
A koronavírus-járvány idején a kelleténél több millió dózis vakcinát rendeltek meg. Archív felvétel
Fotó: Haáz Vince
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltóanyagok kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot szerdán kimondott ítéletében az egyik brüsszeli bíróság. Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a koronavírus-járvány idején megrendelt, de végül át nem vett vakcinákért.
2026. április 01., 19:272026. április 01., 19:27
2026. április 01., 21:202026. április 01., 21:20
A gyógyszergyártó cég 2023 őszén indított pert a két ország ellen, hogy azok maradéktalanul teljesítsék a koronavírus elleni vakcinák beszerzési szerződésben vállalt kötelezettségeiket – írta az Agerpres.
A brüsszeli elsőfokú bíróság döntése szerint a két ország nem tudta bizonyítani, hogy „a Pfizer visszaélne a jogával, amikor megpróbálja kieszközölni a szerződéses kötelezettségek teljesítését”. Az ügy azért került belga bíróság elé, mert a vakcinabeszerzési szerződéseket az Európai Bizottság írta alá a részt vevő tagállamok nevében.
A lengyel kormány mintegy 1,3 milliárd euró értékű vakcina átvételét és kifizetését tagadta meg 2022 áprilisában, a koronavírus-járvány enyhülésére, illetve a felhalmozott vakcinakészleteire hivatkozva.
Szerdai közleményében a Pfizer üdvözölte a bíróság döntését. A vállalat szerint ez is igazolja „azoknak a szerződéses kötelezettségeknek a fontosságát, amelyek lehetővé tették Európa számára a világjárvány elleni sikeres fellépést”. Az amerikai cégcsoport ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a tagállamok teljesítik a bírósági döntésben foglaltakat.

A Pfizer gyógyszergyártó által több európai ország ellen indított per alááshatja az oltásokba vetett bizalmat a lakosság körében – figyelmeztetett Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
A román korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2023-ban bűnvádi eljárást indított Florin Cîțu liberális szenátor, volt miniszterelnök és kormányának két volt minisztere ellen, mert hivatali visszaéléssel gyanúsítják őket a koronavírus elleni védőoltások európai uniós közvetítéssel lebonyolított beszerzése ügyében – emlékeztetett az MTI.
A vádhatóság szerint a 2021 májusában hivatalban lévő, Cîțu vezette kormány 52,8 millió felesleges Pfizer és Moderna vakcinát rendelt meg, több mint egymilliárd euró kárt okozva ezáltal a román költségvetésnek. A DNA nem közölte még, hogy vádat is emelt volna a volt miniszterelnök ellen, vagy hogy ejtette az ügyet.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) volt egészségügyi minisztere, Vlad Voiculescu úgy véli, ha nyilvánosságra hoznák a vakcinabeszerzések ügyében ellene indított büntetőeljárás anyagát, „100 százalékban világossá válna az igazság”.
A Romániát a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltóanyagok kifizetésére kötelező bírósági döntés nem jogerős, de végrehajtandó – véli Radu Marinescu igazságügyi miniszter. A tárcavezető elmondta: a perrel nem az igazságügyi minisztérium, hanem – a törvényeknek megfelelően – a pénzügyminisztérium foglalkozott. Megjegyezte, van jogorvoslati lehetőség a döntéssel szemben, de az előzetesen végrehajtandó, azaz „elvileg” kérhetik a pénzösszeg átutalását.
Marinescu szerint, ha Románia most megtagadja a pénz átutalását, előfordulhat, hogy a hátralékok felhalmozódásával a későbbiekben nagyobb összeget kell majd fizetnie. „Nagyon nehéz megjósolni az esetleges jogorvoslati eljárás kimenetelét, de nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, erről a kormánynak kell döntenie” – jelentette ki.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
szóljon hozzá!