Elfogadta a magyar Országgyűlés a „lex CEU”-t

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A felsőoktatási törvény módosítását 123 kormánypárti igen és 38 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére.

A változás alapján ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek. Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését – kihirdetését – követő fél éven belül meg kell kötni.

A módosítás szerint feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie. A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat.

A módosítás indoklása szerint Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működése akkor lehet optimális, ha arról a származási ország és Magyarország kormánya is tudomással bír, és mindkét kormány támogatását fejezi ki az adott intézmény és képzései új helyszínen történő működése kapcsán. A külföldi felsőoktatási intézmény a magyar jog szerinti oklevél kiállítására nem jogosult – áll az indoklásban.

A törvényalkotási bizottság előtt hétfőn Palkovics László oktatási államtitkár – Répássy Róbert fideszes alelnökkel együtt – azt hangsúlyozta, hogy a változtatás nem érinti a Közép-európai Egyetemet (KEE), az nem fog megszűnni, nem kerül ki a felsőoktatási törvény intézményeket felsoroló mellékletéből. Hozzátette: a sokak által emlegetett CEU, illetve KEE azonban kettős identitással bír, míg Magyarországon az utóbbi szerepel a törvényben, vesz fel és oktat hallgatókat, alkalmazza tanárait, addig a CEU az Egyesült Államokban van bejegyezve, miközben ott nem folytat semmilyen képzést. Szerinte az egyetem kettős identitását nem ismerik azok, akik a fennmaradásáért tüntetnek.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a javaslat keddi vitája előtti expozéjában azt mondta: a törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, „jogokat biztosítanak, és nem előjogokat.” Kifejtette: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni. Soros György szervezetei ilyen „álcivil ügynökszervezetek\", és „elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk\" – mondta a tárcavezető. Többször is hangsúlyozta, hogy míg a Közép-európai Egyetem államilag elismert, magyar jog szerint működő magánegyetem, addig a vele közös fenntartásban létező Central European University (CEU) egy olyan külföldi felsőoktatási intézmény, amely csak Budapesten működik.

Az ellenzéki pártok a tanszabadság elleni lépésről, árulásról és a CEU szándékos megszüntetéséről beszéltek a felsőoktatási törvény módosításának vitájában, míg a KDNP azt hangsúlyozta, hogy egyetlen egyetem sem állhat a törvények felett.

A CEU közleményben ítélte el a felsőoktatásról szóló törvény módosítását. Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora közölte, jogi úton fogják megkérdőjelezni a törvénymódosítás alkotmányosságát. Egyben a módosítás alkotmányos felülvizsgálatára kérik Áder János köztársasági elnököt.

Az EP szociáldemokrata frakciója kedden azt közölte: elfogadhatatlannak tartja a CEU elleni fellépést. Daniel Holtgen, az Európa Tanács (ET) főtitkárának szóvivője azt írta a Twitter közösségi portálon, hogy \"szorosan figyelemmel követik\" a szavazást a külföldi egyetemek ügyében javasolt magyarországi törvénymódosításról, kiemelve, hogy az \"akadémiai szabadság és az oktatáshoz való jog\" kulcsfontosságú. Frank-Walter Steinmeier német elnök az EP-ben azt mondta: Európa nem hallgathat, amikor a civil társadalom, illetve maga a tudomány elől veszik el a levegőt, ahogy az történik éppen Budapesten a Közép-európai Egyetemmel.