Fotó: Videófelvétel
Oroszország vasárnapra virradóra már a második egymást követő éjszaka indított több hullámban drónokat Kijev ellen – közölte a város katonai közigazgatása.
2023. november 19., 12:242023. november 19., 12:24
Szergej Popko, a helyi közigazgatás vezetője elmondta, hogy az ukrán légvédelmi rendszer mintegy 10 drónt talált el Kijevben és annak külterületén.
„Komoly károkról vagy áldozatokról nem érkezett jelentés” – mondta.
Szombaton Kijev azt közölte, hogy az Oroszország péntekről szombatra virradóra 38 iráni gyártmányú Sahíd drónnal támadta Kijevet, amelyből az ukrán légvédelem 29-et lelőtt.
Eközben
„Egy Moszkva elleni dróntámadási kísérletet hiúsítottak meg a légvédelmi erők szombat este a Bogorodszkoje városrészben. A lehulló törmelékek következtében nem keletkezett kár vagy áldozatok. A mentőszolgálatok a helyszínen dolgoznak” – tette közzé Szobjanyin.
Az orosz védelmi minisztérium a Telegramon közölte, hogy a légvédelem helyi idő szerint 1 óra körül megsemmisített egy ukrán drónt Bogorodszkoje felett.
Oroszország több mint 20 hónapja teljes körű háborút folytat Ukrajna ellen. Az orosz invázióval szembeni védekezésként Ukrajna többször bombázott orosz területeket. Az áldozatok és a károk száma azonban elenyésző ahhoz képest, hogy az orosz támadások hány halálos áldozatokat követeltek és milyen károkat okoztak ukrán városokban.
Zelenszkij elnök esti beszédében azt mondta: „A pontosságotok, fiúk, szó szerint az életet jelenti Ukrajna számára”, de figyelmeztetett, hogy a tél közeledtével Oroszország megpróbál majd még erőteljesebb csapásokat mérni.
Zelenszkij szerint Oroszország rakétákat halmozhat fel egy, az ukrán energetikai infrastruktúra elleni téli támadáshoz.
A péntek esti dróncsapások több mint 400 ukrán városban és faluban okoztak áramkimaradást, és megrongáltak egy olajraktárt a déli Odesszában, több mint 1500 lakos maradt áram nélkül.
Tavaly télen az orosz támadások miatt ukránok milliói maradtak több órán át áram nélkül a fagypont közeli hőmérsékleten.
Az ukrán vezérkar eközben szombaton azt közölte, hogy erői „továbbra is tartják állásaikat a Dnyeper folyó bal (keleti) partján”.
A folyó azóta választja el az ukrán és az orosz erőket, hogy a moszkvai csapatok egy évvel ezelőtt kivonultak Herszonból.
„Védelmezőink megszilárdítják állásaikat és tüzelnek a megszállókra” – közölte szombaton a vezérkar
a folyó keleti oldalán zajló hadműveletekről szóló helyzetjelentést.
Oroszország november 15-én elismerte, hogy az ukrán erők „kis csoportjai” állásokat foglaltak el a Dnyeper keleti pratján, de ragaszkodott ahhoz, hogy súlyos veszteségeket szenvedtek, és nincs esélyük az átkelésre.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!