Romániában a megkérdezettek 27 százaléka támogatja az ügyet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás