2008. március 12., 00:002008. március 12., 00:00
Az okmány arra szólítja fel Ukrajna elnökét, hogy „avatkozzék be a kárpátaljai helyzetbe az idegen állami jelképek felállításával kapcsolatos ukránellenes provokációk megakadályozása érdekében”. Felhívásában a testület egyebek között megállapítja: „A Vereckei-hágón, Lviv és Kárpátalja megyék határán több mint egy hónapja épül titokban az a monumentális emlékmű, amely azt hivatott bizonyítani, hogy ott találtak hazájukra – no nem az ukránok, amint az elvárható lenne, hanem – a magyarok. A Nagy-Magyarországot jelképező emlékművet gyors ütemben építik, nem tájékoztatják a sajtót a sietős munkálatokról. Ez lesz Kárpátalja történetének legnagyobb emlékműve, hét méter magasan emelkedik ki a földből, tömege eléri a 600 tonnát”. Az okmány is utal arra, hogy a vereckei emlékmű helyén 1939-ben „600, a fasizmus ellen Európában elsőként fegyvert fogó, Kárpát-Ukrajna államot védő ifjú galíciai és kárpátaljai gárdistát végeztek ki, akiknek a maradványait máig nem exhumálták”. A felhívás elfogadását indítványozó Oleg Tyahnibok képviselő a megyei tanács ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy az „ukránok nemzeti jelképének, a munkácsi várnak a területén, a hatályos ukrán törvényeket megsértve, visszaállították a magyar Árpád-dinasztia szimbólumát, a 33 méteres turulszobrot”. Tyahnibok azt is állította, hogy Szlovákia, Románia és Lengyelország visszautasította Magyarországnak a kárpátaljaihoz hasonló emlékművek felállítására vonatkozó kérését.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az erősödő magyarellenes kampány miatt. A magyar szervezet nyugtalanítónak nevezi, hogy a korábbi egyéni akciókat követően kezd szervezett jelleget ölteni a magyarellenes kampány, amit jól mutat az a legutóbbi nyilatkozat, amelyben több egyetemi professzor, megyei, városi képviselő, civil szervezet vezetője, sőt egy ortodox egyházi méltóság intézett példátlan kirohanást a magyar közösség ellen. „Különösen annak fényében tartjuk felháborítónak mindezt, hogy egy olyan nemzeti közösséget támadnak mind intenzívebben, amelynek anyaországa a világon elsőként ismerte el a független Ukrajnát” – emlékeztet a nyilatkozat.
Az UMDSZ vezetői leszögezik: „Ukrajnai magyarokként a magyar nemzet szerves, elválaszthatatlan részét képezzük, ám Ukrajna egyenrangú, törvénytisztelő és adófizető állampolgárai is vagyunk a bennünket megillető jogokkal és kötelességekkel. Nem akarunk többek lenni az ukránoknál, oroszoknál és más ukrajnai nemzetek képviselőinél, de kevesebbek sem szeretnénk lenni náluk”.
Hírösszefoglaló
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.